Atyaég! Ennyiért vehetsz most házat a legélhetőbb vidéki városokban - itt a lista!

Az Otthon Centrum tavalyi élhetőségi rangsorában a fővárosi kerületek nyolc helyen szerepelnek, míg a keleti és a nyugati országrészből egyaránt egy-egy város fért be a top tízbe. A csúcstartó kerületek árban is az élmezőnyben foglalnak helyet, ugyanakkor van néhány kedvezőbb árfekvésű élhető város is a listában. A portál a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva hatodik alkalommal készítette el saját
élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok
életminőség szempontjából lényeges mutatóit vetették össze.

Budapest még mindig az élen

A felmérés szerint nincs lényegi változás a toplista elején, hiszen jellemzően továbbra is fővárosi kerületek állnak az élen. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak. A top tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX.), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII.) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62-70 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban emelkednek ki. A budapesti rangsor végén a külső pesti kerület állnak 37-41 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

Mi a helyzet a vidéki településekkel?

A felmérés eredményéből kiderült, hogy a vidéki települések közül Eger és Veszprém értékei a legjobbak (66 és 64 százalék), ezzel mindkét város a top tízben végzett, előbbi a hatodik, utóbbi a kilencedik pozícióban. Ennek elsődleges oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-97 százalékos eredményt értek el ebben a vizsgált mutatóban), valamint a vándorlási értéket tekintve is sokkal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a fővárosi élmezőny.

A régió központok nagyon hasonlóan szerepeltek:

• Székesfehérvár és Pécs értékétől (59 százalék)
• alig maradt el Szeged (58 százalék),
• illetve Győr (57 százalék),
• végül pedig Debrecen és Miskolc (55 százalék) következett.

A megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el. Viszont az ingatlanárak legjobban ezen városok pozícióján rontanak. A legtöbbet 6 szálékpontot Salgótarján és Szekszárd értékén. Mindez azt jelenti, hogy az árak nem tükrözik az elérhető szolgáltatások szintjét, azok alulértékeltek a piacon. Ebben olyan szempontok játszhatnak szerepet, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek szűkössége, a környezet minősége, vagy akár a közbiztonság kérdése.

De mit kínálnak a legélhetőbb vidéki városok?

A lista kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes régiók, ahol a toplistás városok megtalálhatók, mit kínálnak a környékbeli lakosoknak, vagy azoknak, akik itt tervezik a letelepedésüket. Nézzük is, mit mutat Veszprém, illetve Eger régiója!

A belföldi vándorlás statisztikái alapján a legvonzóbb megyék az otthonkeresők számára Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy lett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Közép-Dunántúli Régió tehát (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) a legnépszerűbb célpontok egyike – legalábbis ingatlanpiaci szempontból mindenképp.

A közép-dunántúli régió lakásárakat tekintve az országos átlag felett helyezkedik el. A régió legdrágább megyéje Veszprém, ahol elsősorban a Balaton-parti települések partközeli ingatlanjai húzzák felfelé az átlagot - Balatonfüreden a fővárosihoz hasonló, 600-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzők - de a megyeszékhely, Veszprém is az ország drágább települései közé sorolható, a maga 450-500 ezer forintos négyzetméteráraival

– közölte a HelloVidék megkeresésére Futó Péter, a Portfolio elemzője.

A községek természetesen olcsóbbak ennél, így a megyei átlagos négyzetméterár alulról közelíti a 400 ezer forintot. Nem sokkal marad el ettől Fejér megye sem, ahol már a Budapesthez való közelség is szerepet játszik a lakásárak alakulásában. Mind Székesfehérváron, mind a Velencei-tó környékén átlag felettiek az árak, a veszprémihez hasonló, 450-500 ezer forintos árszintekkel, a megyei átlag viszont 350 ezer forint körül alakul. A régió legolcsóbb megyéje Komárom-Esztergom, ahol a megyei átlag és a megyeszékhely is egyaránt a 300-350 ezer forintos árkategóriába sorolható." - mondta el Futó Péter.

Ami az új lakásokat illeti, tízlakásosnál nagyobb társasházban Veszprém megyében mintegy 700 lakás épül, Fejérben 600, Komárom-Esztergomban pedig nagyságrendileg 400 ilyen lakást találhatunk. Mivel Veszprém megyében ezek főként a Balaton-parton és Veszprémben épülnek, ezért az ottani átlagos négyzetméterár meghaladja a 850 ezer forintot, Fejér megyében 750 ezer forint körül, Komárom-Esztergom megyében viszont már 550 ezer forintos négyzetméterárak mellett is lehet társasházi új lakást találni

– tette hozzá az elemző.

A népszerűségi listán nem sokkal lemaradva szerepel az észak-magyarországi régió, melynek mindhárom megyéjében alacsonyabbak a lakásárak az országos átlagnál. Míg Magyarországon – Budapest nélkül számolva – átlagosan 331 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az idei évben a lakások, addig az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerint Heves megyében 281 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 232 ezer, míg Nógrád megyében mindössze 137 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Az alacsony árak mögött munkaerőpiaci és demográfiai sajátosságok állnak, a térségben ugyanis a fizetések jellemzően országos átlag alattiak és ezzel összefüggésben évtizedek óta erős az elvándorlás.

Futó Péter szerint, mindössze néhány járás lakásárai tudják megközelíteni vagy minimálisan meghaladni az országos átlagot. Ilyen például a Tiszaújvárosi járás, ami jelentős ipari tevékenységének köszönhetően kiemelkedik a többi borsodi járás közül, 330 ezer forint körüli négyzetméteráraival. Ez egyébként a megyeszékhelynél, Miskolcnál is jelentősen magasabb, ott 268 ezer forint az átlagár. Heves megye székhelye szintén egy ilyen térsége a régiónak, Egerben ugyanis 358 ezer forint egy átlagos négyzetméter, ami az országos átlagnál is magasabb.

Nemcsak a régió, de az ország legolcsóbb megyéje is Nógrád, ahol a megyeszékhely, Salgótarján lakásainak átlagára mindössze 165 ezer forint, annak ellenére, hogy az elmúlt 2-3 évben több mint 80 százalékos volt az áremelkedés

- emelte ki a portál szakembere.

Hozzátette, ami a régió lakásépítési számait illeti, szintén országos átlag alatti beruházási volument látunk. Borsodban mintegy 400, Heves megyében mintegy 300 lakás épül tíz lakásosnál nagyobb társasházban, míg Nógrád megyében egyáltalán nincs ilyen projekt.

Mi a helyzet munkaerőpiaci szempontból?

A Közép-Dunántúl Magyarország egyik legjobban prosperáló régiója, ahol már a Covid előtt is komoly problémát okozott a munkaerőhiány, fizikai dolgozók tekintetében legalábbis. Pedig a harmadik legfejlettebb magyar régió, megyéi közül Fejér az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. Székesfehérvár a régióközpont, ez az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja.

A régióban (Győr-Moson Sopron megyével együtt), országos viszonylatban a legalacsonyabb a munkanélküliség, egyúttal itt a legmagasabb a különbség a keresleti és a kínálati oldal között

– nyilatkozta korábban Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője a HelloVidéknek.

Az M1-es autópálya miatt elég sok nyugati autóipari cég települt rá erre az útvonalra, importálják is a régióba a munkaerőt, megfordulnak külföldi munkavállalók. A térségben meghatározó az autóipari beszállítók szerepe, de gyakorlatilag minden iparág hangsúlyosan jelen van, jelentős raktárbázisok települtek ide. Székesfehérváron az élelmiszeripar is elég erős, az egyéb típusú ipari gépgyártás pedig Tatabánya környékén dominál. Tehát meglehetősen színes a gazdasági, így a munkaerő-felvevő piaca is a régiónak. Ennek ellenére itt az egyik legtöbb a betöltetlen pozíció.

A közép-dunántúli régióban igen magas az autóipari cégek szerepe a gazdasági életben, ugyanakkor a globális problémák ezekhez a cégekhez is begyűrűztek, így a munkaerőpiaci igények itt is átalakulóban vannak

– nyilatkozta a HelloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette:

Fontos viszont megemlíteni, hogy rengeteg az új beruházás, és az autóiparon kívül például a feldolgozóiparban, az elektronikai iparban, illetve a logisztikában is folyik a verseny a munkavállalókért. Ennek eredményeként ebben a régióban a legtöbb a betöltetlen pozíció Budapest és Pest megye után. Az autóiparban jelenleg zajló változások hatása kettős: egyrészt új szereplőket hozott a területre, más szereplőket viszont arra kényszerít, hogy átalakítsák a termelésüket, a jelenlegi alapanyag- és chiphiány pedig egyidejűleg komoly bénultságot is okoz

- tette hozzá Nógrádi József, aki azt is kiemelte, hogy az utóbbi években átalakult a munkaerő iránti igények jellege is. Ebben a régióban a szakember szerint sokkal több magasabban képzett munkavállalóra van szükség. Felértékelődtek a gyakornoki programok és a duális képzés, a szélesebb körű merítés miatt pedig nagyobb hangsúlyt kapott a szállásoltatás, a külföldi munkaerő is.

A szakember szerint a COVID hatására ugyanakkor a külföldi munkavállalók a közép-dunántúli régióból elmaradtak, a cégek pedig megpróbálták magyar munkaerővel pótolni a kiesést, de a munkaerőhiány nem csillapodott annyira, hogy ez sikerüljön. A régió nagyban érintett a szállásszolgáltató és vendéglátó szektor vesszőfutásában is. A szektor bedőlésével rengetegen mentek el más területre dolgozni, és ez jól érzékelhető volt idén nyáron, amikor az újrainduló turizmus hatalmas munkaerőhiánnyal küzdött. Sok cég a visszaesett termelést úgy reagálta le, hogy elküldte a munkavállalóit, ám ez sok esetben hatalmas hiba volt, mert pár hónappal később már ugyanezen munkavállalók más cégnél dolgoztak, adott esetben magasabb bérért, a pótlásuk pedig akár 6 hónapba is beletelt. A cégek a zárások feloldását követően azon dolgoznak, hogy miként tudnák megtartani a munkavállalókat mivel a hatalmas munkaerő-kereslet miatt rengeteg a munkahelyet váltogató munkavállaló.

Az Észak-Kelet Magyarországi régió speciális terület. Van két komoly strukturális öröksége: a rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a területre alapvetően jellemző nehézipar, miközben a közlekedési infrastruktúrája is komoly elmaradásban volt az elmúlt időszakig. Mind az ország második legkisebb megyéje, Nógrád, mind a második legnagyobb megye, Borsod-Abaúj-Zemplén foglalkoztatási mutatói a legrosszabbak között szerepelnek (8,6%,-os ill. 8,7%-os munkanélküliségi index). Heves megyének alacsony, és egyre fogyatkozó a lélekszáma, ugyanakkor a munkanélküliségi index itt a legalacsonyabb a régióban (6,1%). Az utóbbi években azonban a munkaerőhiány ennek a régiónak is komoly lendületet adott

Az M3-as autópálya gyorsforgalmi úttal való megközelíthetőségének megteremtése Salgótarján, Eger és Miskolc esetében hirtelen új távlatokat nyitott a beruházók számára. A régió lakosságának képzettség szerinti felzárkóztatása azonban továbbra is várat magára. Ebben a régióban az egyik legnagyobb a 8 általánost sem végzettek aránya. Az elmúlt években felpörögtek a régiós új beruházások, a Trenkwalder saját mérése szerint az elmúlt pár esztendőben 10.000 főnyi új munkahelyet teremtettek az itt megvalósult beruházások.

– magyarázta Nógrádi József, aki hozzátette, hogy az új és gyorsabb útvonalak nem csak azt jelentik, hogy a beruházások könnyebben eljutnak a régióba és könnyebb lesz a logisztika, hanem azt is, hogy a munkaerő elvándorlása is felgyorsulhat. Ez a folyamat el is kezdődött, ami komoly fenyegetettséget jelent mind a beruházásokra, mind a helyi munkaerőpiacra.

A COVID ideje alatt Gyöngyös térégében alig emelkedett a munkanélküliség, mert a felszabaduló munkaerőt szinte azonnal felvette a helyi munkaerőpiac. Miskolc térségében már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Borsodban szintén felszívta a kékgallérosokat a piac, de fehérgalléros munkaerő már nehezebben boldogult. Az álláskeresők fele az utóbbi kategóriába tartozott. Az elvándorlás lassult, az új beruházások viszont továbbra is érkeztek. A COVID alatt ebben a régióban is jellemzővé vált a home office a szellemi munkakörökben. A helyzet megnövelte a munkahelyekkel szembeni biztonsági elvárásokat

– mutatott rá Nógrádi József.

Hozzátette, az észak-magyarországi régió munkaerőpiacát évek óta leginkább a gyártóipari cégek határozzák meg, ezek közül is a legjellemzőbbek az autóipari, vegyipari, illetve elektronikai termékeket előállító vállalatok. Az utóbbi években is sorozatosan jelennek meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében újabb és újabb cégek, ezáltal a munkaerőpiac bővül, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkanélküliség továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egyik legmagasabb. Tekintve, hogy a térség munkaerőpiacát a különböző termelő vállalatok határozzák meg, a COVID hatása itt is erőteljesen megfigyelhető volt. Az országos tendenciákat követve, a pandémia itt is legerősebben az autóipart, az idegenforgalmat, illetve a kereskedelmi szférát érintette negatívan.

Címlapkép: Getty Images