Élő csodafegyvert vetnek be a klímaváltozás elleni harcban: már szabadon is engedték Magyarországon

HelloVidék   
  Megosztom
Élő csodafegyvert vetnek be a klímaváltozás elleni harcban: már szabadon is engedték Magyarországon

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.

A növekvő környezetszennyezés és – a Soproni Egyetem szellemiségét is átható – fenntarthatósági törekvések miatt a tiszta környezet megteremtése és megőrzése napjainkban már nemcsak elhivatott civil szervezetek célkitűzése, hanem a vállalatok, intézmények számára is fontos küldetés lett. Ennek köszönhetően egyre nagyobb figyelmet kap a környezetet érő káros hatások felderítése. A szennyező anyagok mérésére számos módszer létezik, jelentős innovációval világszerte újabb és újabb eljárásokat fejlesztenek ki. Ám sok esetben az élővilág a műszereknél is pontosabb választ ad: az élőlényekben bekövetkezett változások ugyanis érzékenyebben követik a hatásokat. Erre az alapra épül a biomonitoring módszere, melynek során a kutatók élő szervezetek megfigyelésével és bizonyos paramétereinek mérésével vonnak le következtetéseket a környezet állapotára vonatkozóan.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 2015-ben indította el a GreenBee projektet, vagyis a méhcsaládokon alapuló környezeti monitoring rendszer fejlesztését. Cél egy olyan megfigyelő rendszer létrehozása, amely a méhek által gyűjtött anyagok elemzésére alapozva gyorsan, megbízhatóan alkalmas a környezet állapotváltozásainak jelzésére, számos környezetszennyező anyag kimutatására.

Méhcsaládok a városban

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl

- mondta állítólag egy alkalommal Einstein. A méhek szerepe beporzóként a legjelentősebb, nélkülük valóban összeomlana az ökoszisztéma. Emellett az egészséges táplálkozásban jelentős szerepet kap a méz, pollen és a propolisz, de az apiterápia, azaz a méhgyógyászat is nagy népszerűségnek örvend. Dr. Lakatos Ferenctől, az Erdő- és Természeti Erőforrás-Gazdálkodási Intézet igazgatójától megtudtuk:

A mézet termelő méhek azonban még ennél is több hasznot hoznak: számos tulajdonságuknak köszönhetően alkalmasak környezeti monitoring vizsgálatokra. Már maga a jelenlétük is jelzésértékű; csak kellően változatos élőhelyen tudják begyűjteni a fejlődésükhez szükséges nektárt, virágport. A program szempontjából még fontosabb, hogy a méhek által gyűjtött anyagok mindegyike tartalmaz a környezetet terhelő anyagokat, ráadásul ezeket a rovarok raktározzák is. Megfelelő kémiai módszerekkel a kaptár környezetéből származó anyagok elemezhetőek, pontos összetételük megállapítása számos környezetszennyező forrás azonosítására alkalmas. Ennek felismerése vezette a Soproni Egyetem rovartannal, analitikával és digitalizációval foglalkozó kutatóinak közös munkáját, melynek során napjainkra kidolgozták a szinte bármilyen környezetbe telepíthető környezeti állapotfelmérési módszert.

Dr. Lakatos Ferenc elmondta: a méhcsaládokat alkalmazva a biomonitoring könnyen behatárolható mérési területet ad, hiszen ezek a rovarok jellemzően a kaptár körüli 1,5-2 kilométer sugarú körben tevékenykednek. Ezt a területet „ellenőrzésük alatt tartják”, vagyis szinte teljes mértékig bejárják virágok után kutatva. Ennek megfelelően egy-egy vizsgálati céllal telepített méhészet mintegy 7–12 km2 területről szolgáltat értékes információt.

A méhek két nagy előnye a környezeti hatások vizsgálatában, hogy egyrészt nagy területet fed le a velük végzett monitoring, másrészt pedig – mivel ezek a rovarok sok helyen megélnek – városi környezetben is alkalmazhatók. Nagyvárosokban például előszeretettel használják ezt a módszert a közlekedés szennyezésének vizsgálatára: a párizsi operaház tetején és több európai reptéren is vannak biomonitoring rendszerek

– tette hozzá dr. Lakatos Ferenc.

Egy-egy méhcsalád átlagosan 40 ezer egyedének mintegy a fele végez gyűjtő munkát, akik naponta többször is kirepülnek gyűjtőútra, több száz virágot felkeresve. A visszatérő méhek a begyűjtött anyagokkal nagy mennyiségű információt is a kaptárba visznek, melyeknek kinyerése és értékelése segít figyelemmel kísérni a környezet állapotát.

Méhészet a soproni Botanikus Kertben

A méhcsaládok segítségével végzett biomonitoring rendszer kidolgozásához a Soproni Egyetem kutatói létrehoztak egy méhészetet az intézmény Botanikus Kertjében, ez szolgálja a kutatás alapját. Meghatározták a vizsgálni kívánt szennyező anyagokat – többek között nehézfémeket, peszticideket, szénhidrogéneket, szermaradványokat – és azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel ezek megbízható módon kimutathatók.

A kémiai elemzések során elsősorban úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), illékony vegyületek (VOC) meghatározása, valamint elemanalízis történik. A PAH vegyületek megtalálhatók a feldolgozott fosszilis tüzelőanyagokban és ezek égéstermékeiben, az illékony szerves vegyületek között nagy mennyiségben találhatók környezetre ártalmas anyagok. Az eddigi mérések elsősorban a tüzelőanyagok és a közúti közlekedésből származó káros anyagok jelenlétére utalnak.

Eredményeink a PAH vegyületek tekintetében jól rámutatnak a szilárd tüzelőanyagok és az üzemanyagok használatából származó szennyezésekre, míg a fémek esetében az ipari, illetve a közúti közlekedés hatásai rajzolódnak ki egyértelműen. Nem gondolnánk, de sajnos a PAH vegyületek már a vidéki környezetben is kimutathatók, néhány esetben markánsabban, mint a nagyvárosokban, ami a hulladékok nem megengedett égetésének következménye

– ismertette dr. Rétfalvi Tamás, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Okos méheknek okoskaptárak

A projekt indulása óta számos előrelépést tett a kutatócsoport. A méhek környezetvédelmi törekvésekhez való „hozzájárulását” már okoskaptárak segítik, melyeket különböző elektronikai érzékelőkkel szerelnek fel. Dr. Kovács Zoltán, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: a kaptárakban több helyen, kívül és belül is vannak szenzorok, melyek azt segítik, hogy a méhek életét jobban megismerjük. Az okoskaptár belsejében például olyan szenzorsor található, mely a belső hőmérsékletről és páratartalomról ad információt.

A súlyt mérő érzékelő is sokat segít, hiszen mutatja, milyen mennyiségű nektárt hoztak a méhek. A frekvenciamérés segítségével pedig információt kapunk arról, hogy érzi magát a méhcsalád.

A Botanikus Kertben létrehozott méhészet eredményeinek és a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több a vállalati és intézményi érdeklődő a méhcsaládokra épülő környezeti felmérések iránt. Már folyamatban van az együttműködő partnerek területeinek értékelése, méhcsaládok telepítése azoknál a vállalatoknál, akik szívesen látják a méheket.

A cél az, hogy a vizsgálati területekről hosszú távú adatsorokat gyűjtsünk, amelyek nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is jól jelzik a környezet állapotának változását

– foglalta össze dr. Kovács Zoltán.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

botanikus kert

soproni egyetem erdészeti tudományos intézete

méhek

méhészet

méhészek

beporzók