Állandó kihívások várnak a magyar építőiparra? Mutatjuk, mire számítanak a szakemberek

Ahogy arról a portál beszámolt, a konferencia első előadói egyetértettek abban, hogy egy feszültségekkel és kihívásokkal teli időszakban, de erős gazdasággal és építőiparral kezdtük az évet. Koji László, az ÉVOSZ elnöke így értékelte a hazai építőipar helyzetét:

Jól fog teljesíteni az építőipar idén is, hozni fogja azt a közel 5500 milliárd forintot, amit tavaly is teljesített. Most április végén, mintegy 15%-kal volt magasabb a megrendelésállomány a tavalyi azonos időszakhoz képest. A magánszektor, a logisztikaiingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart.

Fontos teendők is vannak:

• A szakemberhiány továbbra is súlyos probléma, csakúgy, mint a beszerzéshiány, vagy a háborús helyzet. Utóbbi esetén együtt kell kivédeni, hogy tartós hiány alakuljon ki.
• Meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények köztt még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé induljon.
• Árfelülvizsgálatra van szükség, ez igaz a közbeszerzésekre is, ahol olyan szerződésekre van szükség, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást.

Nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a gazdasági kilátásokat összegezte, elmondta, hogy a háború előtti gazdasági kilátások - az állami élénkítő lépések, az elhalasztott kereslet, a lefagyott ágazatok újraéledése, a körülbelül 6%-os gazdasági növekedés - valamelyest megváltoztak. Már korábban is lehetett érezni, hogy a gyors felpattanás bizonyos feszültségekkel társul, ilyen volt például az infláció reálkereslet-mérséklő hatása vagy a magas infláció miatti dráguló finanszírozás, miközben a gazdaság a koronavírustól kezdve újabb és újabb sokkokkal kezdett szembenézni, olyanokkal, mint az energiaárak, vagy az élelmiszerárak növekedése, majd a háború.

Ami biztos, hogy gazdasági lassulás lesz Európában.

- hangsúlyozta Madár István.

Amit most lehet látni a hazai gazdaságban:

• A kereskedelmi ágazat és a vegyipar az, ami Oroszországgal szemben a legnagyobb kitettséggel bír.
• Az energiaárak ötszörösére emelkedtek, az energiaimport számlánk emelkedik, aminek számos tovagyűrűző hatása van: növekvő import, romló jövedelempozíció, nagyobb devizaigény
• A jövedelemkiszívó hatás egyik eleme az infláció, az átárazódás két évtizedes csúcson van, és ami probléma, hogy az átárazódási hajlandóság - az építőipart is beleszámítva - jelentősen megnövekedett.
• Eddig azt láttuk, hogy a kisebb ársokkokat a termelői, kereskedelmi szektor elviselte, de egy ilyen ársokkot nem lehet nem átengedni a lakosság számára.

Ha kiszabadul a szellem a palackból, akkor visszatérhetünk egy kiszámíthatatlanabb gazdasági környezetbe, és egy tartós inflációs időszakba. Itt még nem tartunk, de a több egymással párhuzamos sokk okozhat gondot.

- mondta el előadásában Madár István. Hozzátette, hogy ha a várt 10% körüli infláció megvalósul, akkor a reálbér-növekedés visszaesik. A másik probléma, hogy jelentősen kiköltekező pozícióban van az állam. Amikor levonul a gazdasági növekedés és infláció van, akkor a nagy költségvetési hiány fenntarthatatlan.

Idén 1000-1500 milliárd forintnyi kiigízítást kell végrehajtanai, jövőre ugyanennyit. Ezt valahonnan el kell venni, amire két megoldás lehet: az ágazati különadók, vagy az állami beruházások megvágása.

Látva a számokat, a kormány a beruházások eltolásával könnyebben tud kiigazítani, mint adóztatással. A már folyamatban lévő beruházásokat ez valószínűleg nem érinti, csak azokat, amik még nem indultak el. A jövőre néző kilátások kapcsán a szakértő elmondta, hogy lehetnek visszaesések, viszont olyan lendülettel kezdtük az idei évet, hogy egy kisebb recesszió mellett is, még 4%-os GDP növekedést el lehet érni egész évre vonatkoztatva.

Vagyis nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés.

Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója megerősítette, hogy csúcsév volt a tavalyi, jó pozícióból indulva kell a mostani nehézségeket leküzdeni. A közbeszerzések száma jelenleg rendben van, de csökken és csökkenni is fog. A koronavírus okozta ellátási láncok sérülése után a háború miatt súlyos alapanyaghiánnyal nézünk szembe, amit egyelőre nem tudunk jól kezelni. Vannak alternatív szállítási lehetőségek (török, ománi, kínai import), de ezeknek a minősége más, mint a korábbiak voltak, így a minőségbiztonságnak is különös fontossága lesz most.

A kormánybiztos továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy:

• Az USA és Kína szerepe kiszámíthatatlan, különösen a fatermékek piacán olyan igénnyel jelentkeztek, amely komoly árfelhajtással járt, és most sem tudja kezelni az építőipar.
• Az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel.
• A legnagyobb problémák: alapanyagok áremelkedése, energiarák emelkedése, ellátási problémák, ágazati nemzetközi kitettség, szakemberhiány, hatékonysági problémák, digitalizáció hiánya.
• Az áremelkedés leginkább a faipari termékeket érintett, amik 95%-kal emelkedtek, a betonacél 62%-kal, utóbbi esetében a hulladékvasból az Ózdi Acélművek ki tudja szolgálni a hazai piac igényeit, így már csak 400 ezer tonna importra lehet szükség. Nehezebb a helyzet a szerkezeti acélok tekintetében, 60-80%-ban orosz és ukrán importot használtunk, amelyek elzáródtak.
• Fel fog értékelődni az ipari beruházások szerepe, illetve a felújítások és korszerűsítések szerepe, az állami beruházásoknak pedig kisebb szerepe lesz.
• Ágazati nemzetközi kitettség: a kivitelezői szektor jól áll, 90%-ban magyar tulajdonú vállalatok vannak ezen a területen; az építőanyagkereskedelemben is 80%-os a hazai arány; az építőanyaggyártásban viszont a hazai arány 10%, ami jóval kisebb. Itt újraiparosításra, a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.
• Árvárakozás: hőszigetelő és faanyagoknál várják a legnagyobb, közel 30%-os áremelkedést 2022-re.
• Építési-bontási hulladék: évi 8 millió tonna hulladékot tartanak számon. Ennek vissza kell kerülnie a gazdaságba, nem csak azért, mert hiány van, hanem mert ez rendelkezésre áll. Nem megoldás, hogy bányatavakba helyezzük el a bontási hulladékot, sokszor megfelelő kontroll nélkül.

Az ITM erre most egy megoldáscsomagot dolgoz ki. A nagy ipari létesítmények bontása szabályozott, de a lakosságnál keletkezett építési hulladék bizonytalan, ennek az állami irányítását meg kell szervezni.

- mondta el Gyutai Csaba, végül a fejlesztési területek között 6 lényeges tennivalót említett a kormánybiztos: a hazai tulajdoni hányad növelését, a körforgásos-építésgazdaságot, az ipari termelés fejlesztését, a termékéletút követést, a költségkontrollt az állami beruházásoknál, vagyis egy előzetes szabályozás megteremtését a közbeszerzési eljárásoknál állami szinten, hogy pontosabbak legyenek a becslések, végül a hatékonyságnövelést és a digitalizációt.

Címlapkép: Getty Images