Egekbe szökhet a gyümölcslé ára? Hatalmasak a károk, már látszik, hogy kevés gyümölcs lesz

Az egyes gyümölcslé kategóriák fogyasztásának a megoszlása a következő:

• 100 %-os gyümölcslevek: 16 %
• gyümölcs nektárok: 3,4 %
• gyümölcsitalok: 80,6 %

Szövetségünk tagvállalatai tisztában vannak azzal, hogy felelősségel tartoznak termékeik minőségéért és a fogyasztók egészségért. Ennek megfelelően folyamatos termék innovációval, felelős reklámozással, a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával járulnak hozzá a közös népegészségi célok eléréséhez

- mondta dr. Bikfalvi Istvánné, a szövetség titkára.

Az elmúlt években a meglévő receptúrák átalakításával, illetve új, innovatív termékek bevezetésével folyamatosan csökkentették - a többi italszegmenshez hasonlóan - a gyümölcsitalok hozzáadott cukortartalmát, iiletve növelték a gyümölcsitalok gyümölcslé tartalmát. 2010- 2020 között összesn 43 %-al csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcsitalok átlagos cukor- és kalóriatartalma, illetve 23 %-ról 57 %-ra emelkedett a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya az alkoholmentes italkategórián belül

- tette hozzá.

A termelők már most látják: nem lesz jó hozam egyes gyümölcsökből

Mivel a témát igyekeztünk több oldalról is feltérképezni így kíváncsiak voltunk arra, hogy termelői, beszállítói oldalt hogyan befolyásolta a járványhelyzet. Éppen ezért a HelloVidék dr, Apáti Ferencet, a FruitVeB elnökét kérdezte a tapasztalatokról, illetve arról, kaptak-e támogatást az ágazat szereplői.

A zöldség-gyümölcs ágazat bizonyos szakágazatai 2020. nyarán kapták némi kárenyhítő juttatást a járványhelyzet miatt, számottevő speciális támogatások azonban nem voltak. A szokásos (járványhelyzettől független) támogatások kifizetése azonban ugyanúgy zajlott

- kezdte a szervezet elnöke.

A koronavírus-járvány első, 2020-as hulláma a tavaszi munkák kezdetekor érte a zöldség-gyümölcs ágazatot, és a veszélyhelyzet március 11-ei kihirdetését követő két hónapban okozott fennakadásokat. Az ágazat jellemvonása, hogy ebben az időszakban még „csak” a hajtatott (fóliás és üvegházi) kultúrák állítanak elő terméket, illetve intenzívebb munkavégzés is itt, valamint néhány speciális ágazatban (spárga, szamóca) zajlik. Emiatt az inputellátásban és az értékesítésben is itt alakulhattak ki érdemi zavarok, más ágazatok kevésbé voltak „érintettek”

- tette hozzá, majd kitért arra is, hogy a kertészetekben a munkák döntő részét hazai munkaerő végzi, de pont e speciálisabb ágazatokban fajsúlyos a határon túli (kárpátaljai, erdélyi, vajdasági) munkaerő jelenléte.

Mint mondta, a határlezárások miatt áprilisban kialakultak munkaerő-ellátási zavarok, de április végére – a mezőgazdasági munkaerő határon keresztüli mozgásának lehetővé tételével – ezek a problémák megoldódtak. A tavaszi fagyok okozta drasztikus terméskiesések okán a gyümölcstermesztés szezonális munkaerőigénye mérsékelt maradt. Az inputellátásban más jelentősebb nehézségeket, melyek a termelési folyamatokat akadályozták volna, nem tapasztaltak.

Piaci-értékesítési zavarok is főleg a hajtatott zöldség (elsősorban paradicsom, paprika, uborka, salátafélék) szegmensben alakultak ki a nagybani piacok néhány hetes „leállása” és a vásárlók számának átmeneti csökkenése miatt, de néhány hét után e negatív jelenségek is elhalványultak. A hazai zöldségek-gyümölcsök nagy tömegben májustól érkeznek meg a piacra. Erre az időszakra nagyjából „visszatért az élet”, így a nyár és kora ősz folyamán különösebb negatív hatásokat nem érzékeltünk. Az időjárási káresemények miatt sokkal inkább a drasztikus mértékben csökkenő kínálat rendezte át a piacot, illetve okozott – számos szakágazatban – szinte soha nem látott, magas árakat, melyek azonban nem a járvánnyal voltak összefüggésben. A zöldség-gyümölcs ágazat munkaerőigénye – az üvegházi kultúrákat kivéve – november-február közötti időszakban mérsékelt. A járvány őszi hulláma alatt érdemi munkaerő-ellátási zavarokat nem tapasztalunk, és valószínűsíthetően jövő márciusig nem lesznek letális problémák. A megbetegedések a folyamatos munkavégzést a télen is „működő” hajtatókertészetekben helyenként akadályozzák, de erre azóta már minden munkadó felkészült

- emelte ki dr. Apáti Ferenc.

Ahogy a szakember mondta, az őszi-téli időszakban éghajlati adottságaink okán a hazai termelésű zöldségek és gyümölcsök mérsékeltebb mennyiségben vannak jelen a piacon, azonban a vásárlók számának csökkenése miatt október óta jól érzékelhető mérsékelt keresletcsökkenés a zöldség szegmensben, és erőteljesebb, bár még nem drasztikus keresletkiesés a gyümölcsöknél, illetve a feldolgozott termékeknél.

Összességében megállapítható, hogy a koronavírus-járvány eddig mérsékelt negatív hatásokat váltott ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami azonban összefüggésben van az időjárási káresemények kínálatcsökkentő hatásával is. Ebben az évben (2020) sokkal drasztikusabb veszteségeket okoztak az időjárási káresemények (tavaszi aszály, tavaszi fagyok, extrém esőzések), mint a maga a járvány, ezzel – nem kívánt módon – lényegében „elejét vették” a piaci-értékesítési zavaroknak. A 2020. év inkább az időjárási károk okozta áruhiányról, mintsem a túlkínálat vagy a piacvesztés okozta piaci összeomlásokról marad emlékezetes

- foglalta össze az elmúlt hónapok eseményeit az elnök.

Arra is kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a gyümölcslének szánt terménnyel, melyek a legnépszerűbb gyümölcsök, melyekből gyümölcslé készül, illetve ezekből mennyi termés várható idén.

Legnagyobb mennyiségben az almát dolgozzuk fel gyümölcslének, pontosabban almasűrítménynek, ami majd ezt követően lesz az almalé- és üdítőital-gyártás alapanyaga. Az almasűrítmény azonban alapként más gyümölcsökből készített levekben is ott van alapként, tehát az egész légyártás fontos alapanyaga. Magyarországon évente – évjárattól függően – 250-450 ezer tonna almából készül mintegy 35-65 ezer tonna almasűrítmény. Plusz mintegy 10-15 ezer tonnára becsülhető az az alma mennyiség, melyből frissen préselt (ún. NFC) levet gyártanak, döntően kisüzemek. A második legjelentősebb gyümölcslé-alapanyagunk az őszibarack, melyből azonban a már jóval kisebb mennyiség, mintegy 5-15 ezer tonna jut a léüzemekbe. Készítünk levet más gyümölcsökből is, mint a meggy, a körte, a kajszi és a szilva is, de ezek már jellemzően kisebb, egyenként néhány ezer tonna körüli mennyiségek

- vázolta a képet az elnök.

Hozzátette, a termést újra a tavaszi fagyok befolyásolták a legnagyobb mértékben, és a terméskötődésnek nem kedvezett a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény időjárás sem, és ezen egy-egy napos-meleg ciklus sem változtatott érdemben. Mint mondta, még mindig bizonytalan a termés, mert a rendkívül hűvös és fényszegény tavasz miatt nagyon vontatott a vegetáció, vagyis a gyümölcsök fejlődése, érése.

Bő két hét csúszásban van a szezon, így érdemben még - a szamócán kívül - el sem kezdődött, jóllehet ilyenkor egy normális évben már szüreteljük a cseresznyét. Jelenleg az látszik, hogy a kajsziból és az őszibarackból lesz a tavaszi fagykárok miatt gyenge termésünk, minden más gyümölcsfajnál még van kilátás egy közepes vagy akár jó termésre. Nehezíti a becslést az is, hogy termesztőkörzeteként, termőhelyenként, fajtánként (akár még egy vállalkozáson belül is) nagyon változékony a kép a várható termés vonatkozásában

- elemezte a jelenlegi helyzetet a szakember, majd kitért arra is, hogyan alakulnak a termelői árak és, hogy hat ez majd a termékekre.

Árak tekintetében még nagyon nehéz jó pontosságú becslésekbe bocsátkozni, hiszen még a termést (kínálatot) is nagy bizonytalanság övezi. Amire lehet számítani, hogy a kajszi és az őszibarack várhatóan ebben az évben is drágább lesz a megszokottnál. A többi gyümölcsfajnál még van remény arra, hogy normál, kiegyensúlyozott piaci viszonyokkal (kereslet-kínálat összhangját értve alatta), illetve árakkal fogunk találkozni. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a természet képes 1-2 hét leforgása alatt átírni bármilyen előzetes várakozást és prognózist. Ha a következő hetekben bejönne egy tartósan csapadékos időszak (mint ahogyan az az előző három év júniusaiban megtörtént), az nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős károkat okozhat a szamóca, a cseresznye és a meggy termésében (a sok csapadék miatt felreped és/vagy rothad a termés, és eleve vontatottak a szüreti munkák az esőzések miatt), aminek okán a szezon bizonyos részében jelentősen szűkülhet a kínálat, ami pedig az árak emelkedését eredményezheti. Vagyis e gyümölcsfajoknak az kedvezne, ha napos, mérsékelten meleg és száraz idő következne júniusban

- magyarázta az elnök.

Mit mond a gyártó?

A szakemberek mellett persze a gyártók szemszöge is érdekelt minket, milyen tapasztalatokkal zárták az elmúlt évet illetve, hogyan vészelték át a járvány legnehezebb időszakait. A HelloVidék kérdéseire ezzel kapcsolatban Magyarország vezető gyümölcslé gyártója, a Sió-Eckes kft. képviseletében Bognár Emese, a cég kommunikációs és média managere válaszolt.

Az első és legfontosabb számunkra a pandémiás helyzetben munkavállalóink egészségének védelme és az üzletmenet folytonosságának biztosítása volt annak érdekében, hogy Magyarország kedvenc gyümölcsleveit el tudjuk juttatni fogyasztóink asztalára. Így az első hullám kezdetén jelentős biztonsági intézkedéseket vezettünk be egyaránt a gyári és irodai dolgozóink számára is, ennek köszönhetően nem kellett leállítanunk a termelést. Emellett kiemelten fontos számunkra a társadalmi felelősségvállalás, így jelentős termék és pénzadományokkal támogattuk az első hullám során a kórházakat (kiemelten a siófoki kórházat) és a vírus által kiemelten érintett fogyasztóinkat. Ha az üzleti eredményeket nézzük, a tavalyi, vírus által jelentősen meghatározott évben mind vállalatunk, mind a SIÓ márka megőrizte piacvezető pozícióját. Bár a piac csak minimális mértékben növekedett, a SIÓ-Eckes a márkagyártók között 1,5%-kal növelte értékbeni piacrészét versenytársai előtt. Az évek óta szinte töretlenül piacvezető cégünk pedig 16%-ra növelte értékbeni piacrészesedését, amellyel már 5%.-tal előzte meg a piacon 2-ik helyezett márkát. Tehát üzletileg egy kihívásokkal teli, de sikeres évet könyvelhettünk el, amelyet nagyban köszönhetünk kitartó munkavállalóinknak, nagy hagyományokra visszatekintő márkáinknak és piaci innovációinknak

- magyarázta Bognár Emese, majd hozzátette, a termékfejlesztés sem állt le náluk. Munkájuk során pedig arra alapoztak, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak abban, hogy mit isznak, milyen tápértékű élelmiszereket vesznek magukhoz. Mint mondta, innovációik során törekednek a magasabb gyümölcstartalmú, természetesebb, magasabb tápértékű termékek kifejlesztésére. Emellett azonban elengedhetetlen szempont az íz, hiszen ez továbbra is elsődleges elvárása a fogyasztóknak a kategóriával szemben.

Azt gondolom, hogy gyártóként komoly felelősségünk van abban, hogy hogyan alakítjuk a fogyasztást, hogy az egészségesebb, magasabb minőségű termékek irányába tereljük azt, de mindezt úgy kell megtennünk, hogy a fogyasztói élményt is növelni tudjuk. Ennek szellemében vezettük be 2019-ben a legtermészetesebb, magas gyümölcstartalmú termékcsaládunkat, a Naturát, szintén ebben az évben az egészséges snack-ek legjobb alternatíváját, a Smoothie-t, amely hamar egyértelmű vezető lett a piacon. 2020-ban vezettük be a zöldség- és gyümölcsitalokat tartalmazó SIÓ Start range-et, valamint folyamatosan fejlesztjük népszerű, alacsony kalóriatartalmú Light márkánkat. A legfrissebb büszkeségünk pedig a SÓ BIO range, amely kizárólag biogazdaságból származó gyümölcsöket tartalmaz, de emellett annyit még elárulhatok, hogy az idei év izgalmas meglepetéseket tartogat még a termékinnovációk szempontjából. Kedveltek továbbra is portfoliónkban a klasszikus ízeink, az őszibarack, az alma vagy a kajszi. A fogyasztók azonban egyre jobban keresik vegyes gyümölcsös, egzotikusabb ízeket is, melyek közül a piros bogyós és a mangós ízek a legnépszerűbbek a portfoliónkban

- tette hozzá.

Jelenleg több, mint 200 magyar gyümölcsbeszállítóval van aktív kapcsolatuk, többekkel nagyon hosszú időre nyúlik vissza az együttműködés, van olyan partnerük, aki a SIÓ-Eckes Kft. 1977-es alapítása óta szállít be gyümölcsöt.

Somogy megye és a Balaton part a helyi termelők támogatása és a környezetvédelem miatt kiemelt fontosságú, ebben a térségben van a legtöbb kistermelőnk, de partnerhálózatunk országos lefedettségű és nyitottak vagyunk új partnerekre az ország egész területén. A legnagyobb mennyiségben kajszibarackot, őszibarackot, almát, meggyet, körtét, szilvát és paradicsomot vásárolunk fel, de a pontos mennyiségek az igények, az ár és a minőség alapján évrőlévre változnak. Az elmúlt 10 évre visszamenőleg megfigyelhető, hogy ingadozó az általunk felvásárolt mennyiség, de általánosságban elmondható, hogy 7.000-10.000 tonna gyümölcs közötti mennyiséget vásárolunk fel évente

- mesélte a cég szakembere, majd hozzátette, természetesen az itthon nem megtermő gyümölcsökből készülő termékeik alapanyagait külföldről szerezik be. A tavalyi évben – a többek között - az időjárási károk és a termőterületek csökkenése okozta gyenge őszibarack termés nekik sem kedvezett, de a tőlük telhető eszközökkel igyekeztek támogatni a hazai barackot (például tavaly csatlakoztunk a NAK TechLab inkubátor programhoz ennek kapcsán). Persze a hazai termékek támogatása mellett fontos a cég számára a fenntarthatóság is.

Mi a Siónál a természet gyümölcseiből élünk, a hivatásunk, hogy ezeket a finomságokat minél több fogyasztóhoz eljuttathassuk, ezzel támogassuk az életmódjukat. Természet vezérelt vállaltként cégünk stratégiájának középpontjában áll a fenntartható fejlődés. Stratégiánk 6 pillérre épül és áthatja a teljes vállalati működést: dolgozunk többek között csomagolásaink még fenntarthatóbbá tételén, társadalmi felelősség vállalásunk erősítésén, munkavállalóink jóllétén és a környezeti terhelésünk folyamatos csökkentésén. Az elmúlt 1 évben többek között papírszívószálat vezettünk be és folyamatosan dolgozunk a minél fenntarthatóbb csomagolásokon, 12 éve futó Köszönjük, SIÓ iskolatáska programunk CSR Hungary díjat nyert, fejlesztettük – és fejlesztjük most is - irodáinkat vagy éppen Fenntarthatósági Kódexet fejlesztettünk a kollégák számára, amelyben igyekszünk támogatni őket a mindennapok környezetbarátabbá tételében. A fenntarthatósági startégiánk Klímavédelem pillérének részeként fontos mérföldkövet sikerült az idei évtől kezdve realizálnunk. Ugyanis az egész Eckes-Granini csoport, így természetesen a SIÓ-Eckes is 2021-től klímasemleges, mivel a teljes károsanyag kibocsátást kompenzáljuk egy Amazonas esőerdő védelmi program támogatásának a keretében

- magyarázta Bognár Emese.

Címlapkép: Getty Images