Több kórházat is nyitna vidéken ez a cég: mutatjuk, mely városokban

Ahogy a portál írja, az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Mint írják, kiderült az is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. A portál arra is rákérdezett, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.

Meghatározó év volt a 2020-as az egészségügy, és ezen belül a magánegészségügyi szolgáltatók számára is. A koronavírus-járvány ugyanis alapvetően befolyásolta az intézmények működését, új kihívások elé állította a rendszereket. Ön szerint milyen tanulságokkal szolgált a járvány az egészségügy számára?

A járvány egy komoly stresszhelyzetet okozott az ellátórendszerben, és egy ilyen stresszhelyzet mindig rámutat azokra a pontokra, amelyek a gyenge pontok. Egyrészt bekövetkezett egy humánerőforrás oldali stressz, másrészt egy minőségi stressz, hiszen nem állt rendelkezésre az a képzettségű személyzet, amely megfelelő lett volna minden helyzetben. Ennek kapcsán azonban fontos megemlíteni, hogy nincs az a készültségi fok, amely egy ilyen rendkívüli helyzetben megfelelő lenne. Az eszközoldali hiányt a kormány kezelte, gondolok itt a lélegeztetőgépekre, és egyéb szükséges anyagok beszerzésére. A járvány másik következménye volt az ellátórendszerben, hogy nagyon sok nem Covidos beteg maradt ellátatlanul, hiszen a vírus terjedése miatt emberéleteket kellett menteni, ezért bizonyos – nem akut, életmentő – ellátások háttérbe szorultak. Ez a várólisták növekedésével járt együtt, így a járvány lecsengése után ez lesz az egyik következő nagy feladata a magyar egészségügynek.

Mit okozott ez az új helyzet a magánszolgáltatók piacának és a TritonLife Csoport számára, hogyan reagált rá a szolgáltató és mi marad velünk a járvány után?

Azok a szolgáltatók, amelyek mellékállású dolgozókra építették működésüket, nagy bajba kerültek, hiszen az állam - érthető módon - visszarendelte ezeket a szakembereket a közfinanszírozott ellátásba. Emberéleteket kellett menteni, nem volt más út, mert nincs két egészségügy rendszerre való humánerőforrás-kapacitás, és a beteg ember szempontjából nincs is igazán két rendszer. Aki a visszarendelés folyamatával nem ért egyet, az nem érti meg a hippokratészi eskü lényegét. Másrészt azok a magánszolgáltatók, akik saját dolgozóikkal működnek és teljes szolgáltatási spektrumot nyújtanak, beálltak a csatasorba és ellátták a rájuk eső feladatokat. Például a Róbert Magánkórházban folytatódtak a szülések, hiszen az újszülötteknek nem mondhatjuk meg, hogy várják meg a járványhullám végét, és a tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében szükséges műtéti programokat sem állítottok le. Ennek megfelelően berendezkedtünk az új helyzetre, amit a pandémia határozott meg, gyakorlatilag egy félháborús állapotra kellett reagálni. Ebben a helyzetben a munkatársaink keményen helyt álltak, ezúton is köszönöm nekik a kitartást.

Mit jelentett ez a gyakorlatban, milyen készültséget és protokollt?

Háromgyűrűs védekezést dolgoztunk ki, melynek a lényege az, hogy a szülészeti és műtéti osztályainkat teljesen elizoláltuk a külvilágtól. Itt többszintű szűrést, tesztelést, lázmérést, kérdőíves rendszereket, és egyfajta zsiliposztályt kell elképzelni. Aki akut betegként érkezett hozzánk, őt elkülönítettük és csak negatív PCR teszt után mehetett tovább a végleges ellátó osztályra. Az egészségügyi dolgozóinkat, ápolóinkat, szülésznőinket A, B és C csapatokra osztottuk, felkészülve arra, hogy ha valaki megfertőződik, és egy csapat átmentileg kiesne, akkor legyen másik, vagy harmadik csapat a helyettesítés érdekében. Az első védelmi vonal volt a Nyírő Kórház körüli kerítés és beléptetés, majd ezt a vonalat követte a mi saját beléptető rendszerünk az intézmény kapujában, ahol minden biztonsági lépést megvalósítottunk. A védekezés sikeresnek bizonyult, amit megalapozott, hogy rendelkezésünkre állt a szakképzett tudás. Infekciókontroll bizottságunkat infektológus főorvosunk, orvosigazgatónk és ápolási igazgatónk alkották, akik naponta elemezték az aktuális helyzetet, így tudtuk megakadályozni a házban a fertőzést. Mindezen feltételek kialakítására azért is volt szükség, mivel hogy csak egy példát említsek, a rekord napjainkon 10-12 gyerek születik a magánkórházunk 4 szülőszobájában, és havi 450-500, azaz évi 5-6 ezer műtéti beavatkozást végzünk hat műtőnkben. Van, amikor egy szülészeti klinikán nem születik ennyi gyerek egy nap alatt. Ez újszülött osztályunkra is nagy terhet ró.

Éves szinten így hány újszülött látott napvilágot Önöknél?

Várakozásaink szerint idén 1800 gyermek születik az intézményünkben, ami a 90 ezres összes magyar születésszám 2 százaléka.

Az interjú ide kattintva folytatódik.

Címlapkép: Getty Images