Egyre népszerűbb a keleti régió? Mutatjuk, hol vásárolták a legtöbb lakást a magyarok

A használtlakás-piac területi és árarányai átalakultak

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 I–III. negyedévében az azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószám Budapesten közel egyharmadával meghaladta a 2020. évi alacsony bázist, azonban még mindig jelentősen elmaradt a 2015–2018 között jellemző szinttől. A megyeszékhelyeken több használt lakást adtak el, mint 2015-ben, és a 2020-hoz viszonyított emelkedés is számottevő volt (23%).

A községekben ugyanakkor több lakást adtak el, mint 2015 óta bármikor. A kisebb települések lakáspiacát kevésbé érintette a Covid19-járvány: a községi lakáspiac szenvedte el a legkisebb visszaesést 2020-ban, de az ezt követő növekedés így is számottevő volt (9,1%).

Mit mutatnak az árak?

2021 I–III. negyedévében egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban. Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát. Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak. A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.

A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.

A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban.

A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott. A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.

Hol vásárolták a legtöbb lakást?

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzője szerint, a lakáspiac alapvetően nagyvárosi piac Magyarországon: a legtöbb adásvétel évek óta a fővárosban és a nagyvárosokban (és közvetlen közelükben található agglomerációs településeken) zajlik.

Ennek két oka van, egyrészt ezek a népesség tekintetében is a legkoncentráltabb térségek, másrészt az urbanizációs hatás következtében itt van a legnagyobb épületállomány is. Egy harmadi, legalább ennyire fontos tényező a gazdaság térbeli egyenlőtlensége. Jellemzően ezekben a nagyvárosi terekben van a legtöbb munkalehetőség, a jövedelmek álagon felüliek, ennek megfelelően ezek a térségek a belföldi vándorlás legfontosabb célpontjai. Ha lakóhelyváltoztatásról van szó, akkor az sok esetben lakásvásárlással jár - ezért erős a korreláció a magas beköltözési számokkal jellemző városok és települések és az adás-vételek száma között

- mondta el a HelloVidéknek Soóki-Tóth Gábor, a portál elemzője.

Megnézve a saját és a KSH adatok alapján becsült éves statisztikát akkor az látszik hogy a top 10-be nem került be egyetlen község sem: a főváros nagy és népszerű kerületei (a XI., XIII., XIV.) mellé ezúttal egy pesti peremkerület a IV. zárkózott fel, illetve a vidéki régióközpontok, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Szeged került be (nem rangsorolt a felsorolás). A top helyen a XIII. kerület és Debrecen volt 3000 feletti tranzakcióval, de a többi felsorolt város és kerület is 2000-3000 közötti tranzakciószámmal bír

- tette hozzá a szakember.

Mint mondta, ha a falvakat külön kategóriába tesszük akkor a becslésük alapján a következő a sorrend a legnagyobb tranzakciószámokkal:

Egyrészt egészen más méretekről van szó, mint látható itt százas nagyságrendről beszélünk. A települések mindegyike a térségi gazdasági centrum vonzáskörzetében található, így Tárnok, Délegyháza, Erdőkertes, Kiskunlacháza a fővárosi agglomeráció déli, olcsóbb szektorában, vagy Győrújbarát Győr mellett. De más vonzó táji környezet (pl. Egyek esetében Debrecen elérhetősége mellett a Tisza-tó közelsége, vagy Délegyházán is hasonló turisztikai vonzerő) is megjelenik. Rajka esetében a határon túli gazdasági övezet hatása lehet magyarázat. Egyeknél a projekciónk lehet, hogy túloz, a település a korábbi években jóval gyengébb számokkal szerepelt, de 2017-től kezdett felívelni a tranzakció szám és a 2020-as érték kimagasló volt, ha ez a trend folytatódott akkor kb. 2021-re ennyi tranzakció történhetett. Új építésről nem tud a statisztika, tehát nem egy szervezett beruházás révén ugrott meg az adásvételek száma

- emelte ki az adatokkal kapcsolatban a portál szakembere.

A HelloVidék több portált is megkérdezett a témával kapcsolatban, Balogh László, az ingatlan.com elemzője részletes megyei adatokat közölt a tavalyi évről. A portál adatai jól mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az ország keleti régiói iránt: kiemelkedő forgalomat bonyolítottak le Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Hajdú-Bihar megyében is. Itt az értékesített lakások száma bőven 3000 darab felett van. A táblázat adataiból viszont az is jól látszik, hogy a legkevesebb vásárlás Tolna megyében és Vas megyében történt.

A portál megyei adatai mellett a részletes, megyeszékhelyekre lebontott adatait is közölte. A következő táblázatban a darabszámok a 2021-es év első háromnegyedévét ölelik fel, ezek a hivatalos forgalmi adatok. Ime a top30 forgalmat lebonyolító település és az átlagos négyzetméterárak:

A közölt adatok szerint jól látszik, hogy a legtöbb lakást eladott top10-es listába olyan városok kerültek, mint Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Szolnok, vagy Tatabánya. Érdekesség, hogy a toplistába olyan városok is bekerültek, melyek csupán az elmúlt években váltak népszerűvé, ilyen péládul Nyíregyháza vagy Miskolc.

Címlapkép: Getty Images