A gazdasági krízis felértékelte a mezőgazdaság szerepét: egyre fontosabb lehet az önellátás?
Napjainkban a járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági krízis felértékelte a mezőgazdaság szerepét a nemzetgazdaságban. Az esetleges élelmiszerhiány kialakulásának kockázata ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára, valamint a termelékenység javítására. A COVID-19 világjárványban fellépő logisztikai és szállítási problémák, valamint a termelési láncok sérülése a mezőgazdaságot is kedvezőtlenül érintették. Az ÁSZ elemzői bemutatják a mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyát, a kibocsátási volumenét, az ágazat termelékenységének, hatékonyságának trendjeit, az agrárpolitika és agrártámogatások alakulását, illetve ezeknek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását.
Hazánk természeti adottsága a kiterjedt termőterület, ezért a mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában. Nem csak a foglalkoztatás terén meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá az élelmiszeripar alapvető beszállítója. Hazánkban a mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben az uniós átlaghoz képest magasnak mondható. Az elemzett időszakban (2010-2020) a mezőgazdaság folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7%-kal emelkedett, ugyanakkor az ágazatnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása meglehetősen alacsony (-0,9 és +0,6 százalékpont közötti) volt.
Az ágazat munkaerő termelékenysége megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2%-át érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése álltak. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett, a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás azonban önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen művelési és/vagy fejlesztési tevékenységet a gazdáktól. A 2021-2027. évekre kialakított közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.
A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 Mrd Ft közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés feltárta, hogy az exportban azonban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek tekintetében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)