Elkeserítő a helyzet: rengeteg vidéki település maradhat gyógyszerek nélkül

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utoljára közölt adatai alapján összesen 17 448-an dolgoztak patikában különböző munkakörökben, 6218 gyógyszerész, 8604 asszisztens és 2626 dolgozó egyéb munkakörben. Ez azonban még 2020-as adat, ennél frissebbet nem közölt a KSH. A megelőző évekhez képest a dolgozók száma, akár a gyógyszerészeket, akár a gyógyszertári asszisztenseket nézzük, egyre nő, még ha lassú ütemben is. Az viszont már korántsem mindegy, hogy hol dolgoznak ezek a gyógyszerészek: amíg Budapest belvárosában minden sarkon vagy egy patika, vidéken egyre nehezebb megoldani a gyógyszerellátást, írja a Pénzcentrum.

De hiába vannak a fővárosban és nagyobb városainkban jobban ellátva munkaerővel a patikák - bár valójában az országban mindenhol munkaerőhiány van, csak nem azonos mértékben -, ha vidéken asszisztenst is alig lehet fogni, folyamatos a helyettesítés.

Rengeteg vidéki fiókgyógyszertárat olyan súlyosan érint a munkaerőhiány, hogy a megszűnése fenyeget. Így sok kistelepülés maradhat gyógyszertár nélkül a közeljövőben, ha nem változik a helyzet.

Pest megyében nőtt csak a patikák száma

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adatbázisa alapján jelenleg 2282 közforgalmú gyógyszertár működik az országban, míg tavaly nyáron 2287, 2020. áprilisban pedig 2293 patika működött. Ez nem jelent számottevő csökkenést, viszont ez a szám csak az országos változást mutatja: vannak ugyanis olyan megyék, ahol a járvány óta eltelt másfél évben csökkent, míg máshol nőtt a (közforgalmú) gyógyszertárak száma.

Budapesten és Pest megyében nőtt csak a patikaszám, tíz megyében nem változott, nyolc megyében viszont csökkent a számuk. Azt is hozzá kell tenni, hogy a patikák megszűnése egy nagyobb megyében, mint Borsod-Abaúj-Zemplén nem olyan nagy érvágás, mint mondjuk Somogyban, ahol eleve jóval kevesebb a patika. Az sem mindegy, hogy megyén belül hol történik a megszűnés, hiszen egy nagyvárosban nem okoz ez nagy gondot, viszont ha a falu egyetlen gyógyszertára zár be végleg, az már nagy probléma a lakosságnak.

A kistelepülések gyógyszerellátása szakemberek szerint is egyre nagyobb gondot jelent Magyarországon.

Hogy a patikai ellátottság hol a legsúlyosabb, az is jól mutatja, hogy hány lakos jut egy patikára az adott megyében. E szerint a statisztika szerint Nógrád megyében jut a legtöbb lakos egy patikára, több mint 3000 fő, ráadásul számuk 2020 óta jelentősen emelkedett, 6,5 százalékkal. Bár Pest megye patikák számában Budapest után a második volt a rangsorban, úgy tűnik, lakosságszámra vetítve mégsem állnak olyan jól: 457 fővel több jut itt egy patikára, mint a fővárosban.

A legjobb helyzet Bács-Kiskun megyében és Csongrád-Csanádban van, ahol még 1700 fő sem jut egy gyógyszertárra. Természetesen ezt a képet is árnyalja, hogy a városok lefedettsége jobb lehet, míg a kistelepüléseken rosszabb a helyzet.

Egyre kevesebb a helyi, kisebb gyógyszertár

Nemcsak a közforgalmú gyógyszertárak száma csökken, hanem a más típusú, hasonló feladatot ellátó patikáké is. Az OGYÉI meghatározása szerint a közforgalmú gyógyszertár olyan egészségügyi intézmény, ahol a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények kiadásán kívül magisztrális gyógyszerkészítő tevékenységet is folytatnak.

A fiókgyógyszertár egy közforgalmú gyógyszertár telephelyeként működik, ezért gyógyszerforgalmazási köre korlátozott. Fiókgyógyszertár azon a településen működhet, ahol közforgalmú gyógyszertár nem működik. (Így például kis községekben jellemzően ilyenek működnek.)

A kézigyógyszertár pedig olyan településeken működhet, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem működik. A kézigyógyszertár a háziorvos és a házi gyermekorvos rendelési idejében működhet, készlete az orvos által rendelt bizonyos gyógyszerekre és tápszerekre terjed ki, amelyet az orvos – a működési engedélyében megjelölt – közforgalmú gyógyszertárból szerezhet be. Kézigyógyszertárból gyógyszer – sürgős szükség esetét kivéve – csak az orvos által kezelt beteg részére szolgáltatható ki.

Ezeken túl léteznek még intézeti gyógyszertárak, melyek a kórházak részeként működnek és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítják. Az előírt feltételekkel rendelkező intézeti gyógyszertárak szakfeladatként, közvetlenül a lakosság számára is kiszolgáltatnak gyógyszert és egyéb termékeket.

A statisztikákból az derül ki, hogy az utóbbi évtizedben a fiók- és kézigyógyszertárak száma is számottevően csökken. Ez pedig éppen az egyébként is kevésbé jó infrastruktúrájú helyeket érinti leginkább, ahol közforgalmú gyógyszertár eleve nem is működött.

Magyarországon hasonlóan más ágazatokhoz, a közforgalmú gyógyszerellátás is munkaerőhiánnyal küzd - erre legutóbb annak kapcsán hívta fel a figyelmet a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ), hogy egy 2022. januártól érvényben lévő új jogszabályváltozás gyakorlatilag ellehetetlenítette az online gyógyszerrendelést. Bár arról nincs friss információnk, jelenleg hány gyógyszerész, szakasszisztens dolgozik a patikákban, 2019-ig a számuk folyamatosan nőtt. A szakértői nyilatkozatok alapján viszont még ez a növekedés sem enyhíti az ágazatban uralkodó munkaerőhiányt.

A cikk folytatása itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images