Horror áron a tűzifa, a kazánra 8 hónapot kell várni: hogy lesz ebből iskolai rezsicsökkentés?

Pár napja értesülhettünk arról, hogy a Belügyminisztérium megkérte a tankerületeket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, ha ehhez beszereznek kályhákat. A Belügyminisztérium megkérte a tankerületeket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét, ha ehhez beszereznek kályhákat.

A Botka László által vezetett szegedi önkormányzat által kiadott szeged.hu szakértők segítségével kiszámolták, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés. Ahogy írják, a legjelentősebb magyarországi kazánforgalmazók szerint nyolc hónapos határidővel tudnak megfelelő teljesítményű vegyestüzelésű kazánt szállítani a megrendelőknek. Raktáron ilyenek nincsenek, különösen nem nagyteljesítményűek.

A fa mázsája már most 8-9000 forint, az iskolák fafűtésre való átállítási terve több sebből vérzik.

A szegedi általános iskolák mérete 1385 és 4922 négyzetméter között szóródik, amit konyhanyelven úgy fogalmazhatnánk meg, hogy léteznek kis és nagy iskolák a városban. A szegedi középiskolák hasznos alapterülete akár nagyságrendileg is meghaladja a városban található általános iskolákét. A legnagyobb a 9900 négyzetméteres Deák Ferenc Gimnázium, mögötte épületnagyságban a Radnóti- és a Ságvári-gimnázium következik.

Az egyik általános iskola vezetője a Szeged.hu-nak azt mondta, egyelőre megtippelni sem tudja, mivel járna az átállás fatüzelésre vagy más fűtési módra. Náluk 8 évfolyamban 24 osztály van, emellett szaktantermeket, a tornatermet, az étkezőt, folyosókat, az aulát, öltözőket, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodát és a tanári szobát is fűteni kell. Az osztálytermek mérete változó, de jellemzően 20–25 négyzetméteresek. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy Magyarországon meglehetősen sok a két világháború között épült iskola, ezek belmagassága eléri a 3,6 métert, sok épületben régiek a nyílászárók, ami drágítja a fűtést.

Általánosságban képtelenség megmondani, mekkora költséggel járna egy-egy iskola esetében a fatüzelésre való átállása

– nyilatkozta egy épületgépészeti tervezéssel, energetikai tanácsadással, fatüzeléssel és kazánforgalmazással foglalkozó budapesti cég vezetője. Az alapterületeken túl a költségek becsléséhez tudni kellene a gázkazánok teljesítményét is. Emellett nagyon fontos volna tudni évekre visszamenően a fogyasztási mennyiséget, tisztában lenni azzal, hány köbméter gázt fogyaszt el egy-egy általános vagy középiskola. Nem beszélve arról, hogy

a kémények építése vagy átalakítása fafűtésre csak a megoldandó kivitelezési feladatok egyike volna. Igaz, a költségesebbek közül való.

Ráadásul egy 70 kilowattos kazán ára jelenleg 2,5–3 millió forint között mozog, de a 150 és 500 kilowatt közötti teljesítményűeket inkább 5 és 10 millió forint közötti áron lehet beszerezni, de a határ a csillagos ég. Ráadásul, ha megnő a kereslet, az ár is megugrik majd.

Összességében az belügyminisztérium ötletét a fűtési rendszerek kiépítésével és kazánok forgalmazásával foglalkozó szakemberek alapvetően „kapkodás”-nak minősítik, és nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a hazai oktatási intézmények és közintézmények fűtését fatüzelésre állítsák át. Többen hozzáfűzik, a kormánynak már rég ki kellett volna dolgoznia egy olyan protokollt, mely biztosította volna az iskolák fűtését a gázellátás akadozása idején is.

Címlapkép: Getty Images