Sorra halnak a magyarok ebben a megyében: tavaly csúcsokat döntögetett a többlethalálozás

Zala megye az ország délnyugati részén terül el, északon Vas, északkeleten Veszprém, délkeleten Somogy megye a szomszédja. A Balaton a Keszthelyi-öböl révén nyúlik be a területére. Szlovéniával 54 kilométer, Horvátországgal 44 kilométer hosszan határos, utóbbitól a Mura folyó választja el. A megye székhelye Zalaegerszeg, Zala Magyarország hatodik legkisebb megyéje. Zala dombjairól is híres, nagyrészt észak–déli lefutású dombok tarkítják. A domboldalakon szőlőt, a fennsíkokon gyümölcsöt termesztenek. Zalában van Európa legnagyobb összefüggő körtése, de újabban a Muravidék, Lenti környéke a fügéről és a datolyaszilváról is egyre híresebb. Zala az a megye, ahol minden valamirevaló lakosnak (városinak is) saját hegye van, nem ám telke! Szőlőültetvény ugyan egyre kevesebb (erről ITT olvashatsz), de a pazar látvány miatt egyre többen építkeznek a kies, zalai domboldalakra.

Tagolt felszíne miatt a megye egyharmada erdő, az erdősültség mértéke Nógrád és Veszprém megye után itt a legmagasabb.

A megyében 27 ezer hektár élvez országos védettséget, ebben benne van az Őrségi és Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy része, a Mura-menti Tájvédelmi körzet, a keszthelyi kastélypark, a Hévízi-tó és a zalakomári madárrezervátum. A zalai turizmus egyik fő gerincét Hévíz adja, a megye négy településén van gyógyfürdő, további négyen pedig termálfürdő. A megye településhálózatát 10 város és 248 község alkotja, két megyei jogú városa is van: a megyeközpont Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

Az egyik legkisebb területű megyénk

Az ország ötödik legritkábban lakott megyéje, az ország területének mindössze 4,06%-át teszi ki. Zala megye településeinek 62 százaléka 500 fő alatti, itt található az ország legkisebb falva is.

Népessége évről évre csökken, de az átlagnál jobban jellemzi az elöregedés.

Az elnéptelenedés különösen a 200 fő alatti településeket veszélyezteti, ebben Zala abszolút élen jár, településeinek 28 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

Az üzleti életet a nagyvállalatok helyett a közepes cégek uralják és a munkaerőhiány itt is hatalmas gondokat okoz. Az utóbbi években is egyre több a megyében a külföldi munkaerő - de erről bővebben a HelloVidék a 2021-ben a régiós munkaerőpiaci körképében írt.

Tavaly áprilisban Zalában is tarolt a Covid – 35%-kal többen haltak meg

A KSH legfrissebb adatai szerint Zala megye népessége 2021. január 1-jén 265,1 ezer fő volt, 2,2 ezer fővel, 0,8%-kal, kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyében 2021 I–III. negyedévében 1555 gyermek született, és 3096 fő hunyt el.

Az élveszületések száma 7,2, a halálozásoké 11%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.

Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (35%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Augusztusban és szeptemberben viszont 4,5, illetve 9,1%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1541 fővel csökkentette a megye lakosságának számát, ez a veszteség 15%-kal haladta meg a 2020. I–III. negyedévit. A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (5,8 ezrelék) alapján

Zala a kedvezőtlenebb helyzetű megyék közé tartozott.

Az országban itt házasodtak a legtöbben

A rossz halálozási adatok után következzék egy szívderítőbb adatsor, Zala megyében ugyanis a tavalyi évben emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában

1447 pár lépett frigyre, 21%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az ország valamennyi megyéjét és fővárost jellemző növekedés mértéke Zala megyében volt a legmagasabb.

Gazdasági potenciálja Zalának

A megye iparáról többet is megtudhatunk a következő KSH-adatok alapján, ami az egyes ipari területek kibocsátásból való részesedését mutatja. 2019-ben a kibocsátás legnagyobb részét (41%) az egyéb ipari tevékenységek tették ki, másodikként az élelmiszeripar (24%) kerülhetett dobogóra, tőle nem sokkal lemaradva a gépgyártás (20%). A legkisebb szeletet a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar tette ki (15%). Az ipari termelés értéke ebben az évben 700 milliárd forintot tett ki (az országos érték 34 ezer 600 milliárd forint volt).

A megye legnagyobb nyereségű cégei 2019-ben:

1. ZÁÉV Építőipari KFT: építőipari cég (198 fő munkavállalóval)

2. Gartner Intertrans Hungária KFT: közúti áruszállítással foglalkozik

3. Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt: fő profilja a tejtermékfeldolgozás (576 foglalkoztatottal). Mindhárom dobogós cég Zalaegerszegi telephellyel működik.

4. Creative Solution International Kft: égetett agyag gyártása a fő profilja, Lentiben van a székhelye. ((190 foglalkoztatottal)

5. WHC Személyzeti Szolgáltató KFT (2019 foglalkoztatottal), munkaerő-közvetítéssel foglakozik, székhelye Nagypáliban van.

Ipar változásai 2021-ben

A KSH legfrissebb adatai szerint Zalában a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás volumenének 3 éven át tartó emelkedését törte meg a járvány 2020. év eleji kitörése. 2021 első kilenc hónapjában az alacsony bázis miatt 8,9%-kal ‒ az országosnál (+13%) kisebb mértékben ‒ nőtt a teljesítmény, ezáltal sikerült 1,9%-kal felülmúlni a 2019. I‒III. negyedévi szintet. A termelési érték 575 milliárd forint volt.

2021 januárjában csökkent, februártól augusztusig változó intenzitással nőtt a kibocsátás volumene. A legnagyobb mértékű, 22%-os bővülés áprilisban történt. A szeptemberi ipari produktum értéke azonban nem érte el az egy évvel korábbit.

• A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke (folyó áron 183 milliárd forint) összehasonlító áron 3,7%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A növekedéshez a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a fa-, papír- és nyomdaiparon kívül a gépipar főbb területei járultak hozzá, miközben a kibocsátás mintegy ötödét adó élelmiszeripar teljesítményének csökkenése tompította a termelésbővülést.
• Az ipari értékesítés volumene a termeléstől kissé elmaradó mértékben, 3,1%-kal nőtt, ezen belül a forgalom közel felét adó export 5,6, a belföldi értékesítés 0,8%-kal emelkedett. Az export bővülését legfőképp a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, a villamos berendezés gyártása és a fa-, papír- és nyomdaipar, támogatta. A hazai eladások mérsékelt növekedése néhány belföldi értékesítésben kisebb súlyt képviselő ipari terület (például fa-, papír- és nyomdaipar, kohászat, fémfeldolgozás) piacvesztésére vezethető vissza.

Szárnyalt az építőipar, holott a megyei építőipari szervezetek megrendelései csökkentek

A Zala megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke 69,3 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 10%-os növekedésnél jóval nagyobb mértékben – 24%-kal meghaladta az előző év azonos időszakét. Ezzel a megyei építőipari szervezetek kibocsátása itt növekedett a második legnagyobb mértékben a megyék és a főváros körében, de még így is 8,2%-kal elmaradt a Covid19-járvány előtti 2019 I‒III. negyedévének teljesítményétől. A kibocsátás az országos 2,8%-át adta, az egy lakosra jutó 261 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlagot 2,6%-kal felülmúlta.

• A termelés bővülését elsősorban a kibocsátás 62%-át adó épületépítések 33%-os növekedése eredményezte. Az egyéb építmények építésének volumene 13%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
• Az országos tendenciával ellentétben a megyei építőipari szervezetek megrendelései csökkentek: a vállalkozások 2021 I‒III. negyedévében 73,2 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 17%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

Őrült tempóban nőtt a lakásépítési kedv

Az országos tendenciával ellentétben élénkült a lakásépítési kedv Zala megyében: 2021 I–III. negyedévében 57%-kal nőtt (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 340 lakást vettek használatba, melyek 63%-a a megye kisebb városaiban, 20%-uk községekben, 17%-uk a megyeszékhelyen épült. A megyei szintű növekedés hátterében a kisvárosokban (azon belül is elsősorban a Hévízen) kivitelezett lakásberuházások számottevő élénkülése állt. Ennek következtében az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (13) nagyjából az országos átlag körül alakult.

Az új lakások 62%-ának vállalkozások, 37%-ának természetes személyek voltak az építtetői. A megyei lakásépítési piac élénkülését gyakorlatilag a vállalkozásoknál regisztrált számottevő növekedés okozta.

Építési forma szerint a lakások 68%-át többszintes, többlakásos épületben, 28%-át családi házas formában adták át. A megyében regisztrált növekedés alapvetően a többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakások számának erőteljes emelkedéséből adódott. Emiatt az új lakások átlagos alapterülete az előző év azonos időszaki 125-ről 91 m²-re, az országos átlaghoz (87 m²) közeli szintre csökkent. Alig több mint negyedük épült 4 vagy annál több szobával, ami a fővárosi után a legalacsonyabb arány.

2021 I–III. negyedévében egyetlen lakás sem szűnt meg a megyében.

Az országos átlagot meghaladó ütemben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (651) 84%-kal nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, a két évvel korábbitól ugyanakkor közel tizedével elmaradt.

Munkerőpiaci változások Zalában

Már 2021-ben újabb fázisába érkezett a Covid-válság generálta munkaerőpiaci átrendeződés - erre is rávilágított a HelloVidék 2021-es regionális munkaerőpiaci körkép-sorozata. A nagy munkaerőhiány évei után a beütő világjárvány bezárásokat, termelés-visszafogásokat, elbocsátásokat hozott. Egy év után az ágazatok – néhány kényszerű kivételtől eltekintve – azonban lassan megtanulnak együtt élni az új helyzettel, sok helyütt újraindul a termelés, bővülnek a kapacitások.

A KSH adatai szerint 2021. III. negyedévében Zala megyében a 15–74 éves népesség 65,6%-a, 134 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,3%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 0,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 130 ezer fő foglalkoztatottként, 4 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál nagyobb mértékben nőtt, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebben csökkent 2020 III. negyedévéhez képest.

• A foglalkoztatási ráta 63,5%-ot tett ki, ami 2,1 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány közel azonos az országos átlaggal (63,4%).
• A munkanélküliségi ráta 3,2%-ot ért el, ami 1,2 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt az országos átlagtól (3,9%).
• Az inaktívak száma 70 ezer főt tett ki, 4,6%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.

Keresetek messze rosszabbak, mit a Nyugat-Dunántúl legtöbb megyéjében

2021 I–III. negyedévében Zala megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 344 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 228 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 351 ezer, a nettó átlagkereset 233 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,2%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 20%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 9,3%-kal, 336 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,8%-kal, 365 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 8,0, a szellemieknél 11%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 280, az utóbbiak 437 ezer forintot kerestek

Nyilvántartott álláskeresők száma

Az álláskeresők száma Zalában 2021 márciusa óta csökken, szeptember végén 7 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 34%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, ugyanakkor 0,8%-kal meghaladta a 2019. szeptemberi értéket.

• A pályakezdő álláskeresők száma (384 fő) 36%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 5,8%-ot tett ki.
• Az álláskeresők 30%-a legfeljebb 3 hónapja, 42%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 17%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit.
• Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (37%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 28%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, szintén 28%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 7,3%-uk pedig diplomás volt.
• Az ellátottak aránya összességében 14 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 13%-uk álláskeresési járadékban, 23%-uk álláskeresési segélyben, 25%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Szeptember végén 3,2 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 13%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Tíz üres álláshelyre 21 álláskereső jutott, 14-gyel kevesebb, mint 2020 szeptemberében.

A vállalkozási kedv az egy évvel korábbihoz képest csökkent

Zala megyében 2021. szeptember végén az 53 ezer vállalkozás nagyobb részét (42 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (10 ezer) társas vállalkozásként regisztráltuk.

Az előbbiek száma egy év alatt 3,1%-kal csökkent, az utóbbiaké 3,4%-kal emelkedett.

Ezer lakosra a megyében 199 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv az egy évvel korábbihoz képest csökkent.

Főtevékenységük alapján – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a társas vállalkozások a kereskedelemben, a tudományos és műszaki tevékenységben, valamint az iparban és az építőiparban, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság, és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

Az ország egyik legszebb vidéke ott a top 3-ban, ha turizmusról van szó

Zala megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl- és a Balaton régiókba tartozik, fő vonzerejét Keszthely és a Balaton harminc kilométeres partszakasza, a Hévízi-tó, az érintetlen természeti területei, a számos gyógyfürdő jelentik.

Zala megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 1 millió 60 ezer éjszakát töltöttek a vendégek,

51%-kal, illetve 17%-kal kevesebbet, mint 2019 és 2020 azonos időszakában.

Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 17%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 11%-kal meghaladta a 2020. évit.

A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 174 ezer éjszakára maradtak, 53%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 58%-kal többre. A belföldi vendégek 643 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 3,6%-kal, a 2020. évit 2,5%-kal haladta meg.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 18 milliárd forint, július–szeptemberben 15 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron a 2020 azonos időszakit meghaladta, a 2019. évinél 2,0%-kal kevesebb volt.

Címlapkép: Getty Images