Te jó ég! Meddig emelkedik még a méz ára: mi folyik a méhészetekben?

Minden mézfajta rengeteg természetes és rendkívül értékes anyagot tartalmaz, így hozzájárulva az egészséges immunrendszer fenntartásához. Vannak azonban a hagyományos és nagyon népszerű fajták mellett olyanok is, amelyeket még nem fedezett fel magának a nagyközönség, csak most ismerkedik velük. Ezekhez tartozik a repceméz is, ami ráadásul számos jótékony hatása mellett még nem is sorolható a legdrágább fajtákhoz - ideje hát felfedezni magunknak.

Mit mutatnak a termésadatok?

Az egész országra jellemző, hogy a repce heterogénen fejlődött, az enyhe, száraz tél sem volt számára kedvező. Emellett az eddig érkezett minimális csapadék, a hirtelen meleg, majd a gyors lehűlés, és az erős szél kedvező körülményeket biztosított a kártevők számára. Már megjelentek a szárormányosok, az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk, de vegyünk figyelembe, hogy a védekezést előrejelzésre alapozva végezzük, az integrált növényvédelem alapelveit figyelembe véve.

2021-ben 261 266 ezer hektáron vetettek Magyarországon repcét, a repcemag teljes betakarított termésmennyisége pedig 772 ezer tonna volt – derült ki a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából. Ez mintegy 18%-kal maradt el az egy évvel korábbi terméstől. A 2020-as nyár végi, ősz eleji időjárás már a vetéskor komoly kihívások elé állította a gazdákat, és az egyszer túl kevés, majd túl sok csapadékon túl az enyhe tél és a hideg tavasz is megviselte a növényeket, de a nyári aszályos időszak is megtette a magáét. A repcetermesztés tavalyi évéről itt találhatók bővebb információk.

A repcetermés azonban évek óta csökkenő tendenciát mutat. A termesztők 2018-ban kétszeresen is rekordot döntöttek, amikor is a repce magyarországi vetésterülete 330 561 hektárra nőtt, a termésmenyiség meghaladta az egymillió tonnát. Ezt azóta sem tartani, sem pedig megközelíteni nem sikerült, mi több, 2018 egy egyre komolyabb csökkenés figyelhető meg a hazai repcetermésekben, alig négy év alatt több mint 28%-kal esett vissza a hazai repcetermés.

A KSH adatbázisából kiderült, hogy a repce vetésterülete 2015-től 2018-ig folyamatosan nőtt, 220 564 hektárról a korábban már említett 330 561 hektárra. Vagyis elmondható, hogy négy év alatt 50%-kal nőtt a vetésterület. 2019-ben majdnem 10%-kal csökkent a növény vetésterülete, 30601 hektárra, egy évre rá pedig 310016 hektárra nőtt.

2021-ben azonban nemcsak a repce termésmennyisége esett vissza erőteljesen, hanem a növény vetésterülete is, hiszen a fentebb már említett 261266 hektár közel 16%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Vagyis a magyarországi repcetermesztés mérlege 2021-es évre azt mutatja, hogy a vetésterület 16%-kal, a termésmennyiség pedig 18%-kal maradt el az egy évvel azelőtti szinttől. Ezek ismeretében különösen releváns a kérdés:

sikerül-e megfordítani, vagy legalábbis megállítani ezt a csökkenő tendenciát az idei év során?

Pusztító kártevők

A repceszárat károsító ormányosbogarak esetében a lárva a fő kártevő. A lárva a szár belsejének végigrágásával akár az egész növény pusztulását okozhatja. A lárva kártételét, az imágók betelepedésekor tudjuk csak megakadályozni, az ellenük történő védekezéssel.

Miután megtörtént a tömeges tojásrakás, már nincs lehetőségük az ellenük való védekezésre. De mikor kezdjük meg a védekezést? Csapdánként és 3 naponta legalább 10 nagy repceormányos és 15 repceszár-ormányos egyedszám esetén beszélhetünk kártételi küszöbértéről

- írja a NAK.

Mint írták, a kihelyezett sárgatálak napi fogásainak megfigyelésével és a növényállomány napi szemrevételezésével tudjuk meghatározni a védekezés optimális idejét. A szakkönyvek ezt az időpontot március közepe-vége felé határozzák meg, de a mostani, megváltozott időjárási körülmények miatt már nem ragaszkodhatunk az eddig bevált gyakorlathoz, az is elképzelhető, hogy korábbra kell hoznunk a kártevők elleni védekezés időpontját.

Mennyiért adják a repcemézet?

A magyar vásárlók körében nincs divatja a repceméznek, annak ellenére sem, hogy rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik. Ha repcemézet vennénk, az interneten kell keresgélnünk vagy a piacokon, mert a boltok polcain nem található meg ez a krémes állagú, fehér színű mézfajta. Pedig talán felfedezhetnénk magunknak akár mindennapi használatra is, hisz amellett, hogy számos pozitív hatása ismert, még nem is annyira drága: ahogy arról tavaly beszámoltunk, 1 kilogramm kerül nagyjából 2000 Ft-ba, attól függően, hol vesszük. Persze ennél jóval olcsóbban is hozzájuthatunk mézhez a szuper- és hipermarketek polcairól, pontosabban sok esetben inkább csak mézszerű, mézet is tartalmazó termékekhez.

A repceméz 7 jótékony hatása

• A repceméz a legkevésbé savas mézfajta, enyhén lúgos kémhatású, így fogyasztása érzékeny gyomrúaknak is kifejezetten ajánlott, valamint gyomorsavtúltengés esetén sem jelent problémát, sőt: segít a kezelésében.
• Szintén egyedülálló kémhatásának köszönhető, hogy a repcemézet manapság egyre gyakrabban használják a különböző lúgosító kúrák alkotóelemeként.
• A repceméz hatásai közül fertőtlenítő hatása is közismert: eredményesen használható gyulladáscsökkentőként, és a legyengült szervezet regenerálásában is nagy szerepet játszik.
• Mind a méhek, mind az emberek számára kiemelten értékes beltartalmi tulajdonságokkal bír, ennek köszönhetően a repceméz nagyszerű immunerősítő.
• A repceméz jótékony hatásai közül magas szőlőcukortartalma miatt kiemelkedik energetizáló képessége, ami miatt a kemény szellemi és fizikai munkát végzők és a sportolók is étrendjükbe illeszthetik.
• Vérszegénység esetén a repceméz hatása szintén felbecsülhetetlen, hiszen magas vastartalma elősegíti a fokozott vérképzést.
• Nagyon jó alapanyag propoliszos méz készítéséhez, mivel segítségével krémes állagban, kiskanállal, könnyedén bevihető a szervezetbe a propolisz.

Címlapkép: Getty Images