Luxus lett a magyaros lecsó, de itt a megoldás: íme az olcsó, "inflációs" változat

Egész évben emelkedtek a zöldségek és a gyümölcsök árai az orosz-ukrán háború miatt, az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a fürtös paradicsom például kétharmadával drágult tavalyhoz képest. A Terméktanács 10-20 százalékkal magasabb árakra számít az egy évvel korábbinál idén, ráadásul az országos aszály is drágulást eredményezett. Az árak növekedésének további okai az emelkedő energiaárak, a megnövekedett fuvarköltség, az infláció és a forint gyengélkedése is.

Infláció és elszálló élelmiszerárak

A várakozásokat meghaladva 13,7%-ra emelkedett az infláció júliusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7%-ra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta

- közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 12,6%-ra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1%-ra mérséklődhet.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 27%-kal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. A párizsi, kolbász árak 25,2%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,5%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tej ára 29,6%-kal, az étolaj ára 6,9%-kal, a liszté 22,7%-kal, a cukoré 8,4%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabbak lennének az árak. A tojás ára 37,5%-kal, a margariné 65,8%-kal emelkedett.

Németh Dávid, a K&H Bank makroelemzője elmondta:

A mostani kilátások szerint már októberben 18-19 százalékra gyorsulhat az éves infláció és decemberig sem számítunk jelentősebb enyhülésre. 2022-ben az éves átlagos infláció pedig 13 százalék körül lehet.” Leghamarabb a jövő év első negyedévében várható lassulás, úgy látszik, hogy csak 2023 augusztusában kerülhet az egy számjegyű tartományba az infláció, de 2023-ban éves átlagban így is 10 százalék felett maradhat a mutató.

Az aszály betett a növénytermesztésnek

Magyarországon a termőterületek csupán 2-3%-át öntözik, miközben az Európai Unióban a termőterületek 6%-át. A világviszonylathoz (21%) képest mindkét szám alacsony, ami leginkább a kedvező európai éghajlatnak köszönhető. Mivel azonban az éghajlati változás már érzékelhető, ezért ez az arány hazánkban és Európa egészét tekintve szinte biztosan emelkedni fog, ami az infrastruktúra és az öntözési technológiák fejlesztését igényli. Az öntözésfejlesztés közvetlen hatásaként megszűnik a csapadék eloszlási bizonytalanságából eredő termelési kockázat, ezáltal növekszik mind az ágazat jövedelmezősége és versenyképessége, mind pedig a termelés intenzitása és az élelmiszerellátás biztonsága.

Ahol öntözik, ott lett jó a paradicsomtermés

Megkezdődött az ipari paradicsom a betakarítása az északi félteke legtöbb országában, számolt be róla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.Úgy tűnik, hogy a vízellátottság és a szélsőséges hőség számos országban aggodalomra ad okot.

Hazánkban az ipari paradicsom azon kevés zöldségkultúrák egyike, amely sikeresen zárhatta az elmúlt éveket. Már a tavalyi évben is fokozott önzésre volt szükség, az idei aszály következtében ennek jelentősége pedig még nagyobb. Június vége és július hőmérsékleti rekordokat döntögetett. Vannak olyan földek, amelyek egész évben eddig csak 60-70 mm természetes csapadékot kaptak. A fő ipari paradicsom termesztő területeken is komoly aszály alakult ki, sok helyen nem elegendő a rendelkezésre álló öntözési kapacitás. Néhány megyében a gyapottok bagolylepke okoz komoly problémát, amely ellen fokozott védekezésre volt eddig szükség. A jelentések alapján az öntözött területeken általánosságban jó termés várható. Idén 1471 hektáron termesztenek ipari paradicsomot, elmaradva az előző évekhez képest. Az előzetes termésbecslések alapján a hazai termésátlag 61,9 tonna/hektár körül alakul, ami mintegy 87 788 tonna betakarított termést jelenthet.

Így alakult a paprikatermesztésünk

A KSH adatai szerint Magyarországon 1,52 ezer hektárról 86,1 ezer tonna paprikát takarítottak be 2020-ban. A KSH adatai szerint a zöldpaprika külkereskedelmének 3,47 milliárd forint aktívuma 2021 első kilenc hónapjában 8 százalékkal romlott az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A paprika kivitele 9 százalékkal 17,2 ezer tonnára nőtt ugyanekkor. A legnagyobb exportpiac, Németország felé 7 százalékkal 11,1 ezer tonnára, Csehország felé 36 százalékkal 1,44 ezer tonnára, Szlovákia felé 93 százalékkal 1,82 ezer tonnára nőtt, ugyanakkor Ausztria felé 31 százalékkal 1,31 ezer tonnára csökkent a kivitel. A KSH adatai alapján a friss zöldpaprika importja 26 százalékkal 10 ezer tonnára nőtt 2021 első kilenc hónapjában az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A legtöbb paprika Spanyolországból érkezett (3,6 ezer tonna), majd Marokkó (1,6 ezer tonna) következett a sorban. Ugyanakkor Észak-Macedóniából (442 tonna) és Németországból (777 tonna) kevesebb zöldpaprikát szállítottak.

A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál 2022-ben közel 28 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 8%-os növekedést jelent a tavalyi 25 ezer tonnához képest. A paprikaféléket jelenleg 108 hektáron, a paradicsomféléket pedig 34 hektáron termesztjük, a termőterület egy év alatt 2 és 8 hektárral nőtt

- mondta el a szövetkezet elnöke, Nagypéter Sándor az Agrárszektornak.

Szinte nincs olyan zöldség, amelyik ne drágult volna meg idén a hazai boltokban, piacokon, a vöröshagymánál azonban nem lehetett ilyen kiugró áremelkedést tapasztalni. Az utóbbi másfél-két hónapban kezdett csak el kifejezetten emelkedni az ára a budapesti és vidéki piacokon és a nagybani piacokon is, május-júniusig azonban valóban stagnált, vagy csökkent a vöröshagyma ára, de mostanra már 30 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Hagyományos, magyaros lecsó: ennyiből jön ki idén

A jó magyaros lecsó titka az arányokban és a minőségi hozzávalókban rejlik. Régen a szegények eledele volt, de manapság, amikor a szupermarketekben vagy a piacokon vesszük meg a paradicsomot és a paprikát hozzá, ez többé nem mondható el róla. Az igazán jófajta, lédús és édes paradicsom kilója elérheti a 800-1000 forintot, míg lecsópaprikát 500-600 forint körüli kilóáron vásárolhatunk. Ugyanakkor a minőségi tv paprika ára legalább a duplájába kerül a boltokban és a piacokon.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének a legfrissebb adatai szerint a primőr gömb paradicsom kilója a fogyasztói piacokon 480 és 550 forint között mozog, a fürtösé 580 forint, míg a legdrágább fajta, a koktélparadicsom kilójáért 1500 forintot kérnek a kereskedők. A lecsópaprika kilónkénti ára 450 forint, de az kaliforniai paprikáé 1500 Ft, a vöröshagyma pedig 350 és 400 forint közötti kilóáron mozog.

A kormány tavaly arról döntött, hogy árstopot vezet be egyes alapvető élelmiszerekre. Ez alapján az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. Az árstop 2022. február 1-től immár meghosszabbítva, október 1-ig tart. A napraforgó étolaj ára ennek megfelelően a tavaly októberi átlagárral számolva 713 forintba kerül literenként, így ha valaki inkább növényi zsiradékot használna az állati helyett, ezzel számolhat.

Ha tehát egy négytagú családnak készítünk lecsót, számolhatunk hozzá 40 dkg vöröshagymát, 1 kg paradicsomot és 1,5 kilogramm zöld húsú paprikát. Ha tehát semmivel nem bolondítjuk meg az alaplecsónkat, a vöröshagymáért 200 forintot, a paradicsomért 500 forintot, a paprikáért pedig 700 forintot számolhatunk a fenti piaci árakkal. Boltokban nagyon ügyesek vagyunk, ha kifogjuk ezeket a zöldségeket ilyen áron, ott ennek a másfélszeresével nyugodtan számolhatunk. Ha felkerekítjük az összeget, mert ugye kell bele só, olaj és fokhagyma is, akkor alsó hangon, szűken számítva 1500-1600 forintba kerül a lecsónk. Persze ez nagyban függ attól, milyen minőségű zöldséget vásárolunk és hol. Tehát egy alaplecsó kijön még ennyiből 2022-ben, de ha már kolbászt is teszünk bele, hozzáadhatunk további 1000 forintot, ha szalonnával készítjük, számolhatunk hozzá még annyit. Így viszont már rögtön borsosabb ára lesz az egyszerű ételnek.

Ha viszont nem vagyunk vegánok, akkor a lecsóhoz szükség lehet szalonnára is, ennek a kilóára nagyon változó, 2500-tól egészen 4800 forintig találhatunk a palettán kedvünkre valót. Ha pedig az egyik legkedveltebb lecsófélét, a tojásosat készítenénk el, egy négyszemélyes családnak a fenti hozzávalók mellé számolhatunk 10 db tojással, amelynek darabára jelenleg 65-89 Ft között mozog. Ez rögtön megdobja az egytálételünk árát átlagolva nézve további 700 forinttal.

Itt a megoldás: az olcsó inflációs lecsó burgonyával és/vagy cukkinivel

Sokan készítenek nyáron burgonyás lecsót, az egyszerű paprikás krumpli egészséges alternatívájaként. Az így készült egytálétel jóval olcsóbban jön ki a hagyományos lecsónál, ugyanis a burgonya kilóára a boltokban és a piacokon 200 és 500 forint között mozog, fajtától és élelmiszerlánctól függően.

A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat: az utóbbi öt évben 270 és 429 ezer tonna között mozgott; 2020-ban 7 százalékkal kevesebb (270 ezer tonna) burgonya termett, mint egy évvel korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon a 7,1 ezer hektárra jelzett terület 98 százalékáról 176,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be a termelők november 3-ig. A KSH adatai szerint a burgonya (kivéve vetőburgonya) importja 52,7 ezer tonnát, exportja 9,6 ezer tonnát tett ki 2020- ban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a vidéki nagybani piacokon a cukkini ára Szegeden 220 Ft, Debrecenben 320 Ft volt a 31. héten, a fogyasztói piacokon pedig Szegeden 300, Debrecenben pedig 500 forintot kértek el a zöldségért. A burgonya ára 140-200 Ft között mozog a nagybani piacokon, míg a fogyasztói piacokon 280-300 forintért vehetjük meg az adatok szerint. Ezzel szemben a Tescoban például 399 Ft a piros héjú burgonya kilóára (klubkártyával 299 Ft), míg a sárga héjúé 499 Ft.

Ugyanakkor, összehasonlításképp, ha burgonyás lecsót készítünk, akkor egy kilogrammnyi krumpliért számolhatunk 400 forinttal, az olcsóbb, 400 forintos, piros héjú fajta tökéletes lesz lecsónak is, amihez egy négytagú családnak már csak 30-40 dkg paradicsomra és 40-50 dkg paprikára van szüksége. Cukkinivel pedig amellett, hogy egészséges, szintén nagyon kedvező árú lehet a lecsónk, ha arányosan 50-50-50 dkg mennyiséget veszünk hozzá mindegyik zöldségből. Persze ízlés szerint variálhatjuk is, ha paprikásabbra szeretnénk az ételt, vegyünk 70-80 dkg cukkinit és ugyanennyi paprikát alapul. Tény, hogy a burgonyás lecsó jóval laktatóbb lesz, ebben az esetben kenyeret sem kell fogyasztanunk mellé, ami további költségtakarékos megoldást jelent.

A lecsó alapanyagainak árát a korábbi évekre vonatkoztatva a Pénzcentrum is kiszámolta: míg 2018-ban 694 forint, 2019-ben 1183 forint, 2020-ban 1201 forint, 2021-ben már 1318 forintot kóstál a szükséges zöldségek ára összesen, idén nyáron ez az összeg már meghaladja az 1500 forintot.

Így készítsd el a burgonyás és/vagy a cukkinis változatot

Először is kell a lecsóhoz vöröshagyma bőséggel, legalább két fej, ha négy kisebb étkű embernek főzzük. Aztán érett, zamatos paradicsom úgy 30 dkg (három közepes méretű vagy két nagyobb), és roppanós húsú paprika mintegy 50-60 dkg (négy-öt darab közepes). Burgonyából számítsunk egy kilogrammot. Ha cukkinivel készítjük,akkor abból vegyünk egy kilogrammot, paradicsomból és paprikából a fenti mennyiséget. Persze az igazi magyaros lecsóhoz magyar ember szalonnát is kockáz, 20-30 dekagrammnyit, attól csúszik olyan jól a fogás. Aztán lehet variálni rizzsel, tojással, ki hogyan szereti. Túlfűszerezni nem érdemes, de van, aki tesz bele pirospaprikát is. Mi erre csak annyit mondunk: egészségére!

Ahány ház, annyi szokás, és természetesen annyiféle lecsó. Van, aki csípősen szereti, van, aki kolbásszal, debrecenivel, különféle szalonnákkal, erdélyivel vagy kolozsvárival, esetleg főtt császárral, van, aki tojást vagy gombát tesz bele, de galuskával összekeverve, a végén tejföllel megbolondítva és összerottyantva is mennyei. Ám ezek az utóbbi változatok már legalább kétszer annyiba kerülnek, mint a pénztárcakímélő alaplecsónk.

• Első lépésként kockázzuk fel a hagymát, (opcionálisan a szalonnát).
• A paradicsomot negyedeljük, a paprikát karikázzuk fel, a burgonyát vágjuk vékony cikkekre, a cukkinit szintén karikázzuk (mindenki válassza ki az ínyére való hozzávalót a paprikán és a paradicsomon kívül).
• Dinszteljük meg a hagymát kevés olajon (a szalonnát is pirítsuk le vele, és tehetünk bele egy-két gerezd fokhagymát is).
• Adjuk hozzá a burgonyát, pirítsuk le, majd jöhet a paprika, kicsit pároljuk, és tegyük bele a paradicsomot, fűszerezzük sóval és más fűszerekkel ízlés szerint (pici bors, pici paprika, lestyán - ízlés szerint - van, aki csak sózza, arra esküszik), majd pároljuk készre.
• A cukkinis változatnál a cukkinit és a paradicsomot együtt adjuk az előpárolt paprikához, a továbbiakban pedig ugyanúgy járjunk el.

Címlapkép: Getty Images