Érik a bérkatasztrófa a vidéki Magyarországon: ki fizet rá erre az intézkedésre?

A kötelező béremelés milyen szakadékot képez a közigazgatásban és a versenyszférában dolgozók között?

A közigazgatás területén és a versenyszférában is a két bérelem a felzárkózás mellett egyben jelentős bértorlódást is eredményez. Elsősorban azokon a területeken, ahol a foglalkoztató alacsony képzési feltételekkel alkalmaz munkavállalót és a termelékenység nem teszi lehetővé a bérsávok 20-20%-os emelkedését. Ebből adódóan eddig is több munkáltatónál jelentős eltérések vannak a szakszervezeti bérkövetelés és a munkáltatói ajánlás között. Az eddigi megállapodások sem tükrözik azt a „fantasztikus” hangulatot, hogy mindenhol kétszámjegyű béremelés lenne. Nagy a szórás a 4%-tól a 17-19%-ig szóló megállapodásokat látok. Még várunk pár hónapot és az infláció rohamos növekedésével még ezek a béremelések is elinflálódnak.

A béremeléssel együtt Ön szerint várható-e a munkaidővel való trükközés? Mennyire fog beindulni a fekete foglalkoztatás?

Biztos vagyok benne, hogy megerősödik az atipikus foglalkoztatottak száma. Ezzel a 4 órás és a részmunkaidőben alkalmazottakra az a veszély áll fenn, hogy ugyan akár 8 órát is dolgoznak, de csak 4 órára kerülnek bejelentésre. Ezzel párhuzamosan biztos vagyok benne, hogy a feketemunka igénye is meg fog nőni.

Vidéken mely régiókban jelenthet nagyobb gondot a magasabb bér kitermelése? Kapnak kiegészítő segítséget az államtól a vállalkozások?

Az állam a 2,5 + 1,5% adó- és járulékcsökkentéssel segíti a bérköltség finanszírozását. – volt eddig mindig a válasz a kormányzat részéről. Egyenlőre nem látni, hogy szándékában áll-e olyan ágazatoknak további segítséget adni, amelyben a vállalkozások bérköltségének növekedése esetleges leépítéssel vagy cégbezárással járna. A lehetőség megvan, ebben is állapodtunk meg a VKF novemberi tárgyalásain.

Milyen visszajelzéseket kapnak a munkáltatóktól a kötelező béremelés és a fiatalok SZJA mentességével kapcsolatban? Milyen változtatásokat javasolnak?

Nincs konkrét válasz. Az látszik, hogy a fiatalok SZJA-mentessége igazságtalanságot és kihívást jelent egyszerre a munkahelyeken. A 25 év alattiak SZJA-mentessége bérfeszültséget okoz a munkahelyeken. Egyre többet olvasni arról, hogy a munkáltatók nem adják meg a magasabb összeget a fiataloknak azzal az indokkal, hogy a "többiekkel szemben igazságtalan lenne". Hova fog ez a helyzet vezetni?

Valóban több helyről azt látjuk, hogy a béremelések során a fiatalok számára biztosított SZJA kedvezményt a differenciált bérezéssel kompenzálják. Azaz, a fiataloknak kisebb az emelés, mert „úgyis több nettót kaphatnak” felkiáltással kezelik az ügyet.

Mit tehet a fiatal, ha a munkáltatója aláíratja vele a nyilatkozatot, hogy nem kéri az adómentességet? Hogyan tudja bebizonyítani, hogy nem "szabad akaratából" mondott le? Változtathat-e a döntésén az éves bevallásában?

Erre vonatkozóan még nincs jelzésünk a dolgozók részéről, de az biztos, ha a szakszervezet felé jelzik, akkor fel fogjuk emelni a hangunkat!

Címlapkép: Getty Images