Egyre többször csapnak le a kábeltolvajok: mutatjuk, mely megyékben garázdálkodnak legtöbbet

Ahogy a Pénzcentrum írja, egyre több esetben okoznak fennakadásokat Magyarországon a kábellopások: a MÁV legutóbb január közepén közölte, hogy a jelentős anyagi károk mellett komoly fennakadásokat is okozott a Keleti pályaudvaron a kábellopás. A probléma olyannyira gyakori, hogy a vasúttársaság szerint akkor (durván 2 hét telt el az évből) már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról - amelyből négy tartós fennakadásokat okozott a nagyforgalmú pályaudvar amúgy is feszes technológiájában.

És ez csak egy pályaszakasz: a januári közlés szerint 18 nap alatt 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet. 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett

- tették hozzá.

A Pénzcentrum megkeresésére az Országos Rendőrfőkapitányság sajtóosztálya közölte, hogy 2021-ben összességében 216 esetben indult eljárás kábellopás vagy -rongálás miatt - előbbiből 196-ot, utóbbiból pedig 18-at jelentettek.

A megyék szerinti bontást Pest megye vezette összesen 32 esettel, Budapesten 29, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 26 ilyen bűncselekményt regisztráltak. Ezzel szemben Tolnában nem volt ilyen bűncselekmény, Veszprémben csak egy eset történt, Baranyában és Nógrádban pedig 2-2.

A 2020-as összesítés szerint abban az évben 199 kábellopás, és 20 rongálás történt, összességében 219 bűncselekménynek volt "kábel a tárgya". Abban az évben még Budapest vezetett, összesen 36 esettel, a második Borsod volt 34-el, Pest megyéből pedig 28 lopást és rongálást jelentettek. Veszprémben ezzel szemben 2020-ban nem történt ilyen, Nógrádban csak egy lopást regisztráltak, Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban pedig 2-2 eset történt.

A fenti összesítésben a rendőrség szerint az alábi kábelek kárára elkövetett cselekmények tartoznak bele:

• légvezeték,
• légkábel,
• földkábel,
• kábel,
• felsővezeték,
• kábel,
• közúti jelző és világító készülék elektromos kábele,
• vasúti: jelző készülék elektromos kábele,
• telefonkábel és optikai kábel.

Ugyanakkor az ORFK megjegyezte, hogy 2019. január 1-től egy cselekmény esetében a korábbiaktól eltérően több (maximum 10) elkövetési tárgy rögzítésére van lehetőség, így a 2020-2021. évi adatok tárgy szerinti bontása nem feltétlenül a bűncselekmények számát, hanem az eltulajdonított tárgyak számát adja eredményül.

Mint a rendőrségi összesítésből látható, messze nem csak a vasúti kábelek vannak veszélyben: a hatóságok elárulták, hogy az elmúlt időszakban az elkövetők tulajdonítottak el kábelt például napelemparkból is, de gazdasági társaság telephelyéről is loptak kábelt, illetve magánterületről is, ahol építkezés folyt. Ezek mellett autópályánál, vasúti kocsikból, vasúti pályánál, metró aluljáróból, és egyéb közterületről is tulajdonítottak el kábeleket.

Az elkövetők módszerei is különbözőek, akár a dobról levágják a kábeleket, kiássák a földből és kihúzzák, és a többi

- tette hozzá a sajtóosztály. Mint közölték, a rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetési tárgy értékét tekintve 10 millió forintos nagyságrendet meghaladó eset is történt az elmúlt két évben.

Sokat javult a helyzet a fémtörvénnyel

A MÁV szerint a fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 5-600 kábellopás történt, számuk már a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza.

Az esetszámok zuhanásával arányosan jelentősen csökkent az okozott károk mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a vasúttársaságnak

- közölték.

A vasúttársaság által említett módosítás értelmében a bűnözők által kedvelt fémtárgyakat (pl. vasúti alkatrészek, trafóházak, antennák, közlekedési táblák, csatornafedelek) már nem csak akkor veszik nyilvántartásba, amikor a méh-telepek lejelentik őket, hanem a leadó személyét is regisztrálni kell.

Fémkereskedelmi forrásunk szerint az ilyen dolgok eladását ráadásul eladását egy héttel előre be kell jelenteni, regisztrálni kell az eladót, akinek igazolnia kell, hogy honnan származik, amit le akar adni - és ezt a hatóságoknak is le kell adni. Mint kifejtette, a fémtörvény inkább a telephelyek kedvét vette el attól, hogy átvegyék az illegális árut

Emellett, ahogy a katalizátorlopások kapcsán is elmondta, napi limit is van: egy magánember 100 ezer forintnál nagyobb értékű fémhulladékot nem adhat le - persze ez kijátszható, jönnek a családtagok, barátok is...

- mondta iparági forrásunk, aki szerint a katalizátorokkal ellentétben ezeket az árukat itthon már nagyjából senki sem veszi át. A tolvajoknak persze meglehet a maguk embere, aki külföldre értékesíti tovább a fémet, de a törvény bevezetése óta a magyar cégek már nem mernek kockáztatni.

Címlapkép: Getty Images