Ezt meg fogják érezni a vásárlók is: durva áremelés jöhet a magyar élelmiszerláncokban

Az ipar és az élelmiszeripar termelési és értékesítési mutatói vegyes képpel szolgálnak az elmúlt 7 évben. Az élelmiszeripar termelésének növekedése általában, a 2018-as és a 2020-as év kivételével elmaradt az ipar átlagos növekedésétől

– ismertette Éder Tamás a Portfolio Agrárium 2022 konferencián.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy az export aránya 40% körül alakul az ágazatban, de a nagy hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek aránya a magyar agrár- és élelmiszergazdasági exportból az egyik legalacsonyabb a térségben, csak Románia van mögöttünk. Éder Tamás szerint a magyar élelmiszeripar hosszú éveken keresztül a belpiacon szenvedte el a legnagyobb vereséget, a forgalom növekedése folyamatosan meghaladta az élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. A szakember beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd Magyarországon, és ez 2021-ben sem javult.

Éder Tamás a problémák között említette azt, hogy egyes ágazatokban a tömegtermékek esetében továbbra sem alakult ki a nemzetközileg is versenyképes üzemméret. Bár a technológiai lemaradás nem nőtt az elmúlt években, jelentős felzárkózás sem történt, és a munkaerőhelyzet is kezd kritikussá válni, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az évi 10%-os bérnövekedés mellett a technológia fejlesztése, az automatizáció, a robotizáció és az ágazat “digitalizációja” alapvető kényszerré vált. A szakember további problémaként említette, hogy az élelmiszeriparban továbbra sem jellemző a “tartós bizalmi kapcsolatok” kialakulása az egyes termékpályáknál, különösen a zöldség-gyümölcs ágazatban, ahol egy kisebb piaci zavar is komoly káoszt tud eredményezni.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint az is gond lehet, hogy a horizontális és vertikális szerveződések továbbra sem általánosak, bár ezen a téren történtek előrelépések (például a baromfi-, a tej- és a húságazatban), valamint hogy az alkuerőben levő különbségek a beszállító és a kiskereskedő közötti kapcsolatban továbbra is konfliktusok forrásai lehetnek, amelyet a jogalkotó újabb és újabb jogszabályokkal próbál kezelni. Éder Tamás szerint a hazai fogyasztói szokások is átalakulóban vannak - reáljövedelem növekedése komoly hatással van ezekre -, de a fogyasztók preferencialistáján továbbra is a termékek ára a meghatározó tényező. Ez pedig folyamatos lehetőséget teremt a külföldi termékek "kényszerlikvidációjára" a hazai üzletek polcain, ami különösen nagy veszély lehet a következő időszakban.

A szakember végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszak legnagyobb kihívása az, hogy hogyan építhető bele az önköltségek növekedése a fogyasztói árakba. Mint mondta, a kiskereskedelmi láncok ellenállása ebben az ügyben különösen fájdalmas lehet az élelmiszeripar szereplői számára, akik többsége mostanra már nem rendelkezik tartalékokkal.

Bármennyire is fájdalmas tehát, a fogyasztó felé a termékek valódi önköltségét kell megjeleníteni

– jegyezte meg Éder Tamás.

A szakember emellett kifejtette, hogy a felpörgő élelmiszerinfláció okozta problémákra különféle reakciók érkezhetnek a fogyasztók és az ágazat részéről is, így például fogyasztáscsökkenés és termékdualizálódás (a prémium és az olcsó termékek szerepének erősödése), a minőséggyengítési folyamatok erősödése egyes alágazatokban (helyettesítő termékutánzatok megjelenése) és az olcsó tömegtermékek importjának erősödése, bár ezt a folyamatot a forint árfolyama gyengítheti.

A következő időszakban egy érdekes dualizmus alakulhat ki az élelmiszeriparban: akik ezt a nehéz időszakot könnyebben túl tudják élni, és még fejleszteni is tudnak, valamint be tudják vállalni a magasabb árakat, azok brutálisan el fognak húzni azoktól, akik a mindennapi túlélésükért küzdenek

- jelentette ki Éder Tamás.

Címlapkép: Getty Images