Budapest 0℃ (havazás)Puha robotok hódíthatják meg a magyar egészségügyet: itt vetnék be őket
A sci-fi filmekben látott emberszerű, ruganyos mozgású robotok már közel sincsenek olyan távol a valóságtól, mint azt gondolnánk. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán jelenleg is folyó kutatások egy olyan új rehabilitációs eszköz kifejlesztésére irányulnak, ami a most alkalmazott, darabos mozgás helyett már valódi, élethű mozdulatsor imitálására lesz alkalmasak. A robotika egyik ifjonti ágáról, a kutatás jelen állásáról és a biztató jövőképről a projekten dolgozó tanszéki mérnök, Mészáros Attila számolt be a HelloVidéknek.
A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézetének munkatársai 2008 óta foglalkoznak az ember és a gép együttműködését segítő soft robotikával Dr. Sárosi József stratégiai és fejlesztési dékánhelyettes és Csikós Sándor egyetemi tanársegéd vezetésével. A pneumatikus műizmokat tanulmányozó csapatba 2017-be csöppent bele a Mechatronikai és Automatizálási Intézet munkatársa, Mészáros Attila, aki a Proof of Concept pályázati lehetőségét kihasználva 2020-ban saját kutatásba kezdett, építve az új technológiában rejlő számtalan lehetőségre.
Elég friss területnek mondható a soft robotika, habár a működéséhez szükséges elvek és eszközök régóta ismertek a tudományos közösségben. Nevesebb külföldi kutatóintézetek a 2010-es évek elején kezdtek foglalkozni a témával, és azóta az egyik legkutatottabb területté nőtte ki magát. Egyre több tudományos cikk jelenik meg, amely a soft robotikával foglalkozik annak köszönhetően, hogy a technológia nagyon sokoldalú felhasználási lehetőséget rejt magában. Soft robotikai kutatások eredményei sok tudományterületen megjelentek már, például az orvostudományban, biotechnológiában vagy beszélhetünk akár ipari felhasználásról is
– beszélt általánosságban a tanszéki mérnök a tudományágról.
De miben is különbözik a soft robotika a most bevett, megszokott robottechnológiától? A főbb különbség az anyaghasználatban ragadható meg, mert míg a hagyományos technológia merev, rideg anyagokkal dolgozik, ami a végén egy darabos mozgást eredményez, addig az úgynevezett „lágy” robotikát egy, az előzőnél jóval puhább anyaghasználat jellemzi, amivel a természetben előforduló mozgásokat, így például a hernyók perisztaltikus mozgását is jól tudják imitálni.
Ezáltal a ma használt gépekkel ellentétben ezek a lágy robotikai eszközök sokkal nagyobb mozgásszabadságot képesek biztosítani, amely így egy sérült végtag ízületeinek, izmainak rehabilitációjában is sokkal nagyobb segítséget nyújthat. Mészáros Attila a HelloVidék kérdésére elárulta, az általuk végzett alapkutatás szerint pedig jelenleg egy olyan, a rehabilitációban bevethető eszköz sem kapható kereskedelmi forgalomban, amely akár csak részben is tartalmazna soft robotikai elemeket.
Jelenleg ott tart a kutatásunk, hogy az előzetes kutatási eredmények alapján elkészítettük három különböző kialakítású soft-aktuátor 3D modelljét, amelyek szerkezeti kialakításánál figyelembe vettük azokat a mozgásformákat és a közben fellépő erőviszonyokat, melyek a rehabilitációs folyamatok során előfordulhatnak. A következő lépés ezeknek a modelleknek egy szimulációs környezetben való tesztelése lesz, ahol megközelítőleg pontos adatokat fogunk kapni arra vonatkozóan, hogy mekkora erőkifejtésre és milyen mértékű hajlító mozgásra lesznek képesek. Reményeink szerint a szimulációs eredmények igazolni fogják, hogy a soft robotikai elemek képesek rehabilitációs mozgások végrehajtására
– beszélt a kutatás aktuális állapotáról a tanszéki mérnök, aki többek között azt is elárulta, valószínűsítik, hogy az általuk kifejlesztett technológia mind az alsó, mind pedig a felső végtagok rehabilitációjában bevethető eszközként szerepelhet majd.
Mielőtt azonban rákanyarodnánk, hogy mindez mégis mikor érhet el a klinikai tesztelés fázisába, tegyünk egy rövid kitérőt a soft-aktuátor fogalmának magyarázatára! Az aktuátor egy olyan elektromos árammal, olajjal vagy – ebben az esetben – levegővel működtetett elem, amely képes egy vezérlő algoritmus jeleit konkrét cselekvéssé alakítani. Nagyon leegyszerűsítve olyan, mint egy fordítógép és jelátalakító egyben. Mindezt és a tervezett rehabilitációs eszköz végtaggal érintkező részegységeit pedig a 3D szkennelési és nyomtatási technológiával teljesen az egyéni paraméterekre tudják majd szabni, amely miatt még a gyártási idő is jelentősen lerövidül, lévén nem sok kis darabból kell őket összeszerelni vagy egy gyártósoron „kiönteni”, mint a fröccsöntött műanyag és fém eszközöket.
És mivel a kutatást a Proof of Concept Alap támogatja, amelynek célja, hogy elősegítse az egyetemen keletkezett technológiák prototípusának előállítását és piaci hasznosítását, minden esély megvan arra, hogy a kutatásból előbb-utóbb kereskedelmi forgalomban kapható termék legyen. Ezzel pedig el is érkeztünk a sokakat izgalomban tartó kérdésig, hogy mindez potenciálisan mikor válhat valósággá.
Ha sikeresek lesznek a szimulációs eredményeink, akkor bízom benne, hogy lehetőséget kapunk arra, hogy az ötletünket legalább prototípus szintre tudjuk fejleszteni. Felkészülve a jövő kihívásaira, pár eszközt már be is szereztünk, amelyek a későbbi próbagyártásokat nagyban segíteni fogják. Reméljük, a projekt zárást követő 1 éven belül fizikailag is testet ölt az ötletünk és elkezdődhetnek ez első korai tesztelések
– zárta gondolatait Mészáros Attila tanszéki mérnök.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
