Uncsi a főzelék spenótból és sóskából: íme négy extrém recept, amit mindenképp ki kell próbálnod

A NAIK AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 42. héten A sóska és a spenót egyaránt 600 forint/kilogramm áron szerepelt a heti választékban, ami a sóskát tekintve megegyezett, a spenót esetében pedig 14 százalékkal elmaradt a 2018. 42. hetihez viszonyítva.

De miért is jó nekünk a sóska vagy a spenót?

Ahogy arról korábban írtunk, a spenót egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek, könnyen emészthető, nagy a tápértéke, és nagyon jó vitaminforrás, ezért bébiételként vagy betegek feljavító diétás étrendjéből sem hiányozhat – ez a spenót. Nagyon jelentős a C-vitamin tartalma (60 mg), de sok B2-vitamint, meszet, és zöldségnövényeink közül a legtöbb foszfort tartalmazza. Egész évben fogyaszthatjuk, nyáron friss szedésű, télen fagyasztva vagy konzervként áll rendelkezésünkre. Ehhez képest mi magyarok messze kevesebbet termelünk belőle!

A FAO adatai szerint az utóbbi években egyre több és több spenótot termel a világ, de az európai termésmennyiség is növekvő tendenciát mutat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 670 ezer tonna spenótot termeltek 2020-ban. Az unió legnagyobb spenóttermesztő nemzete Franciaország 107 ezer tonnás éves mennyiséggel, majd Olaszország (100 ezer tonna) és Belgium (90 ezer tonna) következnek a sorban. A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Belgium (24,5 ezer tonna) volt 2020-ban, majd Olaszország (20,1 ezer tonna) és Spanyolország (19,3 ezer tonna) következett a sorban. A friss spenót legnagyobb importőre Belgium (39,7 ezer tonna) és Németország (15,9 ezer tonna) volt.

A fagyasztott spenót legnagyobb exportőre a közösség belső piacán Belgium (98,6 ezer tonna) volt 2020-ban, majd Hollandia (22,7 ezer tonna), Spanyolország (14,7 ezer tonna) és Franciaország (14,7 ezer tonna) következett a sorban. A legnagyobb fagyasztott spenót-importőrök Németország (42,3 ezer tonna), Franciaország (28,2 ezer tonna) és Belgium (17,8 ezer tonna) voltak. Az unió fagyasztott spenót külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2020-ban.

Magyarországon egészen más a helyzet. Szakértők szerint itthon 150–200 hektáron folyik a spenót nagyüzemi termelése, főleg fagyasztás céljára. A spenót a talajjal szemben igényes, a Bács-Kiskun megyei Duna-menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legjobban.

A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege pozitív, a behozatala 90 százalékkal (33,2 tonnára) nőtt. 2020-ban az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Olaszország (19,6 tonna) volt. A kivitel ugyanekkor (elsősorban Szerbia felé) a kétszeresére, 55,1 tonnára nőtt. A friss spenót magyarországi importjának értéke 129 százalékkal 27 millió forintra, az export értéke 152 százalékkal 33,5 millió forintra nőtt a vizsgált időszakban. A fagyasztott spenót külkereskedelmi egyenlege ugyanakkor negatív. A fagyasztott spenót behozatala 7 százalékkal 1,8 ezer tonnára nőtt 2020-ban az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest. A legnagyobb beszállítók Csehország (438 tonna), Szlovákia (358 tonna) és Lengyelország (257 tonna). A kivitel 26 százalékkal 268 tonnára nőtt, a főcélpiac Románia volt. A fagyasztott spenót importjának értéke 17 százalékkal 467 millió forintra, míg az exportból származó bevétel 49 százalékkal 71 millió forintra emelkedett 2020-ban az előző évihez képest.

A spenót gazdasági jelentősége azonban rendkívül alacsony annak ellenére, hogy mind szabadföldön, mind hajtatásban termesztik, frissen, mélyhűtött és konzervként feldolgozva is fogyasztják. Egyedül a gyermek-és csecsemőélelmezésben tölt be fontosabb szerepet. Ökológiai igényei alapján nem tartozik az igényes zöldségfajok közé. A fejlődéséhez optimális hőmérséklet 15-16 °C, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett (3-4 °C-on) megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) is viszonylag jól elviselik.

És mi van a sóskával?

A sóska csaknem az egész földön elterjedt, is mert és fogyasztott levélzöldség növény. A sóska vad alakját már az ókori görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. A XIV. században feljegyzések szerint Franciaországban már levelesen és salátaként is fogyasztották. Táplálkozásbiológiai jelentősége a benne található magas C-vitamin tartalomnak köszönhető. Emellett magas az ásványi anyag tartalma: foszfor, vas és kalcium.

Széleskörű elterjedése ellenére gazdasági és élelmezési jelentősége csekély. Hazai szinten vetésterülete a többi zöldségféléhez képest elenyésző. Hazánkban nincs is nagyüzemi mezőgazdasági termesztésben, csak őstermelőknél és házikertekben találni meg, annak ellenére, hogy Európában, a Távol-Keleten, de még Amerikában is honos, az egész világon elterjedt haszonnövény. A Magyarországon ismert közönséges sóska mellett választható még a francia és angol sóska is, előbbi savanykásabb, utóbbi kellemesebb ízű, és mindkettő nagyon jól bírja a teleket.

A sóska mellett szól érvként az is, hogy gondozása könnyű, igényei alacsonyak, C-vitamin tartalma magas, gazdag ásványi anyagokban (foszfor, vas, kalcium), jelentős gyümölcssav tartalommal bír, fogyasztása pedig frissítő, élénkítő hatású.

Mi készülhet belőle?

A legtöbben a spenót hallatán egyből a menzán kapható főzelékre gondolnak, ami nem sokak szívét melengette meg. Nos, vannak sokkal extrémebb és különlegesebb receptek is, amibe belecsempészhetjük a spenótot. Természetesen megnéztük azt is, hogy mihez kezdhetünk egy rakás sóskával, hiszen ennek felhasználása is igen sokrétű. Lássuk a recepteket!

Omlett sóskával

Hozzávalók:

• 6 db tojás
• 150 g sóska
• 3 evőkanál vaj
• só ízlés szerint
• fekete bors ízlés szerint

Elkészítés:

Egy serpenyőben, másfél evőkanálnyi vajon, 1-2 perc alatt megfuttatjuk a megtisztított sóskaleveleket. Kis tálba félretesszük. A sóska enged egy kis levet, ezt csepegtessük le róla. Ugyanebben a serpenyőben felforrósítjuk a maradék vajat, és ráöntjük a felvert, sózott-borsozott tojásokat. Nem piszkáljuk, hagyjuk, hogy a közepes láng felett az alja megszilárduljon. Amikor az alja megsült, de a teteje még lágy, a közepére halmozzuk a dinsztelt sóskát és az omlett két oldalát, egy villa vagy spatula segítségével, felhajtjuk. Hajtással lefelé tányérra csúsztatjuk és azonnal fogyasztjuk.

Sóskavajas tészta fenyőmaggal

Hozzávalók:

• 70 dkg sóska (2 nagy marék friss sóska megmosva, megpucolva)
• 100 g vaj
• fél citromból nyert citromlé
• 250 g tészta
• 75 g fenyőmag (pirítva a tálaláshoz)
• 10 dkg parmezán sajt (forgácsolva a tálaláshoz)
• só ízlés szerint
• fekete bors ízlés szerint

Elkészítés:

A sóskát mosás és szárazás után durvára vágjuk, a enyhén felmelegített vajjal és a citromlével aprítógépbe öntjük, és pépesre turmixoljuk. Fűszerezzük sóval, borssal. Ha azonnal felhasználnánk a tésztához a sóskavajat, ezt a lépést hagyjuk ki. Viszont ha szívesen dolgoznánk előre, akkor a még pépes sóskavajat kaparjuk rá egy steril fólialapra, majd tekerjük fel (rönkbe). Hűtőbe téve egy hétig, fagyasztóban egy hónapig eláll, bármikor felhasználható. A tésztát enyhén sós vízben al dentére főzzük. Közben a sóskavajat egy nagy serpenyőbe tesszük, alacsony hőfokon melegítve felolvasztjuk, majd egy csipesszel közvetlenül a főzővízből hozzáadjuk a frissen főtt tésztát, és beleforgatjuk a sóskás vajba. Adjuk hozzá a fenyőmag nagy részét, és alaposan keverjük össze, mielőtt a tésztát tányérokra szedve tálalnánk. Reszeljünk rá parmezánforgácsot, szórjuk meg a maradék fenyőmaggal, és azonnal tálaljuk.

Spenót pesto

Hozzávalók:

• 100 g spenót
• 25 g fenyőmag
• 8 evőkanál olívaolaj
• 8 dkg parmezán sajt
• 1 gerezd fokhagyma
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint

Elkészítés:

A spenótot megmossuk, szűrőben forró vízzel leforrázzuk és lecsöpögtetjük róla vizet. A fokhagymát megpucoljuk, a fenyőmagot pedig szárazon felhevített serpenyőben illatosra pirítjuk. A spenóthoz hozzáadjuk a fenyőmagot, a fokhagymát és a parmezánt, botmixerrel pépesítjük és összekeverjük. Lassan hozzácsorgatjuk az olívaolajat is. Végül sóval és borssal ízesítjük. Főzzünk hozzá egy adag tésztát és azzal tálaljuk.

Spenót gombóc

Hozzávalók:

• 20 dkg spenót
• só ízlés szerint
• 25 dkg tehéntúró
• 1 db tojássárgája
• 1 csapott evőkanál búzadara
• 3 púpozott evőkanál finomliszt
• bors ízlés szerint
• 2 csipet szerecsendió (el is hagyható)
• 7 dkg parmezán sajt
• 3 dkg vaj

Elkészítés:

A spenótot alapos mosás után, külön víz hozzáadása nélkül, egy vízzel kiöblített lábasba tesszük. Picit megsózzuk, és fedő alatt megpároljuk. Amikor kihűlt, kinyomkodjuk belőle a vizet, és egy deszkán apróra vágjuk. A túrót villával pépesre törjük. Hozzáadjuk a tojást, a lisztet, a búzadarát és a fűszereket. Beletesszük a spenótot. Jól elkeverjük a masszát, majd legalább egy órára félretesszük. Amíg pihen a spenótos massza, felforraljuk a főzővizet, és enyhén megsózzuk. Vizes kézzel gombócokat formálunk a masszából, és gyöngyöző vízbe tesszük főni. Akkor jó, ha feljön a víz felszínére. A gombócokat kiszedjük a vízből, és lecsepegtetjük. Egy tűzálló tálba tesszük a felolvasztott vajat, majd a gombócokat. Megszórjuk sajttal. Előmelegített sütőben átpirítjuk, és langyosan kínáljuk.

Címlapkép: Getty Images