Egekben a magyar méz ára: sorra éri csapás a termelőket, megcsappant a hazai mézkészlet

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott. Magyarországon az utóbbi öt év mézimportja évi 1200 és 1800 tonna között változott. Ráadásul a magyar méztermelés általában nemcsak a teljes hazai fogyasztást fedezi, hanem jelentős, 17,5-23,5 ezer tonna körüli mennyiségben exportálnak is.

Ahogy arról beszámoltunk, nehéz évet zártak ugyan tavaly a méhészek, de volt elég méz Magyarországon, a méztermés és a tartalékok a mintegy 10 ezer tonna körüli belső fogyasztást a gyengébb eredmények ellenére is fedezni tudták. Az elmúlt öt év átlagos mézhozama 20 és 32 ezer tonna között volt, az utóbbi években csökkenő trend mellett. 2020 a kedvezőtlen időjárási körülményei miatt az átlagostól elmaradó, 14 ezer tonna méztermést eredményezett.

A méhegészségügyi helyzet megfelelő volt, a méhcsaládok szinte egész évben népesek és vitálisak voltak. A repce virágzását azonban az aszály hátráltatta, az akáclegelők soha nem látott fagykárt szenvedtek, a napraforgó virágzása idején pedig hűvös, csapadékos időjárás akadályozta a gyűjtést. Az átlagosnál szerényebb hozam hatással volt az árakra, azonban állandósuló, drasztikus áremelkedést tavaly októberben még nem vártak a szakemberek - mivel az értékesítési árat a helyi kínálat és kereslet befolyásolja, valamint az áruházláncokon és mézfeldolgozókon keresztül érkező, jellemzően olcsóbb import.

Ez az elképzelés viszont nem jött be, mivel az elmúlt hónapok télies időjárása, a hajnali fagyok és a hideg napok nemcsak a gyümölcstermesztők rémálmát váltották valóra, de a magyar méhészeket is közel kilátástalan helyzetbe sodorta. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke korábban beszélt arról, hogy a tavalyi év után idén is nagyon kedvezőtlenül alakulnak számukra a dolgok.

Az április első hetében tapasztalt éjszakai fagyok tönkretették a megpattant akácvirágok egy részét, a nagyon enyhe tél vége miatt pedig a rügyek is hamarabb kipattantak. Egy-két hét múlva derül ki biztosra, hogy is áll az akác. A 2021-es év már most kísértetiesen hasonlít a katasztrofális előzőhöz. A szakember a problémák között felsorolta, hogy a Nyírségben -10 fokos éjszakai hőmérsékletet is mértek a napokban, a rossz idő miatt pedig Borsodban 3-4 napon tudtak csak kirepülni a méhek, ráadásul az aszály is sújtja az országot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar méhészeknek már nincsenek méztartalékai, sokan nagyon el vannak keseredve.

A termelői méz ára újra az egekbe szökik, ha folytatódik a tendencia. Ráadásul a boltokban a vásárló belefuthat abba is, hogy magyar méz helyett idegen utánzatot kap, ha az olcsó ár az elsődleges szempont a vásárlásnál. Egy kilogramm valódi magyar akácmézmáz ára ugyanis háromezer forint körül mozog, de őstermelőknél az ízesített mézek akár a duplájába is kerülhetnek.

Az ágazat évek óta küzd a klímaváltozás hatásaival, az enyhe telek után hideg tavaszok jönnek, és a tavaszi esőzések is rendre elmaradnak. Nyár elején viszont rengeteg csapadék esik, ami szintén akadályozza a méhek kirepülését a szakértő szerint: az akác nagy része már most sérült, a repcét is el fogják veszíteni a magyar méhészek.

Idén már erősen megmutatkozott, hogy baj van, január közepére megcsappant a hazai mézkészlet. A szakemberek éppen ezért azt tanácsolták: a rendszeres mézfogyasztók jól teszik, ha bespájzolnak a kedvenc fajtákból. Akácmézből tavaly a korábbi évek mennyiségének nagyjából negyede volt, de repcéből is jóval kevesebbet pörgettek a méhészek. A tagok most a maradék készletet osztják be.

A kedvezőtlen időjárás miatt a szokásos évekhez képest összességében 50-60 százalékkal kevesebbet pörgettek a méhészek. A kevesebb méz egyes esetekben 20-30 százalékos áremelkedéshez vezetett. Az akác kilója 2020 januárban 1900-2000 forint volt a piacokon, most nagyjából 2500-2900 forint, s az 1800 forintos hárs legalább 2300 forintra drágult, egyes helyeken 2800 forintot is kérnek érte. A vegyes, a repce- és a napraforgóméznél is legalább 20 százalékos áremelkedés figyelhető meg. A mostani helyzetet figyelembe véve előfordulhat, hogy a vásárlók kedvenc portékájukból áprilisban már alig találnak a piacokon. Lesz méz, ám könnyen bekövetkezhet, hogy az akácból a mostaninál is lényegesen kevesebb

- mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke

Önmagában már ez is elég lenne, de a méhészek azt is most mérik fel, mekkora állomány lesz hadra fogható tavasszal. Az egyesület elnöke szerint nem tudni, miért, de sok helyen elpusztultak a méhcsaládok. Ennek pedig két lehetséges oka van, ami tulajdonképpen összefügg. Az atka és az úgynevezett Nosema spóra, amelyek legyengítik a méheket. Az atka azon kívül, hogy a méhek vérét szívja, a Nosema spóráját is terjeszti a kis szorgosok között. Az idős méhészek elmondása alapján harminc évvel ezelőtt nem kellett küzdeniük az élősködőkkel, viszonylag új dolognak számít a megjelenésük

- tette hozzá az elnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a méhészeknek jelenteniük kell a pusztulást a hatóság felé. Azok a méhcsaládok, amelyeknél a védekezés valamilyen oknál fogva meghiúsult és a betegségtől legyengülve vészelték át a telet, a mostani fagyos időjárást nem élték túl.

Komoly méhészetek feleződtek meg. Olyan méhészről is tudok, akinél százhatvan méhcsaládból akár hetven is elpusztult egyszerre, vagyis ennyivel kevesebb méz lesz. Az állomány visszaszaporítása pedig legalább fél éves folyamat. Nehezíti a helyzetet, hogy hamarosan kezdődik a gyűjtőszezon. Április végén a repcével indul, majd jön sorban az akác, a hárs, a vetett kultúrák, esetleg még a mustár és a lucerna

- vázolta a helyzetet Mészáros János.

Címlapkép: Getty Images