Porzik a föld, őrültes aszálytól szenved a vidék: mi lesz így a hazai terméssel?

Az év első három hónapjának rendkívüli szárazsága miatt a tél során nem töltődtek fel kellő mértékben nedvességgel a talajok - írta pár napja a HelloVidék. Éjszakánként fagyok veszélyeztetik a korai gyümölcsfák bimbóit, délen virágait, és a rendkívül száraz talajfelszínek is hozzájárulnak a jelentős lehűléshez. Rég nem látott csapadékhiány uralja a tájat.

A növények egyik napról a másikra élnek. A tavaszi árpa, facélia szinte ki sem keltek, alig látszanak, de az őszi vetések sincsenek jó állapotban. A talajvíz nagyon alacsonyan található, a homokos talajokon különösen rossz a helyzet. A magas árak miatt eleve óvatosan műtrágyáznak a gazdák, a kevesebb kiszórt pedig a bemosó csapadék hiánya miatt rosszabbul hasznosul, rontva a későbbi termésátlagokat. Úgy tűnik, hogy az egész évre jellemző lesz a súlyos aszály

– közölte a Kisalfölddel Szabó Lajos megyei főfalu- gazdász.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdettek ki március 21-i kezdettel. Már szinte az egész országban 40 százalék alatti a talaj nedvességtartalma, a napokban pedig tovább folytatódik a száradás. Az ilyen korai aszály szokatlan: tavaly jóval később, június végén rendelték el a tartósan vízhiányos időszakot. Ezalatt a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jogosultak. Legfeljebb 100 hektáron, hektáronként 120 milliméter vizet szánhatnak locsolásra.

Roszik Róbert, a sopron-kurucdombi állomás meteorológusa a Kisalfölddel közölte: a téli hónapok kevés csapadéka, a sok szeles nap nagyon kiszárította a talajt megyeszerte, így a légköri aszályhoz a talajok felső rétegeinek majdnem teljes kiszáradása is párosult. A felső 20 centiméterből 22–27, a felső fél méterből 50–60, egy méterből 60–77 milliméter nedvesség hiányzik (további részletek a táblázatban). A megye legszárazabb része Sopron és Győr környéke, míg Mosonmagyaróvár térsége, ha lehet ilyen kijelentést tenni, a legnedvesebb, de még ez is igen száraznak számít. A met.hu elemzése hozzáteszi, hogy egy esetleges tavaszi vagy nyári szárazság során lehetnek ennek a nedvességhiánynak igen komoly következményei, mert ilyen helyzetben a növények az alsóbb talajrétegből sem tudnak kellő mennyiségű nedvességet felszívni.

Elszórt, kis mennyiségű csapadékra keddtől van kilátás, a hét második felében viszont már számottevő mennyiség is hullhat.

Egyre nyomasztóbb gondot jelent az aszály Jász-Nagykun-Szolnok megyében is

Az idén lehullott csapadék mennyisége ugyanis összességében Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem haladta meg a tizenöt-negyven millimétert átlagban. Ennyire vízhiányos időszakra csak nagyon ritkán van példa, körülbelül ötvenévenként – világított rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke a megyei lapnak.

Sajnos ez a vízmennyiség szinte pótolhatatlan – fűzte hozzá a megyei elnök, aki hangsúlyozta, hogy a gazdáknak ebben az időszakban jobban oda kell figyelniük a növényekre, vagyis külön táplálási rendszerrel, lombtrágyázási és víztakarékos módszerrel kell művelni azokat, illetve a növényápolást is ennek megfelelően kell elvégezni.

Ahogy a megyei lap megtudta, legjobban az őszi káposztarepce sínyli meg a szárazságot, hiszen a vízigénye nagyobb, mint a gabonaféléké, de a bogyós termésű növények és a gyümölcsfák is szenvednek a vízhiánytól. Még a szőlő is vízhiányos állapotban van, pedig annak a gyökérzete lejjebb található, de az alsó rétegekben is kevés a vízmennyiség.

A nappali meleg, valamint a szél pedig tovább szárítja a szántót, és felszívja még azt a kis nedvességet is, ami van. A talaj felső negyven centiméterében már olyan mértékű vízhiány van, mely a növények vegetatív fejlődését befolyásolja, ami később komoly terméskiesést okoz

– közölte Hubai Imre Csaba, aki hozzátette, az őszi gabonák viszonylag jól átteleltek, hiszen a bojtos gyökérzetük miatt még nem sínylették meg annyira az aszályt. Még tudnak táplálkozni abból a víztartalékból, ami a talajban található, de csupán két-három hétig, utána egyre jobban érvényesül majd a szárazság negatív hatása ezeknél a növényeknél is.

A megyei elnök arról is beszélt hírportálnak, hogy hazánkban eltűnni látszik a négy évszak. Azok az átmeneti időszakok, melyek az őszt vagy a tavaszt jelentik, eltűntek, így a talaj párolgása is intenzívebbé válik. Éppen ezért a gazdáknak alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, vagyis szárazságtűrőbb növényeket kell termeszteniük, víz- és energiatakarékos, egymenetes talajművelési rendszert kell alkalmazniuk, valamint az öntözéses technológiát is maximálisan ki kell használniuk.

Címlapkép: Getty Images