Csőd szélén a magyar vidék: még a gazdagabb településeken is óriási a baj

Az önkormányzatok az elmúlt hetekben azzzal kellett, hogy szembesülnek, hogy radikálisan nő a villamosenergia és a földgáz ára előbbi 36 Ft/kilowattóra helyett 400-500 forint lesz, a gáz ára pedig köbméterenként 150 forintról 600 forint fölé emelkedhet. A G7 számos önkormányzati gazdálkodásra rálátó szakértővel beszélt, de igazán senki sem látja még, hogy ennek az ármeelkedésnek pontosan milyen hatása lesz. Bár a nagyobb önkormányzatok már hetek, sőt hónapok óta gyűjtik az értékeléshez szükséges adatokat, még kevesen végeztek a munkával. Egy azonban biztosan látszik:

ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat egyszerűen fizetésképtelen lesz,

és még gazdagabb teleüléseken is fel kell függeszteni a helyi szolgáltatásokat.

Ahogy a gazdasági lap elemzésében írta, a Fidesz-kormányok 2010 óta rendkívül sokat tettek az önkormányzatok mozgásterének leszűkítéséért. A helyhatóságok nem emelhetnek adókat, nem vethetnek ki új adókat, érdemi bevételük kizárólag a helyi iparűzési adó, ám ezt a kkv-k esetében a kormányzat lecsökkentette. Ezen kívül csakis a kormányzati támogatásokra vannak utalva a települések. Az intézményeik jelentős részén az iskolák és kórházak már nincsenek helyi kézben, és még a hitelfelvételhez is kormányzati jóváhagyás szükséges.

A 2021-es adatok alapján a magyar önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül van. Ebből közüzemi díjakra a költségvetési beszámolók szerint 34 milliárd forintot, közvilágításra pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt.

Csakhogy a tavaly még összesen 64 milliárd forintos energiaköltség a jelenlegi árakon 600-700 milliárd forintra ugrott.

Természetesen lejjebb állítják majd a fűtést és hosszabb szüneteket próbálnak tartani a közintézményekben, ám ha ezzel 10-20 százalékos megtakarítást sikerülne is elérni, még akkor is többszáz milliárd forint lenne a többletforrás igény.

Az önkormányzatoknak annyira kötött a keze, hogy az államtól vagy az uniótól kapott fejlesztési forrásokat például nem lehet rezsire fordítani.

Miközben az önkormányzatok költségei elviselhetetlen szintre nőnek, az állam sokat nyerhet. A települések ugyanis áfakörön kívül vannak, tehát minden termék és szolgáltatás után megfizetik az áfát, de nem tudják levonni azt. Ha tehát 64 milliárd forintról 700 milliárdra nőnek az energiaköltségeik, akkor 14 milliárd forintról 149 milliárd forintra nőnek az állami áfabevételek

- jegyezte meg a lap, majd hozzátették, megoldást jelenthetne, ha a kormány visszaadná a településeknek az energiaárak miatt keletkező többlet áfabevételt.

A G7 arra is felhívta a figyelmet, hogy mindemellett az amúgy hatalmasra nőtt önkormányzati kiadásokat csak növeli, hogy a vízközmű, a közvilágítás, a közösségi közlekedés, a fürdő, a hulladék- és szennyvízkezelés alapvetően önkormányzati tulajdonú vállalatok kezelésében van, és ezek a cégek is piaci alapon kapják majd az energiát.

Ők járnak a legrosszabbul

Igazán átfogó országos felmérés még nem készült az önkormányzatokról az energiaköltségek emelkedése kapcsán, de a helyi költségvetésekből kiolvasható, hogy leginkább a fővárosban és a kistelepüléseken fog mindez nagy kihívást okozni. A vállalatok nélküli közvilágítási és közüzemi költségek a fővárosi önkormányzat esetében a teljes kiadás 3,8 százalékát tették ki tavaly, a legkisebb falvakban mindez 3,2 százalék volt. Ha azonban megtízszereződnek a költségek, akkor a fővárosban a teljes kiadás 38, a kisebb falvakban 32 százalékra ugrana a teher, aminek vállalása nehezen elképzelhető - írták.

Címlapkép: Getty Images