Ettől tart most a legtöbb gazda: mi lesz a magyar szőlő sorsa?

Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, több szőlősgazda is attól tart most Magyarországon, hogy idén is alacsonyak maradnak a felvásárlási árak, és nem mozdulnak el a tavalyi szintről. Habár az idei szüret már több helyen is elkezdődött hazánkban, még senki sem tudja biztosan, milyen árak lesznek. Az egyértelmű, hogy a 2021-esnél jóval magasabb árak lennének indokoltak, ám most egyelőre az egyes borvidékeken a sor, hogy végső döntést hozzanak a területükön érvényes prognózisról és azt közzétegyék. Nagy a jelentősége ennek a döntésnek, ugyanis a szőlőár előrejelzése jó igazodási pont a szőlőtermelők és a felvásárlók számára az árról szóló megegyezés kialakításakor.

A lapnak korábban egy alföldi szőlőtermesztő elmondta, nem egyszerű a költségvetést előre meghatározni. Hiszen az értékesítőknek viszonylag alacsony áron, de még sem a legalacsonyabban, jó minőségű szőlőt kell a piacon kínálni, ám sok esetben a felvásárló még annyit se kínálna érte, mint amennyit meghatároznak. A gazda az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy sokszor még az önköltséget sem fedezik az átvevők által megszabott árak, így az biztos, hogy 2022-ben már nem mehetnek lejjebb az árak. Hangsúlyozta, a gazdák növekvő költségei miatt, legalább 20%-kal magasabbnak kellene lennie a felvásárlási árnak a tavalyihoz képest. Egyébként az Agrárminiszérium szerint reálisan átlagosan 10-20%-kal kellene meghaladnia a tavalyiakat a termelői áraknak is, amellett, hogy természetesen borvidékektől és szőlőfajtáktól, valamint a szőlő minőségétől függően komoly különbségek is adódhatnak.

A KSH adatai szerint 1990-hez képest közel a felére csökkent a betakarított szőlőmennyiség - kertben és lugason termelt mennyiséggel együtt - Magyaroszágon, míg akkor 863 ezer tonnát szüreteltek, 2021-ben mindössze 438 ezer tonnát. a '90-es években szinte folyamatos csökkenés történt, aztán 2000-ben ismét 800 ezer tonna felé ugrott a termésmennyiség. A legrosszabb év a 2010-es volt, akkor mindössze 295 ezer tonna szőlőt sikerült betakarítani hazánkban. Ettől az évtől kezdbe azonban már csak 533 tonnáig ment fel a mennyiség 2018-ban, azóta szinte folyamtosan egyre kevesebb a szőlő Magyarországon, és egyes években már a 450 ezer tonnát sem éri el. A termésmennyiség csökkenése mögött számtalan tényező állhat, ilyenek például az időjárás, a különböző kórokozók és kártevők megjelenése, illetve az alacsony felvásárlói árak is, amelyek sokszor nem túl ösztönzőek a termelők számára. Idén az árak alakulására komoly hatással lehet, hogy Európában, és Magyarországon sem várható jó szőlőtermés.

A KSH adataiból az is jól látszik, hogy 2000-től, kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel, de folyamatosan emelkedik a borszőlő felvásárlási átlagára hazánkban. Míg 2000-ben mindössze 58,5 forint volt egy kilogramm, 2013-ban, az utóbbi több mint 20 év legmagasabb ára volt a kilogrammonkénti 112 forint. 2019-ben volt egy elég nagy mélypont, akkor 75 forint volt a szőlő felvásárlási átlagára, azóta azonban növekvő tendencia figyelhető meg, 2021-ben már 96 forintot volt az átlagár. Hiába azonban az emelkedés, az utóbbi évek árainál jóval magasabbakra van szükség ahhoz, hogy a magyar szőlőtermelők fedezni tudják költségeiket, és jövedelmezően tudjanak szőlőt termeszteni Magyarországon.

Címlapkép: Getty Images