Brutális károkat okoz a gazdáknak a sertéspestis: ezek most a legfertőzöttebb megyék

Habár az utóbbi hónapokban inkább a madárinfluenza került előtérbe Magyarországon, az afrikai sertéspestis továbbra is változtatlanul pusztít hazánkban. Habár az ASP betegséget Magyarországon ez idáig kizárólag a vaddisznó-állományban mutatták ki, és a hazai házisertés-állományban még nem jelent meg, a vírus jelenléte hatalmas károkat okoz a termelőknek, és az egész sertéságazatnak.

A 2020/2021-es vadászati év során a vadászatra jogosultak diagnosztikai kilövés keretében 149.684 db vaddisznót ejtettek el, ebből 934 bizonyult pozitívnak. Ezenkívül 6.622 db elhullottan talált vaddisznóból vettek mintát, amiből 4.764 db adott pozitív eredményt. A 2021/2022-es vadászati év pontos adatai csak március elején, a vadászati év lezárása után állnak majd rendelkezésre, így jelenleg a pozitív esetek számáról tudunk adatot szolgáltatni: összesen 3.561 pozitív eredmény született 2021-ben, amelyből 643 állománygyérítés során kilőtt vaddisznó volt, 2.918 esetben pedig elhullottan talált állatból mutatta ki a laboratórium az ASP vírusát

- tudta meg az Agrárszektor a Nébih-től. Hozzátették, a legfertőzöttebb megyék továbbra is az északi országrészben találhatók: Borsod megye 1.263, Heves megye 864 és Nógrád megye 728 pozitív esettel „vezeti a listát”.

A sertéspestis felbukkanását követően számos harmadik ország vezetett be korlátozásokat Magyarországról származó sertéstermékek vonatkozásában. Teljes tiltás van érvényben Kína, Ausztrália, Belorusszia, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Kazahsztán, Malajzia, Mexikó, Mongólia, Peru, Tajvan, Thaiföld, Ukrajna esetében. Részleges tiltás érvényesül a következő EU-n kívüli országokba irányuló export esetén: Bosznia-Hercegovina, Chile, Japán, Kanada, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró, Oroszországi Föderáció, Szingapúr, Vietnám - közölte lapunkkal a Nébih. Kiemelték, a vadon élő vaddisznók mozgatása az országon belül is tilos. A házisertésekre a fertőzött területről történő kiszállítás, illetve vágóhídra szállítás esetén vonatkoznak különleges előírások, járványvédelmi követelmények és mintavételek. Ugyanakkor magaskockázatú területen ezek a követelmények csak másik tagállamba történő élőállat-kiszállítás esetén lépnek életbe. Fertőzött területről élő sertés másik tagállamba szintén csak fertőzött területre szállítható, akár továbbtartásra, akár azonnali vágásra szánják.

Az, hogy a távol-keleti országok a vírus magyarországi megjelenésével egyidőben azonnal leállították a sertéshús- és húskészítmény-exportjukat, óriási veszteségeket okoz az ágazatnak. 2017-ben, az utolsó ASP-mentes évben Japánba és Koreába csaknem 20 ezer tonna sertéshúst értékesített Magyarország 83 millió euró értékben, ebbe a két országba a szállítás átlagára tonnánként 4150 euró körül alakult. Ugyanebben az évben a teljes sertéshúsexport 141 ezer tonna volt, melynek értéke 355 millió euró.

Vagyis a két távol-keleti ország exportját levonva a maradék export 121 ezer tonna és 272 millió euró volt, mely tonnánként 2247 euró átlagárat jelent. Ebből már látszik: tonnánként több mint 1900 euróval fizetett többet a távol-keleti piac

- tájékoztatott a Nébih a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének adataira hivatkozva. Az ASP miatt tehát 20 ezer tonna sertéshúst kellett máshol értékesíteni, ami a 2017-es számadatok alapján 38 millió eurós exportkiesést jelent. Ezért az ASP évi minimum 13,5 milliárd forint (355 Ft-os euróval számolva) veszteséget okoz a magyar sertéshús termékpályának. Ugyanakkor az exportkiesés költségei mellett a sertéstartókat közvetlen veszteségek is érték, hiszen a korábbi évekhez képest meglehetősen többet kellett költeni járványvédelemre, sőt számos járványvédelmi beruházást kellett végrehajtaniuk.

Az sem segített az ágazaton, hogy 2020-ban Németországban is megjelent az afrikai sertéspestis, aminek következtében az EU legnagyobb sertéstermelő országa is elveszítette az ázsiai export lehetőségeit, és gyakorlatilag „benn ragadt” a német sertés az EU-ban. Emiatt drasztikusan estek 2021-ben az élő sertés felvásárlási árak: a korábbi kilogrammonkénti 400-440 forintos felvásárlási ár 340-360 forintra zuhant vissza.

Ennek következtében a termelők minden egyes értékesített hízósertésen 10 ezer forintot buknak. Magyarország 4,2-4,3 millió vágósertést állít elő, ami, a korábbi exportkiesés mellett, 2021-ben minimum 40-45 milliárd Ft árbevétel-kiesést jelent a magyar sertéstartóknak.

Címlapkép: Getty Images