Pusztító villámárvizek támadják a magyar otthonokat: így kerülhető el a tragédia

Kiemelten veszélyeztetett területek a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatóak. Mivel a kis csörgedező patakok medre szűk, nem képesek arra, hogy a néhány óra alatt több tíz milliméternyi csapadékot elvezessék, ezért szükségszerűen áradás lép fel a területen. Továbbá a domborzati tényező is fokozza az áradás súlyosságát a gravitáció segítségével. Városi területeken is gondot okozhat a hirtelen lehulló sok csapadék, hiszen rengeteg a vízzáró réteg (aszfalt), amely akadályozza a víz beszivárgását a talajba, vagy a csatornarendszer nem bírja elvezetni a hirtelen lezúduló vízmennyiséget.

Az Országos Meteorológiai szolgálat megfigyelései szerint az elmúlt 120 éves időszakban országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, viszont nőtt az olyan napoké, amikor a lehullott csapadékmennyiség meghaladja a 20 millimétert. A csapadék egyre inkább intenzív záporokban jelentkezik. Ezzel nem csupán a károk esélye és az erózió nagyobb, hanem az esővíz sem hasznosul, mert a talaj nem képes a kívánt ütemben felvenni a vizet, így nem tudja növelni a növények aszálytűrését.

A villámárvizek esetében lényegesek a hidrológiai tényezők: ez kissé leegyszerűsítve a terület domborzatának a szerepét jelenti. A völgyekben, hegyek között fekvő települések jóval nagyobb veszélyben vannak, mivel nagyobb a lejtés, könnyebben megindul az áradás, és a kisebb patakok szűk medre nehezebben birkózik meg a néhány óra alatt lehulló több 10 mm csapadékkal.

Lakóépületeket veszélyeztethet, utakat moshat el az áradás

Erre láthattunk is példákat tavaly Borsodban, Hevesben, de már idén is volt rá példa a tavasszal, utakat mosott el az áradás, Pest megyében a 12-es főúton a 16-os és 18-as kilométerszelvénynél történt partomlás, Tolna megyében, Kaposszekcsőn pedig beszakadt a 611-es út egy helyen a heves esőzés következtében. De júniusban Pécsett okozott jelentős károkat a villámárvíz, nemrégiben pedig Zebegénynél történt hegyomlás, azon a vonalon azóta is vonatpótló buszok helyettesítik a vasúti közlekedést.

Villámárvizek esetében két dologról beszélünk, amikor sem a helyi csatornahálózat, sem a talaj nem képes megbirkózni a lezúduló csapadékmennyiséggel rövidebb-hosszabb időn keresztül, de ez utóbbi sem jelent pár óránál többet, ahogy a neve is mutatja. Ahol szintkülönbségek vannak, ott alakulnak ki a villámárvizek. Ezeket megelőzni nem lehet, de a hatását tudjuk csökkenteni. A legfontosabb, hogy a felszíni vízelvezető árkokat, csatornákat tartsuk karban, távolítsuk el belőle a gazt, a szemetet, mivel minél jobb állapotban vannak ezek, annál hatékonyabban képesek elvezetni a hirtelen felgyűlő vizet

- osztotta meg velünk Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a tudnivalókat.

Soha ne hajtsunk bele járművel, de gyalog is kerüljük el!

Dóka Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy ha megáll a víz valahol, összegyűlik az aluljáróban, kereszteződésnél, akkor autóval semmiképp ne hajtsunk bele a hömpölygő áradásba. Egyrészt káros a kocsira, hiszen a levegőszűrőn keresztül vizet nyelhet az autó, és lerobbanhat a motorja, másrészt balesetveszélyes is, mivel sodródik tovább az árral a jármű.

Sokszor riasztják a katasztrófavédelmet elakadt gépkocsikhoz, ami legtöbbször elkerülhető lenne, ha nem hajtanának bele a vízbe a sofőrök, vagy a meteorológiai figyelmeztetés hatására elkerülnék a mélyebben fekvő csomópontokat.

Ha gyalog, vagy kerékpárral vagyunk éppen úton, amikor elkap a felhőszakadás, és hirtelen vízfolyások alakulnak ki az utcán, akkor se így, se úgy ne menjünk bele ezekbe, mivel a víz alatt mélyedések is lehetnek akár, a villámárvíz pedig le is dönthet a lábunkról, mert a sodrása olyan nagy, hogy elsodor egy parkoló kocsit is.

Várjuk meg, amíg elszivárog a víz, és utána folytassuk az utunkat. Vagy még jobb, ha figyeljük a meteorológiai szolgálat előrejelzéseit, és ha felhőszakadásról küldenek figyelmeztetést, elkerüljük azt az útvonalat, ha tehetjük.

Ha lakóépületet veszélyeztet az ár, hívjuk a 112-es segélyhívót. Idén Baranya megyében egy lakóépületet homokzsákokkal kellet körbevédenünk a házat, így biztosítva, hogy ne mossa át a falakat a villámárvíz.

Ha befolyik a pincébe, garázsba, alagsorba az ár

Az első és a legfontosabb teendőnk, ha elönti a pincénket a víz, hogy áramtalanítsunk, mielőtt lemennénk értéket menteni. A haszontárgyakat felhordhatjuk, de a szivattyúzásnak addig nincs értelme, amíg nem vonul le az ár, amíg van vízutánpótlás. Várjuk meg, míg elszivárog a víz.

Sokan hívják a tűzoltókat, de a tűzoltóság csak a 30 centiméternél magasabban álló vizet tudja eredményesen eltávolítani az eszközeivel. Így főleg akkor van értelme a riasztásnak, ha ha félméteres, egyméteres víz gyűlt össze valahol, többnyire áruházakat önt így el az áradás.

Ha az elöntött garázsban bent áll a kocsi, előbb kapcsolják le az áramot, a járművet pedig soha ne indítsák be, ha már víz alá került egy része, csak tolják ki onnan, ez nagyon fontos

- figyelmeztetett a tűzoltó őrnagy.

A betörő víz kimoshatja a falakat, alááztathatja a falrészt, ha nagyon sok áramlott be egyszerre. Ilyenkor a szivattyúzás után fertőtleníteni kell. A villámárvíz elvonulása után tisztítsuk meg a garázslejárókat, a vízelvezető árkokat, csatornákat, hogy a felgyűlt hordalék ne okozhasson gondot legközelebb, és el tudja vezetni a csatornarendszer a vizet.

Lakásbiztosítás villámárvíz esetére

Ha befolyt a garázsunkba, alagsorunkba a víz, vegyük fel a kapcsolatot a biztosítónkkal, amelyiknél a lakásbiztosítást kötöttük. A lakásbiztosítások ugyanis a természeti katasztrófák esetére is biztosítanak minket. Egyedül az elöntött ingóságok, nagyobb értékek nincsenek benne az alapcsomagban, ezekre pluszban kell vagy lehet kötni biztosítást, természetesen a káreset előtt.

Erősen indult az idei viharszezon is, a májusi időjárási szélsőségek nyomán a biztosítók 2,4 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyilvántartása szerint.

A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly lakásbiztosításokra 9,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok az időjárási anomáliák kapcsán, mintegy kilencvenötezer bejelentésre.

Idén májusban a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek megközelítik a 2,4 milliárd forintot és valamivel kevesebb, mint tizennyolcezer bejelentéshez kapcsolódnak. Vagyis míg tavaly az átlagkárok százezer forint környékén mozogtak, az elmúlt hónapokban előreláthatólag mintegy harminc százalékkal megemelkedtek.

Május második felében (kiemelten 25-én és a környező napokban) Somogy, Baranya, valamint Bács-Kiskun és Zala megyék, a településeket illetően pedig Kaposvár, Vaskút, Madaras, Katymár, Bátaszék, továbbá Szeged, Budapest, Pécs, Szekszárd bizonyult kiemelt célpontoknak. Súlyosbított a helyzeten, hogy a bejelentések mintegy hatvan százaléka a jégkárokhoz kapcsolódott. Emellett jellemzően viharkárok, illetve beázások miatt fordultak a biztosítókhoz.

Az időjárási katasztrófa valós pusztításának mértékéhez hozzátartozik az is, hogy ebben az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ám a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással.

Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza

- mondta el a HelloVidéknek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.

Villámárvizek elhárítására, valamint a következmények elhárítására, a kárenyhítésre is vonatkozik a lakásbiztosítások alapcsomagja. De ha valaki az elárasztott pincéjében tárolta valamilyen drága berendezését, arra már nem érvényes a biztosítás, csak abban az esetben, ha külön kérte, hogy a díjcsomagba az ingóságait is foglalják bele. Ugyanakkor fontos, hogy minden lakossági ügyfél tisztában legyen az alulbiztosítottság fogalmával. Ez azt jelenti, hogy a kockázatnak megfelelő mértékben legyünk biztosítottak, ugyanis a biztosító mindig pro ráta, vagyis arányosan térít. Ha például egy adott négyzetméterre megajánl egy díjat a biztosító, de lejjebb alkudjuk valamilyen módon - a lakás egy részére nem kérjük a biztosítást - , akkor ebben az esetben alulbiztosítottak leszünk természeti kár esetén és egyébként is. De alulbiztosítottak vagyunk akkor is, ha az éves díjfizetés megállapításakor nem fogadjuk el a biztosító által megajánlott, megemelt, értékkövetéses díjat. Tehát, ha valaki nem akarja azt, hogy a biztosító a tényleges káránál alacsonyabb összeget térítsen meg, kerülje el az alulbiztosítottságot, és kérjen mindig értékkövetést. Ez éves szinten pár ezer forint pluszt jelent, kár esetén viszont százezreket jelenthet a számára megtérítendő összegnél

- emelte ki Lambert Gábor.

Ha a kocsinak lesz baja

A Casco biztosításoknál megkülönböztetjük az alapbiztosítást és az ehhez kapcsolódó, önkéntesen választható és megköthető kiegészítő biztosításokat. Az alapbiztosítás a következő károkat, vagy ezek egy részét tartalmazza: elemi kár pl., amely a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15m/sec sebességű szélvihar, a Mercali-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott károkat jelenti.

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Címlapkép: Getty Images