3,5 milliárdnál jár az MNB Kortárs Gyűjteménye, de hol vannak most a művek?

Pénzcentrum: Mi az oka annak, hogy nagyon kevés hivatalos információ áll rendelkezésre a Magyar Nemzeti Bank most futó mecénási programjáról? Volumenét tekintve mindenképp, de a szakmai párbeszéd miatt is indokolt lenne a transzparencia.

Bérczi Linda: A kezdeti időszakban a kommunikációt a szakmai hírportálok bevonásával elsősorban a szakmabeliek felé fordítottuk, hogy átlássák, megértsék a mögöttes szándékot és célokat. Később persze a nagyközönség felé is nyitottunk, hiszen országos napi és hetilapokban, magazinokban jelentünk meg a vásárlásokkal.

Kevés információ áll rendelkezésre a programról, de annyit tudni lehet, hogy már több mint kétmilliárd forintért vásárolt a jegybank által alapított MNB Ingatlan Kft. műveket zömmel kortárs, illetve mai magyar művészektől, galériákon keresztül, illetve magánszemélyektől. Bemutatnák részletesebben a mecénási programot: mennyit költöttek eddig; hány alkotást számlál jelenleg a gyűjtemény; meddig fut még a program; mekkora a teljes keret?

Bérczi Linda: Az MNB Kortárs Gyűjteménye összesen 2021. június 1-ig 678 darabból áll (ebben szerepelnek sorozatok is, amit egy műnek számolunk). Ennek vásárláskori értéke 3,5 milliárd forint. Továbbá voltak nem kortárs vásárlások is pl. Rippl Rónai József, Korniss Dezső és Bortnyik Sándor, ám ezek a munkák nem képezik a Gyűjtemény részét. A gyűjteményépítés folyamatos, a cél egy megkérdőjelezhetetlen művészeti értékű kollekció kialakítása, melybe olyan alkotások kerülhetnek melyek értékállóak, hiszen szinte kivétel nélkül, az ezeket készítő művészek munkáinak árai folyamatosan emelkednek a hazai és nemzetközi műtárgypiacon.

Az MNB, a világ számos jegybankjához hasonlóan, eddig is figyelmet fordított a művészeti mecenatúrára, ugyanakkor a korábbi programokkal ellentétben (ilyen például a már lezárult, 100 millió euró keretösszegű Értéktár Program is) most nem teljesen egyértelmű, mi is valójában a program célja. Lehetett hallani persze a nemzeti képzőművészeti örökségünk védelméről, ennek viszont némileg ellent mond az, hogy a gyűjtemény utóéletéről mindössze annyit tudni, hogy az MNB ingatlanjait díszítik majd.

Bérczi Linda: A kortárs gyűjtemény kialakításánál igyekszünk ugyanazokat az elveket követni, mint ami az Értéktár programot is jellemezte, így a kortárs gyűjteménybe csakis hazai művészek munkái kerülnek. Azt gondoljuk, és ezt az eddigi kommunikációnkban is igyekeztünk hangsúlyozni, hogy a pandémia miatt a magyar kultúra ezen szegmense olyan ütést kapott, melyből aligha tudott volna felállni és szerencsére a jegybank már a társadalmi felelősségvállalásai programjában is lefektette a művészet pártolásának elveit. A megvásárolt képeket elsősorban a jegybank ingatlanjainak reprezentatív tereiben kívánjuk bemutatni, emellett persze szeretnénk a teljes a gyűjteményt láthatóvá, látogathatóvá is tenni, így azon túl, hogy hamarosan elindul egy folyamatosan frissülő, bővülő és kutatható „Kortárs gyűjtemény – online katalógus” a jegybank megújult honlapján, terveink között szerepel a Gyűjtemény fizikai bemutatása is a nagyközönség számára.

Célunk, hogy minél többen láthassák ezt az egyedülálló kortárs gyűjteményt, hiszen ez a nemzeti kultúránk egyik ikonikus része.

Hol vannak most a művek?

Bérczi Linda: Szinte a teljes gyűjtemény átmenetileg az MNB raktárában pihen, ahol kitűnő feltételek mellett tároljuk addig amig a falakra nem kerül.

Bátran kijelenthető, hogy ez az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb műtárgyvásárlási programja Magyarországon. Így jogosan merül fel diskurzus arról, hogy milyen hatást gyakorol ez a hazai képzőművészeti piacra. Mivel az MNB rendszeresen készít, számos ágazatra vonatkozóan riportokat, elemzéseket, piaci prognózisokat, így feltételezhető, hogy a műtárgyvásárlási program kapcsán is készülhetett – akár belső használatra – hatástanulmány. Készült ilyen, mire jutottak benne?

Bérczi Linda: Azt gondolom, hogy a világ többi jegybankjához hasonló művészeti mecenatúra nem ördögtől való. A kortárs, hazai festők felkarolása pedig pontosan illeszkedik a jegybank társadalmi felelősségvállalási programjába. A képek megvásárlása mögött minden esetben egységes szakmai konszenzus áll, melyet neves tanácsadók és a piacot jól ismerő szakemberek állnak. Nem tartom szerencsésnek, hogy csupán arra helyezzük a hangsúlyt, hogy ez vagy az a kép ára a jövőben hogy fog alakulni. Itt arról kell beszélni, hogy a hazai kortárs kultúra kapott egy olyan mecénást, ami hosszú távon tudja biztosítani a nemzeti kulturális örökségünk fennmaradását.

Spengler Katalin: A projekt elsődlegesen a magyar kultúra, a művészet támogatását célozza, nem a képzőművészeti piacra kíván hatást gyakorolni. A gyűjtemény létrehozását kezdettől fogva nagy figyelem kíséri, ez tovább erősíti a kortárs művészet iránti érdeklődést és bizalmat, illetve a művészek ismertségét a szélesebb közönség körében is. A vásárlásoknak természetesen van hatása a műtárgypiacra is, hiszen a jegybank jelentős összeget költött el viszonylag rövid idő alatt. Ez egy határozott döntés volt, amit szerintem csak üdvözölni tud a magyar képzőművészet. Sok fiatalabb és idősebb művésznek a vásárlások nemcsak komoly támogatást jelentettek az elmúlt, meglehetősen nehéz évben, hanem visszaigazolást, elismerést is, hogy egy ilyen komoly nemzeti intézmény odafigyel a munkájukra.

Az MNB képzőművészeti programja sokakat aktivizált, tovább erősítette az emberekben az igényt, hogy jobban odafigyeljenek a kortárs képzőművészetre. Ez nem csak a galériákban rendezett kiállításokon és az aukciósházakban tapasztalható.

Az interjú folytatása a Pénzcentrumon olvasható...

Fotó: Adrián Zoltán (Bérczi Linda) / www.kepszerk.hu