Megzuhant a termelés, sokan hiába keresnek állást: mi történik a legnagyobb megyénkkel?

Bács-Kiskun területileg a legnagyobb megyénk, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el, délen Horvátországgal és Szerbiával közös határszakasza van. Ez az ország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje, ebből adódik, hogy északi térségei a főváros közelségét élvezik, déli területei viszont kiesnek a vérkeringésből. Az országon belüli centrális földrajzi helyzetéből adódóan mindig is kapocs volt a Dunántúl és a Tiszántúl között, továbbá Budapesten keresztül a fejlettebb nyugati gazdasági centrumok és a Balkán-félsziget jelentősebb városai között is központi, igen jelentős tranzit szereppel bír. Egyaránt érinti mindkét nagy folyónk, a a Duna és a Tisza is. Ami a gazdaságát illeti, magas a külföldi tőke és az export aránya, ami főként a járműiparnak és a Mercedesnek köszönhető.

A tanyák megyéje

Az alföldi térségekre jellemzően a települések elszórtan helyezkednek el, száz négyzetkilométerre 1,4 település jut, ez az országos érték körülbelül fele. A településeket viszont átlagosan többen lakják, kétharmaduk 1000-5000 fős. Sokan még mindig külterületen élnek, a megye lakosságának 14 százaléka, mellette 68 százalék városlakó. A városok közül a megyeszékhely Kecskemét és Baja vonzereje a legnagyobb, sokan ingáznak ide. A megye 119 települése közül 22 város. Legrégebbi városa Kalocsa, amely nagyjából az államisággal egyidős.

Tavaly áprilisban Bács-Kiskunban is durván tarolt a Covid

Bács-Kiskun megye lakónépessége 2021. január 1-jén 500,0 ezer fő volt, 2,2 ezer fővel (0,4%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyében 2021 I–III. negyedévében 3617 gyermek jött világra, és 6134 fő hunyt el. Az élveszületések száma 1,9%-kal kevesebb,

a halálozásoké 19%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.

A KSH legfrissebb adatai szerint elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban ugrott meg leginkább (43, illetve 48%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Augusztusban és szeptemberben viszont 8,9, illetve 1,6%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2517 fővel csökkentette a megye lakónépességét,

ez a veszteség 73%-kal haladta meg a 2020. I–III. negyedévit.

A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (5,0 ezrelék) alapján Bács-Kiskun a megyék között a középmezőnyben helyezkedett el.

A rossz halálozási adatok után következzék egy szívderítőbb adatsor, Bácsban, ahogy például Zala megyében is tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 3182 pár lépett frigyre, 11%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Vegyes képet mutat a megye a gazdasági fejlettsége

Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb, a megye középső és déli részei elmaradottabbak. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét. A 3 legnagyobb nyereségű cége a 2015-ös adózott eredmény szerint (zárójelben a régiós toplistán elfoglalt helyezés):

• Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (Kecskemét) (1.)
• Axiál Kft. (Baja) (5.)
• Phoenix Mecano Kft. (Kecskemét) (17.)

A négy legnagyobb városa (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja) is sokoldalú iparral rendelkezik, de Kecskemét kiemelkedő helyet foglal el. A legtöbb ipari cég ugyanis itt telepedett le. Országosan is szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő város. A megye északi része ásványkincsekben szegény, déli részén viszont kisebb, illetve közepes mennyiségű kőolaj- és földgázlelőhelyek találhatók szétszórtan. A feldolgozóipara jelentősebb.

Az ipari termelés összességében: a 2019-es adatok szerint (legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat nézve) 2,6 ezer milliárd forint, ami országos viszonylatban kifejezetten jónak számít. A Bács-Kiskun megyei adat szinte ugyanakkora, mint a Komárom-Esztergom megyei, és több mint 8-szor nagyobb, mint például Nógrád megye mutatója (ott 0,3 ezer milliárd forintról beszélhetünk).

Összességében Bács-Kiskunban, ez az alábbi táblázatból is kiderül, a legjelentősebb ipari terület a járműipar (65%-kal), utána következik az élelmiszeripar, 17 %-kal:

Ipar döbbenetes változásai: termelés az egy évvel korábbi felére zuhant

A KSH legfrissebb adatai Bács-Kiskunban a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás

10 éven át tartó növekedését szakította meg a járvány 2020. év eleji kitörése.

2021 első kilenc hónapjában az alacsony bázishoz képest 2,5%-kal ‒ az országostól (+13%) elmaradó mértékben ‒ bővült a teljesítmény, de a 2019. I‒III. negyedévi szintet nem érte el. A termelési érték 2,0 ezer milliárd forint volt, egy lakosra jutó értéke (4,0 millió forint) 30%-kal felülmúlta a hazai átlagot.

A legnagyobb mértékű termeléskiesés januárban történt, amikor részben a beszállítói nehézségek okozta kényszerű üzemleállásokkal a termelés az egy évvel korábbi felére zuhant.

A csökkenés februárban is folytatódott, márciustól júniusig viszont részben az előző évi alacsony bázis miatt változó intenzitással (14 és 100% közötti mértékben) nőtt a teljesítmény. Az ipar több területét érintő alapanyag-ellátási zavarok és szállítási problémák hatására a termelés volumene a III. negyedévben csökkenésbe fordult.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke (folyó áron 1,7 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 1,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az ipari produktum hattizedét létrehozó járműipar kibocsátása 3,4%-kal csökkent, amit legfőképp az élelmiszeripar és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar termelésének felfutása tudott ellensúlyozni.

Az ipari értékesítés volumene 0,8%-kal emelkedett, ezen belül a forgalom 79%-át kitevő export értéke azonos volt az egy évvel korábbival. A külföldi bevételek bővülését a járműipar előző évinél kisebb értékesítése vetette vissza. A belföldi eladások 4,4%-os növekedését leginkább az élelmiszeripar és a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar javuló üzleti lehetőségei határozták meg.

Itt az építőipar sem szárnyalt úgy

A Bács-Kiskun megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021. I‒III. negyedévi termelési értéke 227,9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 10%-os növekedéshez hasonlóan – 9,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, és 2,1%-kal felülmúlta a Covid19-járvány előtti 2019 I‒III. negyedévének teljesítményét is. A megyei építőipari termelés januárban, februárban, júliusban és szeptemberben haladta meg az előző év azonos hónapjának alacsony teljesítményét. A kibocsátás az országos 9,2%-át adta, az egy lakosra jutó 456 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 1,8-szerese volt.

A termelés bővülését a kibocsátás kétharmadát adó egyéb építmények építésének 7,2 és az épületépítések 14%-os volumennövekedése eredményezte.

Az országos tendenciával ellentétben

csökkentek a megyei építőipari szervezetek megrendelései:

a vállalkozások 2021 I‒III. negyedévében 273,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 28%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál. Ezzel itt következett be a legnagyobb visszaesés a megyék és a főváros körében.

• A szeptember végi 382,5 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
• Az egy lakosra jutó építőipari termelés viszont Budapesten és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 2,0, illetve 1,8-szerese az országos átlagnak, míg Nógrád megyében a mutató értéke a hazai átlag 26%-át érte el.

Jelentősen csökkent a lakásépítési kedv is

Az országos tendenciával párhuzamosan itt is csökkent a lakásépítési kedv: 2021 I–III. negyedévében 35%-kal visszaesett (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 491 lakást vettek használatba, melyek közel háromnegyede a megyeszékhelyen, 17%-a kisebb városokban, egytizedük pedig községekben épült. Mindhárom településtípus esetében jelentősen csökkent a lakásberuházások száma.

Az új lakások 57%-ának vállalkozások, 43%-ának természetes személyek voltak az építtetői. Az utóbbi kör több mint hattizedével csökkenő építkezései vetették vissza a megyei lakásépítési piacot, melyet az előbbieknél regisztrált növekedés csak némileg ellensúlyozott.

Építési forma szerint a lakások 55%-át többszintes, többlakásos épületben, 44%-át családi házas formában adták át. Az előző év azonos időszakinál 56%-kal kevesebb lakás épült családi házas formában, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületben használatba vettek száma valamelyest emelkedett. Emiatt is az új lakások átlagos alapterülete (85 m²) némileg elmaradt az országos átlagtól (87 m²), 36%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

2021 I–III. negyedévében 109 lakás szűnt meg a megyében, több mint négyszer annyi, mint egy évvel korábban. Száz épített lakásra 22 megszűnés jutott.

Itt zajlottak jelentősebb beruházások

A KSh információ szerint járvány 2020-ban visszavetette a Bács-Kiskun megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházási aktivitás 2021 elején újból lendületet vett, a teljesítések volumene negyedévről-negyedévre fokozódott. A szervezetek 2021. I‒III. negyedévi 230 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 37%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bővülés mértéke a főváros és a megyék körében ebben a megyében volt az egyik legnagyobb.

A beruházások 64%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások realizálták.

A beruházások koncentráltak voltak: a fejlesztési források 53%-át a feldolgozóiparban, 12%-át a kereskedelemben, 7,5%-át a mezőgazdaságban használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 77, a kereskedelemé 39%-kal nőtt, az agráriumé 2,6%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a járműiparban, az élelmiszeriparban és a kohászat, fémfeldolgozás területén történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 34%-át épületek és egyéb építmények építésére, 64%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 1,3%-kal nőtt. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 77, a hazaiaké 54%-kal bővült. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 76%-a importból származott.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 3,0 milliárd forintot költöttek, reálértéken 15%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Országos átlaghoz képest is itt az egyik legerősebb a vállalkozói kedv

Bács-Kiskun megyében 2021. szeptember végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 105 ezer vállalkozás nagyobb részét (86 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (19 ezer) társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 1,5, az utóbbiaké 2,8%-kal nőtt. Ezer lakosra a megyében 211 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv – országosan az egyik legmagasabb – az egy évvel korábbihoz képest nőtt.

• 2021 I–III. negyedévében a társas vállalkozások 5,0%-a került csődeljárás, kényszertörlés vagy felszámolási eljárás alá, ugyanakkora részük, mint egy évvel korábban. Az eljárás alá vont cégek részaránya a kft-k körében 4,9, a részvénytársaságoknál 5,8% volt.
• Az önálló vállalkozók közül a legtöbben (40%) mellékfoglalkozásúként, 38% főfoglalkozásúként, 22% nyugdíjasként tevékenykedett. Mindhárom kategóriában többen vállalkoztak az egy évvel korábbinál.
• Szeptember végén 4,0 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány csillapulásának hatására számuk 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya mintegy 14%-ot tett ki, ami egy év alatt 0,7 százalékponttal lett kevesebb.
• Főtevékenységük alapján – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, az ipar és az építőipar területén fordultak elő leggyakrabban, az önálló vállalkozók többsége a mezőgazdaságban tevékenykedett.

Jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre

A COVID által leginkább érintett ágazatok - ahogy láttuk, a régióban is a szolgáltatóipar és az autóipar voltak, de erről bővebben ITT olvashatsz! Bács-Kiskun lett az egyik olyan a megye, ahol a tavalyi évben sem csökkent a munkanélküliség.

A KSH adatai szerint 2021 III. negyedévében Bács-Kiskun megyében a 15–74 éves népesség 66,5%-a, 251 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,7%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 0,4 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A munkaerőpiacon 239 ezer fő foglalkoztatottként, 12 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál nagyobb mértékben gyarapodott, míg a munkanélkülieké az országos csökkenéssel szemben szintén emelkedett 2020 III. negyedévéhez képest.

A munkanélküliségi ráta 4,7%-ot ért el, ami 0,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány magasabb volt az országos átlagnál (3,9%). A munkanélküliségi ráta alakulása a KSH ábráján is jól látszik:

Ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 63,4%-ot tett ki, ami 1,4 százalékponttal felülmúlta az egy évvel korábbit, folytatva a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány megegyezett az országos átlaggal (63,4%).

A fogalkoztatottsági ráta tavalyi évi hullázása, a KSH ábráján is nyomon követhető:

Az inaktívak száma 127 ezer főt tett ki, 5,6%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.

Országos viszonylatban közepes a bérszínvonal

A bérek Bács-Kiskun megyében összességében Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint az országos átlag közelében vannak -erről bővebben ITT olvashatsz. Bács-Kiskun megyében azonban nagyfokú eltérés tapasztalható a megyeszékhely és a többi település között, hiszen a nettó átlagkereset 2021. I. negyedévében mindössze 233 000 Ft volt, annak ellenére, hogy Kecskeméten országos viszonylatban is kiemelkedő a bérszínvonal.

• 2021 I–III. negyedévében Bács-Kiskun megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 362 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 240 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 369 ezer, a nettó átlagkereset 245 ezer forintra emelkedett.
• A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 8,1%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme kevéssel elmaradt az országostól, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legalacsonyabb volt. Az alkalmazottak 16%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
• A bruttó keresetek a versenyszférában 8,7%-kal, 367 ezer forintra, a költségvetési szférában 10%-kal, 362 ezer forintra emelkedtek.

A keresetnövekedés a fizikai és a szellemi foglalkozásúaknál egyaránt 8,0%-ot tett ki. A bruttó átlagkereset értéke az előbbinél 302, az utóbbinál 447 ezer forintra emelkedett.

Ezekre a munkákra van a legnagyobb kereslet

A lehetőségeket tekintve erre a megyére igazak azok a megállapítások, hogy akik szakmával rendelkeznek, azok szinte azonnal elhelyezkedhetnek, a nyelvtudással bírók szintén.

A mérnöki és IT-s végzettséggel sem kell sokáig állást keresgélnie senkinek, amennyiben nem túlzóak az elvárásai. A bajban leginkább az operátorok köre, a betanított munkaerő, illetve az adminisztratív munkaerő van: ők nem biztos, hogy találnak megfelelő munkahelyet. Emellett a kis falvakban élők vannak nehéz helyzetben a szükséges infrastruktúra hiánya miatt (közlekedés, számítógép, stb.)

– tette hozzá egy korábbi HelloVidék cikkben Nógrádi József.

Nagy az elvándorlás

Ahogy a dél-alföldi régióban általánosan is jellemző, innen más régiókba áramlanak el a munkavállalók: jellemzően Budapest és Észak-Dunántúl a cél, de sokan mennek külföldre is. A Trenkwalder mobilitási felmérése azt mutatja, hogy Bács-Kiskun megyében a versenyszféra munkavállalóinak a 32%-a lenne hajlandó elköltözni egy jobb állás és fizetés ígérete esetén - de erről korábban a HelloVidék ITT írt.

A térségben hiányzó munkaerő pótlását a múltban jellemzően Szerbiából és Romániából igyekeztek pótolni az érintett megyékben. Ez azonban nem tud versenyképes lenni hosszabb távon, mivel egyrészt a környező országok bérei utolértek minket, másrészt nem tudunk az osztrák és német bérekkel versenyezni. Ha ugyanis a munkavállaló az EU határain bejut, számára Magyarország legtöbbször csak a dobbantó. A határmenti ingázók ma is jellemzők, illetve az ukrán munkaerő ebben a régióban is jelen van, de nem túl erősen. Ez a mostani mérsékelt szint a jövőben sem fog nagyon felfelé mozdulni, mivel erős a bérverseny más régiókkal, miközben a külföldi munkaerő lakhatási elvárásai is jelentősen magasabb szintre kerültek

– tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója

Turizmus alakulása

A járvány harmadik hullámát követően egyre kevesebb intézkedés akadályozta a turizmust, 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget a szálláshelyek. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 11 millió 69 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 56%-kal, illetve 9,6%-kal kevesebbet, mint 2019 és 2020 azonos időszakában.

Hat, viszonylag kisebb vendégforgalmú megyében nőtt a vendégéjszakák száma 2020 január–szeptemberéhez képest, derül ki a KSH legfrissebb adataiból, ezek pedig Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye, Nógrád megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Veszprém megye.

A KSH tavalyi adatai szerint Bács-Kiskun megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 277 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 38%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 7,8%-kal többet.

• Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 8,4%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 18%-kal meghaladta a 2020. évit.
• A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 32 ezer éjszakára maradtak, 45%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 48%-kal többre. A belföldi vendégek 165 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 5,0%-kal, a 2020. évit 14%-kal haladta meg.
• A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 5,5 milliárd forint, július–szeptemberben 3,6 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nem csak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.

Az ittas vezetés komoly probléma

Még egy utolsó, elgondolkodtató adat tavalyról, a KSH adatai szerint az országban az alkoholos befolyásoltság legnagyobb arányban a Bács-Kiskun megyei (12%) balesetekben játszott szerepet.

2021. I–III. negyedévében – az év első hónapjait érintő járványügyi korlátozások mellett – 571 baleset következett be Bács-Kiskun megye útjain, ami az országosnak 5,4%-a volt. Számuk a megyék közül a legnagyobb mértékben, 18%-kal emelkedett a járvány által sújtott előző év I–III. negyedévéhez képest, ám 4,5%-kal kevesebb volt, mint a Covid19-járvány nélküli 2019 I–III. negyedévében.

• Kimenetelét tekintve 2021 I–III. negyedévében a balesetekből 229 végződött súlyos, 314 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 27, az utóbbiaké 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 2-vel több (28), a balesetek 4,9%-a végződött halállal, ami az országos átlagnál (3,2%) magasabb arány.
• 2021 I–III. negyedévében 68 balesetnél, az összes baleset 12%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot, ami a megyék közül a legmagasabb arány.
• Az emelkedő balesetszámmal összefüggésben a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 13%-kal többen, összesen 794-en sérültek meg. A halálos áldozatok száma 2 fővel (30 fő), a súlyosan (262 fő) sérülteké közel ötödével, a könnyebben sérülteké (502 fő) tizedével lett több.
• A balesetek túlnyomó része, 94%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 32%-a) és az elsőbbség meg nem adása (25%) miatt.

Címlapkép: Getty Images