Súlyos a helyzet: elsivatagosodás felé rohan Magyarország, így még elkerülhető a baj

Az optimális vízelosztás érdekében még 2018-ban indult a beruházás, amely Magyarország dél-délnyugati részén, a Dráva folyó mentén található, nagyrészt az Ormánság tájegységet érintette. Alapvető célkitűzésként fogalmazták meg, hogy az egykor vizekben bővelkedő és természeti szépségekben ma is gazdag térség vízgazdálkodási lehetőségeit javítsák, elősegítsék a területen keletkező vizek visszatartását és pótlást biztosítsanak a Drávából az egyre gyakoribb aszályos időszakok kompenzálására.

A múlt században a művelhető területek kiterjesztése érdekében a vizek minél gyorsabb levezetésére kiépített árokhálózat felhasználásával, és helyenkénti átalakításával olyan vízkormányzási rendszer létrehozása valósult most meg, amely biztosítja a Drávából szivattyúval kiemelt vízmennyiség területarányos szétosztását. Az árokrendszer mentén megépült vízterelő művek, köztük duzzasztók és zsilipek segítségével lehetővé vált az egykor a Dráva árterületéhez tartozó vízjárta területek, természetes vizes élőhelyek, holtágak életre keltése, az élővilág gazdagítása.

A komplex fejlesztést célul kitűző Ős-Dráva Programnak a hét alappillére közül a vízgazdálkodási beavatkozás az egyik legfontosabb eleme. Az Ormánságban, de a dél-somogyi területeken is hosszú időszakon keresztül meghatározó volt a víz szerepe: virágzó gazdaságot jelentett, ami munkát és megélhetést biztosított az itt élők számára, akik többek között erdőgazdálkodással, horgászattal és pákászattal, árasztásos mezőgazdasággal foglalkoztak. Az érintett térség déli határán húzódik a Dráva folyó, melynek mindenkori vízállása a terület vízgazdálkodása szempontjából meghatározó. A Dráva menti térséget ősi állapotában mocsarak, vízállásos területek jellemezték, mára azonban már a területen az időszakos vízfolyások jellemzőek, gyakoriak a vízhiányos állapotok és az aszályos időszakok. A hagyományos gazdálkodási formák folyamatosan fejlődtek vissza. A változások nyomán kezdődött fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális átalakítása, a tájhasználat váltás, valamint az ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodás. A négy járást, összesen 43 somogyi és baranyai települést érintő beruházás a térség és a természeti környezet miatt is kedvező lépés, amellyel mérsékelhetők a belvíz- és árvízkárok is

- mondta el a Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a programmal kapcsolatban Szaporcán.

A most zárult fejlesztés területe az Ormánságot, Baranya megye déli, délnyugati, valamint Somogy megye délkeleti részét érinti. A hidrológiai szélsőségek ugyanis mind térben, mind időben egyre gyakoribbak, aszályos és nagyvizes időszakok váltják egymást. A térségben egyaránt előfordul az aszály és a víztöbblet, a szakemberek éppen ezért a vízelvezetés és a vízvisszatartás egyensúlyára törekedtek. Szerették volna a Drávából történő vízpótlás mellett a dombvidéki vízgyűjtőről érkező vizeket is helyben tartani, megvalósítani a terület saját csapadék- és külvizeivel való gazdálkodást, azaz a „felelős vízkormányzást”, egyensúlyba hozva a vízrendszerek vízháztartását a vizek célzott irányítása a vízrendszerek között.

Az utóbbi száz évben azt tapasztalhatjuk, hogy az élettereink kiszáradtak a folyómedrek süllyedése és a klímaváltozás miatt. Mindez ugyanúgy igaz a Duna és a Dráva menti területekre is. Magyarország a természeti értékeit azonban nem tudja víz nélkül megőrizni, hiszen a gazdaságunk és a kultúránk ezek mentén alakult ki. Sajnos minden jel afelé mutat, hogy Magyarország elsivatagosodás előtt áll, ezért kell gondoskodnunk a vízkészletünkről. A mai napon egy nagy lépést tettünk, hiszen egy térség vízellátását vissza tudjuk pótolni. Úgy is fogalmazhatnék, hogy „visszatervezzük a jövőjét”, így biztosítva a fejlődés potenciálját

- emelte ki az Ős-Dráva program kapcsán Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

Ahogy az a szakmai beszámolókból kiderült, a projekt megvalósításával a Drávából kivett vízpótlás valamint a terület saját csapadék- és külvizeinek a projektterületen történő területarányos szétosztásával, vízkormányzásával javíthatók a területre jellemző szélsőséges vízháztartási állapotok.

Az elmúlt száz évben rengeteg minden történt a folyónál: a Dráva folyamszabályozásai, a Felső Dráván vízlépcsőket alakítottak ki, melioráció, tájhasználat váltás, klímaváltozás, hogy csak néhányat említsek. És hogy ezek mit okoztak? Medermélyülést, kiegyensúlyozottabb vízjárást, kedvezőtlen csapadékelosztást, emelkedő hőmérsékletet, talajvízszint süllyedést és egyre gyakoribb aszályos időszakokat. A különböző klímamodellek szerint a következő negyven évben nyáron csökkenni, télen pedig növekedni fog a csapadék mennyisége, miközben a hőmérséklet mindkét évszakban tovább emelkedik. Nincs tehát könnyű feladatunk. Az Ős-Dráva tízezer évvel ezelőtt Potony-Sellye-Vajszló vonalon folyt, innen a neve is. Három forrásból kaphat vizet: északról, Drávából, csapadékból. Erre építettük a most zárult program elméleti modelljét: szerettük volna, ha minden, ami természetesen lehullik, az a területen is maradna, aztán egy egypontú vízkivételi helyen vezessük végig a vizet a térségen

- vázolta a projekt megvalósulásának előzményeit, valamint annak tartalmál és térséget érintő előnyeit a tervező-kivitelező cég képviseletében Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója.

De mi is történik pontosan a Dráva mentén?

• 600 négyzetkilométer terület vízháztartása javul
• 44 települést érint
• hét, korábban elkülönülő vízrendszer került összekapcsolásra
• 110 kilométer mederhálózat újult meg vagy épült újként
• több mint 100 szabályozó, vízkormányozó műtárgy létesült
• 2 Dráva mellékág és több 10 morotva, vizes élőhely került bekötésre, kialakításra
• a medrekben és a táji mélyületekben közel 3 millió köbméter víz tartható egyidejűleg vissza.

Mindezzel a táj változatosabbá válik, a gazdálkodásban megnőhet az erdő, a rétek, kertek, gyümölcsösök szerepe, vonzóbbá válik a térség a turizmus számára, és ez által megnő az ormánsági hátrányos helyzetű helyi lakosság jövedelemtermelő, vállalkozási lehetősége is. Az országosan kiemelt beruházás eredményeként a térség vízháztartása kiegyenlítettebbé, kiszámíthatóbbá válik, ami mind a mezőgazdaság, mind a települések élete, mind pedig a természeti környezet szempontjából kedvező lépés.

Címlapkép: Jeki Gabriella