Mit nekik az infláció: így buknak súlyos tízezreket a nagybevásárláson a magyar családok

Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként, éves szinten. Ez élelmiszervásárlásunk 10-11%-át teszi ki. A nyugati tagállamok magasabb vásárlóerejének köszönhetően a becsült EU-s átlag ennél jóval magasabb, 92 kg/fő.

Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 48-49%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás.

Otthon kezdődik az ételmentés

Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír. De meghatározó az is, hogy van-e gyerek a családban, hiszen az ő élelmiszerfogyasztása a legkiszámíthatatlanabb. Jól látszik tehát, hogy olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség.

A Nébih maradékmentő programjában több tippet is összegyűjtöttek a közelgú húsvét apropóján. Mint írják, a nagyböjt visszafogottságról és mértékletességről szóló időszakát követően a húsvét egy olyan hagyományokban gazdag ünnepünk, amelynél különösen nagy szerepet kap a vendégvárás és a bőségesen megpakolt asztal. Ráadásul sokszor megbecsülni sem tudjuk a várható vendégek számát, így még inkább valószínű, hogy a finomságok egy része a szemetesben fogja végezni. Mire érdemes figyelni, hogy mindezek ellenére elkerüljük az élelmiszerpazarlást, és idén egy kicsit fenntarthatóbb legyen a locsolkodás? Mutatjuk!

• Már a tojásfestésnél is törekedhetünk a fenntarthatóságra. Akár kifújt, akár főtt tojásokat festünk, mindkét esetben használjuk fel a tojásokat. A nyers tojást lefagyaszthatjuk későbbre is. A főtt tojásokat ne hagyjuk 2 óránál tovább szobahőmérsékleten. A tojások színezéséhez használhatunk élelmiszerhulladékot is, például lila- vagy vöröshagyma héjat, cékla héjat, lilakáposzta külső leveleit vagy kávézaccot.
• A habos sütemények mellett hosszan eltartható, száraz süteményekkel is készüljünk. Ezekből nagyobb mennyiséget is elkészíthetünk, és gond nélkül kint hagyhatjuk az asztalon.
• Tartsuk szem előtt, hogy vendégeinket nem nekünk kell jóllakatni, valószínűleg máshol is megvendégelik őket.
• Húsvét előtt érdemes kiüríteni a hűtőt és a fagyasztórekeszt is, gondolva arra, hogy a megmaradt vendégváró fogásoknak legyen elég hely. A fagyasztóban raktározott alapanyagokat egyébként magához az ünnepi menühöz is felhasználhatjuk, például a fagyasztott darált húst fasírozotthoz, mirelit zöldséget francia salátához.
• Nemcsak az élelmiszerpazarlás, de az élelmiszerbiztonság miatt is fontos odafigyelni, hogy a hűtő megfelelő hőmérsékleten – 0 és 5 °C között – működjön, és arra is, hogy az ételek ne maradjanak 2 óránál tovább szobahőmérsékleten.
• A hagyományos húsvéti fogások – sonka, sonkatekercs, főtt tojás, tojássaláta, sárgatúró, sült húsok, habos-krémes sütemények – kifejezetten romlandó, élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatosabb ételek, ezért ezekből egyszerre csak kisebb adagokat tálaljunk fel, és ha az elfogyott, pótolhatjuk a hűtőből.
• A legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód. A Maradék nélkül útmutatója segítséget nyújt abban, hogy mely ételeket érdemes lefagyasztani. A lefagyasztandó ételeket adagonként, felcímkézve csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani.
• Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszerfertőzések ellen.
• A maradékokat egy kis kreativitással új fogások formájában hasznosíthatjuk: a sonkából és főzővizéből bableves, a főtt tojásból rakott krumpli készülhet, a fonott kalács mákos gubaként, míg a torma céklasaláta vagy pikáns szendvicskrém formájában születhet újjá.

Mit tehetünk még?

Mielőtt elindulnál a piacra vagy a boltba bevásárolni vagy leadni online a rendelésed, tekintse át a már meglévő készleted. Vegyél ki mindent a hűtőszekrényből, és szervezd át újra. Így nem veszel véletlenül plusz zöldséget, gyümölcsöt, ha még van otthon pár darab.

Az élelmiszerek kipakolása közbeni rendszerezése is segít. Nézzük meg mi az, ami már kicsit nyomott, fonnyadt, vagy puha. Ezek kerüljenek előre, hiszen őket kell a leghamarabb felhasználni. Az érett, kemény darabok pedig mehetnek hátrébb.

Nem minden gyümölcs érik jól a pulton vagy a hűtőben. De ha olyanokat vásárolunk – mint az avokádó, őszibarack, banán, sárgadinnye és kivi – amelyek még kissé zöldek, több időnk marad tárolásukra és felhasználásukra.

Egyes zöldségek és gyümölcsök masszívabbak, mint mások – például egy eper néhány nap alatt megfonnyad, míg a narancs hetekig friss marad a hűtőben. A trükk az, hogy a felhasználást az élettartam szerint kell elkészíteni. Az első dolgunk, amikor hazaérünk a piacról, hogy listát írunk arról mit is vásároltunk, illetve ezek meddig fogyaszthatók. Ezután olyan dolgokkal kezdjük a főzést, sütést amelyek nem tartanak sokáig.

Címlapkép: Getty Images