Mi folyik ebben a régiónkban? Özönlenek az ukrán, a vietnámi és a mongol melósok

A nyugat-dunántúli régió munkaerőpiaci helyzete a határ közelsége miatt már egy évtizede speciális. Nagy volt és jelenleg is nagy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a foglalkoztatottság, főleg Győr-Moson-Sopron megyében mindig is az egyik legmagasabb volt az országon belül – közölte a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere. Ezek a hatások Vas megyében is érezhetőek, és ezzel együtt nagyon régóta jelenlevő munkaerőhiány jellemzi a régiót. Zala megye a régióban a foglalkoztatottság szintjét tekintve egy kicsit hátrébb van, de mostanra itt is érezhető munkaerőhiánnyal kell szembenézni a gazdálkodó szervezeteknek.

A Covid hatására főleg az autóiparban és a beszállítói körben éreztünk visszaesést. Az autóipar és beszállítói jelentősen képviselik magukat a térségben, így érezhető volt a covid miatti gazdasági válság. 2020. tavaszán nagyon erős hullám érte el a szektort, majd pár hónap után azt tapasztaltuk, hogy a mélybe zuhant cégek is szép lassan kezdtek felállni, és pótolni az elveszített munkavállalókat.

– közölte a WHC Csoport, akik még hozzátették, jelenleg már számos iparágban fellendülést tapasztalnak, akár az élelmiszeripar vagy a textilipar területén.

Nézzük, hogy is állunk!

Idén februárban még arról lehetett olvasni, hogy országosan egy hónap alatt 88 ezer fővel, 467 ezerre nőtt a munkanélküliség Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámának hatására. Nyáron pedig már arról cikkezett a Pénzcentrum, hogy a gazdaság élénkülésével a munkaerőpiaci adatok is egyre kedvezőbbek, a következő időszakban pedig visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet. Mit mutatnak a legfrissebb hazai munkaerőpiaci adatok?

Még idén akár a 4,8M főt is elérheti a hazai foglalkoztatottság. A munkaerőhiányos állapot pedig tartósan 4% alatti lehet, az NFSZ augusztusi adatai alapján az országos munkanélküliségi ráta pedig 3,99% volt. Az idénymunkák az őszi agrár munkákkal és a nyári turizmus csökkenésével gyakorlatilag megszűnnek és a termelési mutatók hajrája most várható

– közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a HelloVidéknek a legfrissebb adatokat.

A foglalkoztatottságban továbbra is emelkedést tapasztal a WHC Csoport is, ahogy nyilatkozták: „Autóipar területén látunk időszakosan visszaesést, de ez jellemzően nem egy hosszú periódus. A év vége partnereink előrejelzései és a beérkezett létszámigények alapján erős lesz”.

A piaci szereplők optimizmusa 3 éve volt ilyen magas

Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője szerint a nyugat-dunántúli régióban a pandémia alatt csak bizonyos szektorokban és csak rövidebb időre veszítették el tömegesen az állásukat. Nagyon hamar visszatért a foglalkoztatottság arra a szintre, ami előtte volt, viszont a munkaerőpiac átrendeződött.

Cégük negyedévente készít egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) és a Közép-Dunántúlon (1%) mérték a felmérés készítői

– mondta a ManpowerGroup ügyvezetője.

Csúcson a munkaerőkereslet

A Nyugat-Dunántúl vonatkozásában Fehér Tamás - a korábbi évek mutatóit vizsgálva – azt is megállapította, hogy ebben a régióban utoljára 2018 végén volt ilyen magas a növekedés. A nyugati régióban jelenleg hároméves csúcson van a munkaerőkereslet. A munkavállalók oldaláról azt látja, hogy gyakorlatilag nulla körül mozog a munkanélküliség:

Ebben a régióban jellemzően több munkaerőre lenne szükség, mint amennyi jelenleg elérhető és megmozdítható. Óriási a mozgás, mind a kereslet, mind a kínálat oldalán. Rengeteg lehetőség van, ezzel együtt egészen újfajta elvárások jelentkezetek a dolgozók részéről. Gondolok itt például a home office-ra. Általánosságban elmondható, hogy a szektorok szinte kivétel nélkül úgy érzékelik, hogy náluk erős a munkaerőhiány. Jellemzően nagyobb a munkaerő-kereslet most a karácsonyi szezonra gyártó cégeknél, ugyanígy a vendéglátásban is azt tapasztaljuk, hogy továbbra sincs elég szakember. Említhetném még a pénzügyi szolgáltatásokat is, ahol szintén rengeteg álláslehetőség van

– közölte a ManpowerGroup ügyvezetője.

Első számú szempont a bér lett

Idén nagy mértékben növekszik a bér, mert sok cég próbálja ráajánlással megtartani a munkavállalóit. A KSH friss mutatói szerint idén akár még 14-16 százalékos átlagos béremelkedés is lehet. Óriási bér és juttatási verseny alakult ki a piacon, ami egyaránt jellemző a gyártói és az irodai környezetre. A béren túl egyéb juttatások szerepe is felértékelődött, ahogy az is kiemelt szempont lett, mennyire lehetséges egy-egy munkakörben az otthoni munkavégzés. A hr-es szakma komoly kihívás előtt áll: a változó körülmények között a munkáltatói imázs átalakítása is szükséges

– emelte ki Fehér Tamás, aki még hozzátette, hogy friss felmérésük szerint az üres állások betöltésének elősegítésére a cégek 44 százaléka alkalmazza a bérek emelését. Szintén gyakori eszköz a rugalmasabb munkabeosztások bevezetése (42%). Különféle tréningek, készségfejlesztések vagy mentorprogramok bevezetése a cégek 33 százalékának szerepel az eszköztárában, és a covid-időszak eredményeként ma már a 31 százalék vezette be ösztönzésként a home office részleges vagy teljes lehetőségét is.

Így alakult a régióban a bruttó átlagkereset

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (a munkáltató székhelyének elhelyezkedése alapján, megye és régió szerinti bontásban) a Nyugat-Dunántúlon 2021. első félévben 413 948 forint volt, több mint tízezer forinttal magasabb, mint 2021 első félévében (401 764 forint), ami egyértelműen bérnövekedést jelent. Országos viszonylatban viszont messze alacsonyabbak itt a bérek, mint Budapesten, ahol 528 192 forint. A megyék közt toronymagasan Győr-Moson-Sopronban lehet keresni, ott a bruttó átlagkereset (456 073 forint) közel 110 ezer forinttal magasabb, mint Zala megyében (341 985), középen pedig a vasiak kerenek, ott a bruttó átlagbér 390 993 forint volt.

Milyen típusú munkaerőre lenne leginkább szükség a nyugati régióban?

A szakemberhiány ebben a régióban is elmondható, általános probléma. A WHC Csoport szerint a CNC-sek, a lakatos, hegesztő, vagy bármilyen fémes szakmával rendelkező jelöltekért hatalmas a verseny a piacon. Számos betöltetlen pozíciónk van ezen a területen.

A kínálat bőséges, viszont az esetek többségében a bérek nem érik el a szakemberek által kívánt színvonalat, és még mindig gyakran külföldön keresik a boldogulást.

Emellett a szakképzetlen munkakörökben is fellendülés tapasztalható.

Az északi régióban Vas, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom megyében magas a foglalkoztatottság, míg Somogy és Baranya az észak-keleti megyékkel van egy szinten. Éppen ezért van egy kis megosztottság

– magyarázta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója is, aki hozzátette:

Északon és nyugaton leginkább szakmunkásra és betanított munkaerőre lenne szükség, illetve idegen nyelvet beszélő mérnökökre és IT-sokra. Szakképzett karbantartók – elektromos, mechanikai karbantartók, CNC, targoncások, hegesztő és lakatosok mind északon, mind délen számolatlanul jöhetnek. Mérnökök terén ugyanez a helyzet – pl. villamosmérnök, minőségügyi mérnök, gépészmérnök, mechatronikai mérnök.

Ugyanakkor a magas arányú autóipari kitettség sajnos az egész régiót sújtja, és a cégek a leállások miatt (félvezető és chip hiány) bajban vannak.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint „jelenleg a legnagyobb probléma a munkaerő megtartása (passzív időszak fizetése), illetve a vállalati jó hírnév és bizalom megőrzése a munkavállalók szemében. A munkáltatói márkaépítés egy tudatosabb időszakát éljük jelenleg. Az elmúlt években – azon cégek, akik foglalkoztak a témával – jellemzően a bevonzásra fókuszáltan használták az employer branding eszközöket, míg jelenleg egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a meglévő állomány jólétének és elégedettségének a megőrzésére és fejlesztésére.”

Másrészt a Trenkwalder szerint a logisztika, a raktározás biztosan a nyertesek közé fog tartozni. A házhozszállítási terület szintén. Szolgáltató központok várhatóak, mert sok szellemi munkavállaló van a régióban, akik nem műszaki beállítottságúak, de nyelvet jól beszélnek.

Folyamatos a nyugatra áramlás

A nyugat-dunántúli régióban a Covid előtt is problémát okozott (a multinacionális cégeknél) a fizikai dolgozók tekintetében a munkaerőhiány. Egyrészt az ország keleti részéből próbáltak toborozni, másrészt tömegesen jelentek meg az ukrán munkavállalók.

Akik kimennek külföldre a Dunántúlról, azoknak a helyét a kelet-magyarországi vagy ukrán és egyéb harmadik országbeli munkavállalók töltik be. Idővel azonban ők is tovább vándorolnak. Egyedül azok maradnak, akik szorosan kötődnek, vagy akik kevésbé bérérzékenyek, mint például a mérnökök

– tette hozzá a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki kiemelte még, hogy a külföldi munkaerő egyre komolyabb mértékben érkezik,

az ukránt lassan felváltja a vietnámi, fülöp-szigeteki, mongol munkaerő.

Érdekesség viszont, hogy mindig vannak olyan cégek, amelyek ragaszkodnak a magyar munkaerőhöz és igyekeznek inkább az országon belüli migrációra támaszkodni.

Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője szerint a nyugat-dunántúli régióban mindig is fontos volt a munkaerő importja:

Nagyobb gyártó vállalatok már eddig is sokszor toboroztak akár Kelet-Magyarországról, akár Romániából vagy Ukrajnából munkaerőt. A pandémia időszakában a külföldi munkavállalók egy része hazament, aztán vagy visszatért vagy máshol, akár tőlünk nyugatabbra talált munkát. Ennek a lehetőségnek azonban a továbbiakban is rendelkezésre kell állnia, de ezzel nem lehet 100%-osan kitölteni a munkáltatói igényeket. Bonyolult feladat elé állítja ez a vezetést, hiszen nem egyszerű koordinálni azt, ha egy gyártósoron nem ugyanazt a nyelvet beszélik, és ez csak egy nehézség a sok közül

– mondta a szakember.

A régió munkaerőpiaci helyzetét nagyban befolyásolja Ausztria közelsége

Nógrádi József szerint ez az elszívó erő folyamatos, leginkább a vendéglátásra és turizmusra, de a szakipari munkákra és már a betanított munkára is ez jellemző. A régióba érkező munkaerőre inkább csak mint ideiglenes munkaerőre lehet tekinteni, mert legyen szó hazai vagy külföldi munkaerőről, egy idő után továbbállnak Ausztria irányába.

Nehezíti a munkaerőpiaci helyzetet, mivel Ausztria béreivel nem tudunk versenyezni. Nem csak a szakemberek közül, hanem a szakképzettséget nem igénylő kategóriában is sokan keresik határon túl a boldogulást. Még a napi ingázással is megéri nekik átjárni dolgozni. Emiatt bérelvárásaik megnőttek, amennyiben haza szeretnének térni, nehezen találják meg a számításukat.”

– közölte ezzel kapcsolatban a WHC Csoport is.

Ők sínylették meg leginkább a pandémiás éveket

Diákok terén van egy általános bizonytalanság, a kismamák, illetve a 45 év felettiek számára még mindig nehéz az elhelyezkedés a Trenkwalder szakembere szerint, aki hozzátette:

Az atipikus foglalkoztatás ma Magyarországon még bizonyos szempontból gyerekcipőben jár. A keretek ismertek, a lehetőségek adottak lennének, mégsem használják ki a vállalatok megfelelő mértékben. Azon cégek, akik időben felismerték, hogy hosszútávon a stratégia része kell, hogy legyenek a foglalkoztatás ezen formái is – jellemzően nemzetközi hátterű nagyvállalatok – ott komoly munkaerőpiaci és lojalitási előnyök körvonalazódnak a térség többi foglalkoztatójával szemben.”

Globális szinten készült egy felmérés, amiből egyértelműen látszik, hogy azok, akiket az átlagnál is erősebben érintett a pandémiás helyzet, nem mások, mint a kisgyermekes anyukák – hívta fel a figyelmet erre Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője. Majd hozzátette:

Közülük többen veszítették el az állásukat, mint bármilyen más demográfiai csoportban. Nehéz azonban azt átlátni, hogy hányan döntöttek önként arról, hogy otthagyják a munkahelyüket és a gyerekkel maradnak otthon, vagy kényszerűen kellett otthagyniuk a munkahelyüket azért, mert nem lehetett időben összeegyeztetni a munkavégzést és a gyerekek otthoni ellátását.

Mi lesz, ha tetőzik a negyedik hullám, és újra lezárások jönnek?

Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője szerint a cégek sokat tanultak ebből a két évből, már felkészültek egy újabb pandémiás helyzet kezelésére:

Mára a legtöbb vállalatnak kialakult az a politikája, hogy pillanatok alatt haza tudja küldeni a munkatársainak azon részét, akinek nem szükséges mindenáron bent lennie. Sokkal rugalmasabb formában is fel tudnak épülni cégek, és ezek hozzák majd az új kihívásokat és az új lehetőséget is, egy nagyon érdekes időszak jön

– fogalmazott végül.

Címlapkép: Krizsán Csaba/MTI