Sok gazda került bizonytalan helyzetbe: egyre kevesebben telepítenek új állományt az ólakba

Óriási a bizonytalanság a sertéspiacon. A takarmányárak emelkedése, az afrikai sertéspestis európai jelenléte, a kínai történések és nem utolsósorban a koronavírus-járvány olyan kihívásokat jelentenek, amelyek nagyban befolyásolják az ágazat szereplőinek a döntéseit. De milyen most a helyzetet a magyar sertéságazatban? Mennyire bizakodóak, vagy mennyire realisták? Erről kérdezte meg az Agrárszektor Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét.

Éder Tamás arra a kérdésre, hogy változott-e a sertéstenyészési kedv Magyarországon, elmondta, hogy erről ugyan még nincsenek konkrét hivatalos adatok, de az a szélsőséges hullámzás, ami az elmúlt években kialakult a sertéspiacon, az komoly befolyással van a magyarországi sertéstenyésztőkre. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a takarmányárak növekedése nem tudott beépülni az élősertés előállítási árába, és ez negatív hatással volt a tenyészőkre. A Hússzövetségnek tudomása van olyan gazdákról, akik inkább nem telepítettek új állományt az ólakba, de olyanokról is tudnak, akik bizonyos tervezett fejlesztési beruházásokat halasztottak el. Éder Tamás szerint az ágazat egy része kivárásra játszik. Ami a magyarországi sertésállomány változásait illeti, a Hússzövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy az állomány változásáról még nincs hivatalos információjuk, de állománynövekedés biztosan nem volt.

Éder Tamás az európai sertéságazatra komoly hatással levő tényezők közül elsőként az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését említette. Az elmúlt két évben a kínai helyzet komolyan rányomta a bélyegét nemcsak Európa, de az egész világ sertéstenyésztésére. A szakember elmondta, hogy 2019-ben 80%-kal nőtt az Európai Unió sertésexportja Kínába, 2020-ban pedig további 40%-os növekedést mértek ugyanezen a területen. Éder Tamás rámutatott, hogy ez a Kínába tartó sertésexport még 2021-ben is tudott növekedni. Az élősertés ára 2019-ben közel 50%-kal növekedett, és noha 2020-ban egy éven belül a koronavírusból kifolyólag 30%-os árcsökkenés is volt, 2021-ben viszont 20-25%-os drágulást regisztráltak az év elején, részben a takarmányárak növekedése miatt, amit az elmúlt hetek során újabb visszaesés követett. Éder Tamás az afrikai sertéspestis kapcsán elmondta, hogy amikor tavaly Németországban is megjelent a gyilkos kór, az alapjaiban rendítette meg az európai sertéspiacot, nagyon sokáig attól lehetett tartani, hogy a német sertéshús a lezárt kínai piacok helyett a közép-európai országokat fogja elárasztani. A szakember kiemelte, hogy a koronavírus-járvány a keresletre volt hatással, mivel a nemzetközi turizmus az egyes régiókban részben vagy teljesen megszűnt, a korlátozások és lezárások a közétkeztetésben okoztak hosszabb-rövidebb szüneteket.

Kínával kapcsolatban Éder Tamás beszélt arról is, hogy a legfrissebb információk szerint az ázsiai nagyhatalomnak mostanra sikerült pótolnia a sertéspestis miatti, nagyjából 40%-os állománycsökkenést. A kínai sertéshús-termelés lassan vissza fog állni a koronavírus előtti szintre, az ország húskereslete és a kínai belső piaci áralakulás arra utal, hogy normalizálódik a helyzet. Ez viszont a kínai sertéshúsimport csökkenését eredményezheti, ami árnyomást jelenthet a globális sertéshúspiacon. A szakember kiemelte, hogy Kínával kapcsolatban azt érdemes mindig észben tartani, hogy ott egy kisebb méretűnek számító piaci zavar képes az egész világpiacot érdemben befolyásolni. Éder Tamás szerint most mindenki a koronavírus-járvány végére vár, hogy ez milyen hatással lesz a piacokra. A Hússzövetség elnöke azt is elárulta, hogy a napokban Németországban két, a lengyel határhoz közeli, ökogazdálkodást és szabadtartást folytató sertéstelepen is kimutatták a kórt házisertésekben, de hogy ennek milyen hatásai lesznek Európában, azt még senki se tudja előre megjósolni. Éder Tamás úgy látja, hogy ha ennek a fejleménynek a német értékesítési lehetőségeket érdemben gyengítő hatása lesz, akkor regionális árcsökkenéssel kell számolni.

A Hússzövetség elnöke az Agrárszektor kérdésére elismerte, hogy Magyarország nem áll jól a sertéspestis elleni küzdelemben. A vaddisznóállományban rendszeresek az újabb és újabb bejelentések, az Európai Unióban 2021 első félévében is Magyarországról érkezett az egyik legtöbb bejelentés fertőzött vaddisznókkal kapcsolatban. Az újabb bejelentések többsége az ország észak-dunántúli részéről származik. Éder Tamás szerint most mindenki abban reménykedik, hogy az M1-es autópályán nem fog átjutni a fertőzés a déli területekre. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarország kidolgozott egy mentesítési programot, amelynek a célja, hogy a vaddisznóállományt olyan szintre csökkentse, hogy az megakadályozza a betegség terjedését. Az a gond, hogy ahol túlszaporodott a vaddisznóállomány, ott fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzött állatok bemennek a faluba élelemért, és megfertőzik a háziállatokat. Éder Tamás szerint mindazonáltal el lehet kerülni a kór bejutását a magyar sertéstelepekre, amennyiben mindenki betartja a megfelelő járványvédelmi és állategészségügyi előírásokat, mint például a telepek körbekerítése és az oda belépők korlátozása. A Hússzövetség elnöke kiemelte, hogy a német példa mutatja: a vaddisznó meg tudja fertőzni a házisertés-állományt.

A magyar sertésárakat illetően Éder Tamás elmondta, hogy az élősertés kilónkénti ára 400-410 forint körül mozog, de ez is sok tényezőtől függ. A szakember rámutatott, hogy más helyzetben vannak azok, akik hosszú távú szerződéssel rendelkeznek valamelyik közepes vagy nagyobb vágóhídnál, mint akik nem. Előbbiektől a szerződés értelmében a vágóhidak átveszik a sertést, míg az utóbbiak gyakran csak nehezen, vagy áron alul tudják értékesíteni a terméküket. A meghatározó vágóhidak esetében a magyar árképzési képlet ráadásul a német élősertés jegyzés alapján történik, és a mostani hullámzó árak elbizonytalanítják a sertéstenyésztőket. Éder Tamás szerint azok vannak most előnyben, akik integrációban bérhizlalóként vannak kapcsolatban az integrátorral, mert ők a bérhizlalási díjként biztosan megkapják a fizetségüket, és a piaci árváltozás kockázatát nem viselik. A bérhizlalást végző gazdák ezért az elmúlt félévben biztosan jobban jártak, mint azok, akik saját kockázatukra hizlalják a sertést. Az árakat befolyásolja továbbá az üzemanyagköltségek növekedése is, ami mind a takarmány beszerzésénél, mind az állatok szállításánál jelentkezik. További árnövelő tényező, hogy az élőmunka önköltségei is tovább emelkedtek. A szakember kiemelte, hogy egyre nehezebb alkalmazottakat találni, és egyre többet kell nekik fizetni. Éder Tamás úgy fogalmazta meg, hogy az önköltség szinte minden eleme növekszik a tenyésztő és a feldolgozó számára egyaránt.

A Magyarországon nevelt sertések exportjára vonatkozó kérdésre a Hússzövetség elnöke elmondta, hogy az élőexport nem túl jelentős, az élőimport viszont jelentősebb. Tavaly az export 35 ezer tonna volt, míg az import ennek több mint kétszerese, 74 ezer tonna. Ennél azonban számításba kell venni azt, hogy az import jelentős része malac, mivel sok magyar tenyésztő vásárol malacot. Az élőexport jellemzően hízókból áll, amiket Romániában, Szlovákiában és a turistaszezonban Horvátországban értékesítenek. Éder Tamás itt megjegyezte, hogy a koronavírus delta-variánsa miatt nem lehet tudni, idén mennyire lesz erős a horvátországi szezon. A sertéshúsra vonatkozóan a Hússzövetség elnöke kijelentette, hogy van export is, import is. A húsexport majdnem 150 ezer tonna volt tavaly, míg az import 130 ezer tonnát tett ki. Éder Tamás szerint kedvező volt, hogy az export-import mérleg pozitív volt tavaly, mert az elmúlt években inkább a deficit jellemezte a sertéshús külkereskedelmi mérlegét.

Címlapkép: Getty Images