Komoly bajban a magyarok: kiderült, a többség így jön ki a havi jövedelméből
2015-2020 között csak a leggazdagabb magyaroknak sikerült elérniük, hogy azt mondhassák, jól megélnek a pénzükből - írja a Pénzcentrum. A legszegényebbek nettó jövedelme pedig hiába nőtt 62 százalékkal az elmúlt 5 évben, az továbbra sem elég a szűkös megélhetéshez sem.
A KSH legfrissebb, szubjektív jólétet vizsgáló adatai szerint 2020-ban a legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozók szerint a nagyon jó megélhetéshez havi nettó 218 920 forintra lenne szüksége egy embernek. Ehhez képest a leggazdagabb jövedelmi tizedbe tartozók szerint egy személyre számolva már nettó 457 700 forint lenne az az összeg, amiből nagyon jól meg lehetne élni. Ehhez képest 5 évvel korábban, 2015-ben még nagyon más volt a helyzet, akkor a legszegényebb magyarok szerint a nagyon jó életkörülmények biztosíthatóak lettek volna 151 200 forintból, miközben a leggazdagabbak havi nettó 339 500 forinttal már nagyon jónak ítélték volna meg az anyagi életüket - írta a Pénzcentrum.
Mindez összességében azt jelenti, hogy 5 év leforgása alatt a legszegényebb magyarok 45 százalékkal fentebb tették azt a jövedelmi küszöböt, ami szerintük elég lenne a nagyon jó boldoguláshoz (anyagi értelemben) az életben, miközben a leggazdagabbak is 35 százalékkal vágytak többre azért, hogy azt mondhassák, nagyon jól megélnek. De mi történt ez alatt az öt év alatt a keresetek alakulásával? Vajon lekövették az életszínvonalbeli várakozásokat, vagy utóbbiak inkább elrugaszkodtak az előbbiektől? Ki él valóban jól Magyarországon? Mutatjuk a számokat.
Keresetek és szubjektív jólét
Kezdjük a legelején, mik is azok a decilisek vagy más néven jövedelmi tizedek? A KSH hivatalos módszertana szerint a jövedelmi decilis nem mást, mint a népesség egy főre jutó éves nettó jövedelme alapján sorba rendezett tizedei. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar népesség fel van osztva aszerint (is), hogy mekkora az egy főre jutó jövedelmük. Fontos megjegyezni, hogy itt az egész népességről beszélünk, nem pedig csak a kereső lakosságról. Tehát ha egy 5 fős háztartásban csak egy kereső van, aki ráadásul keveset is keres, akkor abban a háztartásban rendkívül alacsony lesz az egy főre jutó nettó jövedelem, és így tovább.
És hogy miért fontos ez? Azért mert az úgynevezett objektív (kemény) közgazdasági-társadalmi mutatók mellett ezek a szubjektív (puha) mutatók is, mint a különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott, jövedelemösszeg decilisek szerinti rendezése is segítenek megérteni a magyar lakosság életkörülményeinek alakulását.
Mekkora volt a havi nettó egy főre jutó átlagkereset?
Ahhoz, hogy megértsük, kik és mekkora mennyiségű jövedelemmel lennének elégedettek az életben, először azt vizsgáltuk meg, miként alakult az egy főre jutó nettó jövedelem, jövedelmi decilisek szerint egy hónapban 2015-ben és 2020-ban.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)