Szorult helyzetben a vidéki kistermelők: már csak ez segíthet rajtuk

HelloVidék: Milyen céllal és mikor jött létre az egyesület?

Dr. Kujáni Katalin: Hivatalosan 2014-ben hozták létre az egyesületet, de korábban a Kistermelői rendelet létrehozása indított el egy informális együttműködést a civil szervezetek között. Ebben az időszakban a Civilek az Élő Tisza Egyesület vezetőivel közösen véleményezték a rendeletet és hozzáadták az igényeiket. Ennek az együttműködésnek az eredménye lett a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete. Az érdekvédelmi szerv létrehozásának ötleletgazdája és a szervezet anyukája Szabadkai Andrea, aki 2021-ig vitte a szervezet vezetését. Ő jelenleg is munkatársa, törzstagja a szervezetnek. A célunk, hogy azokat a kistermelőket, vidéki kézműveseket, szolgáltatókat támogassuk a jogi útvesztőkben, akik tényleg vidéken élnek, nem tudják a jogszabályokat értelmezni és problémát jelent számukra, hogyan lehet kijutni egy termelői piacra.

Egy olyan érdekképviseleti szervezetté vált az Egyesület, aki a kicsi, vidéki szereplőknek vállalja fel a problémáit.

Melyek a legnagyobb problémák, amikkel küzdenek a kistermelők?

A legnagyobb probléma a tudáshiány, legyen szó jogszabályokról, piacra jutási lehetőségekről, vagy akár arról, hogyha valaki süteményt süt, beviheti-e egyáltalán az óvodába. Mondok pár példát: azok a termelők, akik online szeretnék értékesíteni termékeiket, nem tudják hogyan tehetik meg, mi kell hozzá; vagy szeretnének termelőként létrehozni egy rövid élelmiszerlánc (REL) csoportot több termelővel egy termelői bolt létrehozására, de nem ismerik a lehetőségeket, hogy miként szervezhetik ezt meg. Alapvető problémát jelent, hogy nincs tudomásuk arról hol és hogyan tudják eladni termékeiket a hagyományos értékesítési csatornákon kívül, pedig nagyon sok a lehetőség.

Az Egyesület fő profilja a helyi szereplők (önkormányzatok, LEADER szervezetek, piacszervezők), termelők tájékoztatása, felkészítése, oktatása, stratégiaalkotásban és megvalósításban való segítségnyújtása.

Milyen programokkal segítik a termelőket?

Eddig úgy működött, hogy valamelyik civil szervezet, önkormányzat, vállalkozás vagy termelői csoport meghívott minket előadások megtartására. Nagyon sokat dolgozunk a Zalai Nyitott Portákkal, ami azt jelenti, hogy 2014 óta folyamatosan arra törekszünk, hogy ezeket a nyitott portákat létre tudják hozni. Rendszeresen tartottunk workshopokat, ahol külföldi példákat osztottunk meg a résztvevőkkel, akik ebben érdekeltek voltak, így együtt tudtuk kialakítani azokat a szolgáltatáscsomagokat, amiket vidéken meg tudtak valósítani a saját erőforrásaikra alapozva. A 2014-2020-as időszakban sok Leader szervezet (vagy helyi akciócsoport) vagy önkormányzat hívott meg minket, mert ismertük a vidékfejlesztési program lehetőségeit. Abban segítettünk, hogyan lehet stratégiai szinten összerakni, hogy melyik pályázat mire alkalmas és 7 év alatt hova tud eljutni egy kistérség. Előfordul, hogy előadásokat tartunk arról, hogy milyen rövid élelmiszerláncok vannak, hogyan kell üzleti tervet létrehozni, milyen jogi buktatók léteznek. Jelenleg több megkeresés érkezik a falusi vendégasztal szolgáltatás és a közétkeztetési rövid ellátási lánc miatt.

Két olyan képzést fogunk 2022-ben elindítani, ami rendszerszemléletű tudást fog átadni azoknak, akik ezekben a témákban jobban el szeretnének mélyülni. Az egyik az Élményparaszt képzés, ami főleg falusi vendégasztal szolgáltatóknak lesz érdekes, mert a résztvevő megtanulhatja, hogyan tudja izgalmasabbá tenni a saját szolgáltatásait a vendégek számára. A másik képzés a rövid élelmiszerlánc vagy piacszervező, amivel általános ismeretekre tehetnek szert a termelők, vidéki tanácsadók és termelői piac szervezők arról, hogy milyen tudásra és módszerekre van szükségük ahhoz, hogy jobban tudjanak értékesíteni, akár saját üzletet nyitni.

Milyen értékesítési lehetőségei vannak a kistermelőknek?

Magyarországon már közel 300 termelői piac létezik, ahol a kistermelők értékesíthetik termékeiket, azonban a gond, hogy nincsenek ennyien, ezért sok piac kiüresedik, ha nincs mögötte egy jó szervező, aki fel tudja dobni a piacot programokkal érdekes termelőkkel.

A másik aktualitás, hogy a Covid hatására az online értékesítés megugrott, a termelők maguk vállalják, hogy kiszállítják házhoz a termékeiket. Közösségi együttműködések, bevásárlóközösségek is létrejöttek, ahol a fogyasztók támogatják a termelőket. Ennek a rendszernek az összefogását a Nyíregyházi Kosár Közösség vállalta fel országosan. Ezen kívül vannak automaták, ahol helyi termelők termékeit is megvásárolhatják. Nagyon szeretnénk, ha minél több termelői bolt létrejönne hazánkban, mert sajnos nagyon kevés van belőle. A Drive rendszerek is kiváló lehetőség az értékesítésre, amikor autós piacokat vagy pickup pontokat hoznak létre a termelők és az interneten előrendelt termékeket hetente egyszer egy átadó pontra szállítják.

Hogyan segítik elő a környezetkímélő termelési módokat?

Előadásokat tartunk partnerszervezetekkel, illetve nemzetközi projektekben gyűjtünk össze "jó gyakorlatokat", melyeket útmutatókban, weboldalon közzétéve juttatjuk el a közösség felé. Ilyen volt korábban az agrökológiai gyakorlatokról szóló kiadvány is. , . Jelenleg épp egy uniós kutatási programon dolgozunk, ahol a bio laskagomba értékajánlatát állítjuk össze. Ezen belül is a fenntartható csomagolásokkal is foglalkozunk, hogyan lehet a zöldség-gyümölcsöket környezetkímélő módon értékesíteni.

Tényleges kereskedelemmel nem foglalkozunk, viszont segítjük a hazai kistermelőket, hogy ők maguk minél több hagyományos vagy innovatív értékesítési csatornán tudjanak megjelenni. Ehhez járul hozzá, hogy nemzetközi kutatásokban veszünk részt és az ezen a tudásplatformon keresztül megszerzett információkkal segítjük tagjainkat. Több jogszabály-módosítási kezdeményezésünk van, amihez nemzetközi jogi kutatásokat végzünk, hogyan lehet jobban megvalósítani pl. egy védjegyhasználatot Magyarországon, hogyan lehet termelői boltokat üzemeltetni, vagy kedvezményes adózást biztosítani az újszerű őstermelői (pl.: kézműves) tevékenységekhez . A nemzetközi részben eredeti nyelven értelmezzük a jogszabályokat és javaslatokat teszünk, hogyan lehet valamit jobban csinálni, közben amit lehet, behozzuk a magyar gyakorlatba.

Hogyan tudják a falusi agroturisztikai szolgáltatásokat elősegíteni?

Az új képzések pont erre vonatkoznak. Tavaly azt láttuk a nemzetközi környezetben, hogy az agroturizmus akkor tud jól működni, ha olyan szolgáltatásokat találnak ki, amelyek újszerűek: tejfürdő, szénaágy, kukoricalabirintus, állatsimogató. Élményt kell adni az embereknek a vidéki környezetben!

Ehhez több feltételnek kell teljesülnie, egyrészt a termelőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy megvalósítsa a terveknek megfelelő környezetet, valamint a bevált nemzetközi példákat a saját vállalkozásukba kell implementálják. Ezen kívül nagyon sok jogi útvesztő van, aminek meg kell tudni felelni.

Másik kezdeményezésünk a Méz Ízbogozó, ami a méhészeknek és a mézet kínáló falusi turizmus szolgáltatóknak fog új lehetőséget biztosítani. Kovács Dezső, a Mecseki Mézes Körút vezetője keresett meg minket azzal, hogy kellene egy Méz Sommeiler mézkóstolót szervezni, aminek lényege, hogy bor sommelierek és séfek ülnek le egy asztalhoz, ahol különböző fajtamézeket kóstolnak. Az ő feladatuk lesz, hogy elmondják milyen ízeket kóstoltak és ebből fogjuk megalkotni az aromakört a mézre. Ez az aroma- és ízleírás nem csak programként fog a jövőben szolgálni, hanem a különböző fajtamézek gasztronómiai felhasználását is elősegíti. Ennek az első kísérlete pár hete a Palatinus Hotelben történt Pécsen.

Címlapkép: Getty Images