Nehéz helyzetben a magyar gazdák? Drasztikus csökkenést mutatnak az egyes állományok

A kocalétszám is visszaesett: statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány visszaesése, ami kihathat a vágásszámra is. A szarvasmarha-vágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés.

Biztatóak az értékesítési számok az EU-ban

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 17 százalékkal több, 2,9 millió tonna (friss, fagyasztott és feldolgozott) sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon 2021 első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. Az export 57 százaléka Kínába irányult, ahova az egy évvel korábbinál 6 százalékkal több, csaknem 1,7 millió tonna uniós sertéshús került a vizsgált időszakban. További nagy célpiacok a Fülöp-szigetek (185 ezer tonna), illetve Japán (169 ezer tonna) voltak. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,53 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2021 júliusában, nem változott lényegesen egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai átlagosan 11 százalékkal voltak alacsonyabbak 2021 34. hetében az előző év azonos hetének átlagárához képest. A németországi vágóhidak átvételi árai csökkentek a 35. héten az előző hetihez viszonyítva – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból.

Vegyesek a számok Magyarországon

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2021 január–júliusában a sertés vágása élősúlyban 4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A KSH adatai szerint Magyarország élősertés kivitele 2 százalékkal 15 ezer tonnára csökkent 2021 január–júniusában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Az élősertés-behozatal 3,5 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 10 százalékkal (75,7 ezer tonnára), értéke 1 százalékkal nőtt 2021 első hat hónapjában a 2020. január–júniusihoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. Romániába 2 százalékkal, Olaszországba 34 százalékkal, Horvátországba 20 százalékkal csökkent a kivitel. A sertéshúsimport volumene 6 százalékkal kevesebb, 65 ezer tonna volt, értéke 24,5 százalékkal csökkent. A sertéshús 67 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 479,2 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 augusztusában, ami 6 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

Meredeken zuhan a libaállomány

Az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon 35 kilogramm körül alakul, több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. Az elmúlt években a baromfihús az ország harmadik legfontosabb agrárexportcikkévé vált. Az előrejelzések szerint középtávon is a baromfihús-fogyasztás növekedése várható. Mindezeken kívül a baromfihús-fogyasztásához komoly gasztronómiai hagyományok kapcsolódnak, egyben a kiegyensúlyozott táplálkozásban is fontos szerepe van. Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a madárinfluenza egyaránt sújtotta az ágazatot. A gyors intézkedéseknek köszönhetően sikerült korlátozni a madárinfluenza terjedését, Magyarország teljes területe - a versenytársaknál korábban - megkapta a fertőzésmentes státuszt. Idén egyébként 12 milliárd forintos keretösszegű állatjóléti támogatás áll az ágazat szereplőinek rendelkezésére, az állatbetegségek megelőzésesére és felszámolására pedig 2,5 milliárd forintot biztosít a kormány.

A vidékfejlesztési támogatások is segítik a baromfitartó telepek korszerűsítését, újak építését, a járványügyi kockázatok csökkentését. Mindezek ellenére jelentősen csökken a hazai libaállomány, ezt pedig a számok is jól alátámasztják: 2003-ban még 2,8 millió darab körül alakult az állomány, 2005-ben viszont már meg is történt az első nagy csökkenés, hiszen több mint a felére esett vissza ez a szám, és már csak 1,37 millió darabot számláltak. 2009 és 2019 között viszonylag stagnáltak a számok kisebb-nagyobb kiugrásokkal, 2020-ra azonban újabb nagyobb csökkenés volt megfigyelhető, és már csak 798 ezer egyedet tartottak számon.

Stagnálnak a húspiaci számok az EU-ban

Ha az elmúlt 5 évet vesszük figyelembe, akkor elmondható, hogy csak minimálisan változtak a számok az egy főre jutó fogyasztást tekintve: a sertéshús esetében 2016-ban 34 kilogramm sertéshús jutott egy főre, 2021-ban ez a szám előreláthatólag 32,5 kilogramm lesz, tehát megfigyelhető a csökkenés, de csak minimális értékben. Ugyanez mondható el a marha- és borjúhúsról is, ahol 2016 óta folyamatosan 10,5 kilogramm körül mozgott az egy főre jutó szám – bár ebből is látszik, hogy jelentősen kevesebbet esznek az európaiak a marhából.

Alig eszünk juh-és kecskehúst

Nem meglepő módon Magyarországon és Európában is a sertés-illetve csirkehús a legkedveltebb húsfajta, ám megdöbbentő lehet az, hogy milyen keveset fogyasztanak a családok kecskehúsból és juhhúsból. 2016 óta minden egyes évben 1,4 kilogramm volt az egy főre jutó fogyasztás.

Címlapkép: Getty Images