Budapest 2℃ (havas eső)Küszködnek a kisboltok: rengeteg kereskedőnek az utolsó koporsószög az árstop
Hosszú távon is számos, előre nem látott és nem kívánt következménye lehet a bevezetett árstopnak, és egyelőre nem látni, mikor ér véget. Az elmúlt egy évben számos alkalommal és helyen alakult ki áruhiány az árstoppos termékekből, ami elégedetlenséget okozott a vevők körében. Érdekes megfejtéssel szolgált az áruhiány okára a Mandinernek adott interjújában nemrég Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint tévedés, hogy áruhiány lenne, a boltok nagy részében az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra. Vagyis szerinte nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik, írja a 24.hu.
A kereskedőknek nem érdekük a hiány
A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György emlékeztetett, hogy az élelmiszerárstop tavaly februári bevezetésétől idén január 12-éig az volt a szabály, hogy ez egyes napokon legalább annyit kellett tartani az árstopos termékekből, amennyi készleten volt azokból az előző év azonos napjain. 2023. január 12-től viszont már legalább annyit, de szükség szerint akár kétszer annyit is kellene tartani a vásárlói igények alapján, mint a 2021-es, azonos naptári napi átlagkészlet. Ha egy bolt fogyasztóvédelmi ellenőrzést kapott, a kormányhivatal szakemberei nem elégedtek meg azzal, hogy éppen mi van a polcon, hanem bekérték és ellenőrizték a készletnyilvántartást is – szigorúak voltak, és ha nem találtak rendben valamit, bírságoltak, egyes esetekben milliókra.
A visszajelzések szerint a kereskedők nemcsak az előírt készletet igyekeznek tartani (hogy az ellenőrzésen ne kapjanak bírságot), hanem annál többet, hogy a vevőiket nagyobb eséllyel tudják kiszolgálni.
Az is megtörténik (átmenetileg, rövid időre), hogy a dolgozó nem tudja rögtön pótolni a raktárból az éppen elfogyott terméket, mert például meghibásodik egy áruházi eszköz, de ilyenkor a lehető leghamarabb feltöltik a polcokat a raktárkészletből
– mondta Vámos György.
Az árstop napról napra növekvő terheit a kereskedő viseli – emlékeztetett Vámos György utalva arra is, hogy a 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség.
Az ársapkás termékeknél magasabb a beszerzési ár, ugyanis nemcsak az élelmiszerek fogyasztói árai emelkedtek jelentősen az elmúlt évben Magyarországon, hanem az élelmiszeripar átadási árai is – nagyjából hasonló mértékben.
Drágult az élelmiszeripar számára az alapanyag, az energia, ráadásul aszály volt. Az élelmiszeripari átadási árak növekedése meghatározó a (nem árstopos) fogyasztói árak növekedésénél, és a beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. És mivel hónapról hónapra emelkednek a beszerzési árak, ebből jelentős veszteség keletkezik a kiskereskedőknél.
Az MNB szerint ezt a veszteséget a boltok 100 százalékban átterhelik a vevőkre (más termékeknél), Nagy Márton szerint viszont csak 60–70 százalékban.
Vámos György nem mondott százalékot, de azt elárulta, hogy míg az árstop első hónapjaiban a kereskedőknél a költséglefaragás volt a jellemző, később, amikor már ez nem volt elég, nem volt más választásuk, és a láncok kénytelenek voltak megpróbálni más termékek árán legalább részben ellensúlyozni a veszteséget. Azonban az infláció okozta fokozatos keresletcsökkenés miatt ez elég korlátos lehetőség, hiszen az áremelés – mennyiségben, volumenben – forgalomcsökkenéssel jár, ami egy határon túl nem érdeke a kereskedőnek. A statisztikák szerint a második félévben már csökkent a boltok élelmiszeres forgalma – ahogy nőttek az árak, úgy vásároltak az emberek egyre kevesebb élelmiszert kilóban, literben, darabban.
A kiskereskedők tönkremehetnek bele
Egy időben próbálkoztak a kisboltok azzal, hogy a nagyobb multiláncoknál szerezték be a hiányos árstopos termékeket, de a mennyiségi korlátozások miatt ez már nem megy. Így nehéz megfelelniük annak a követelménynek, hogy mindig legyen a polcon ársapkás termék. Miközben ők is rendre kapnak büntetést a fogyasztóvédelemtől. Egyébként pedig abból élnek, hogy eladnak, vagyis érdekük, hogy legyen árujuk, nem a forgalom ellenségei.
A különbség az, hogy az a veszteség, ami a multinak fáj, a kisboltnak akár a koporsószöget is jelentheti
- fogalmazott. Nagy Márton egyébként az említett interjúban azt is mondta, hogy szerinte a kiskereskedelmi üzletektől elvárható, hogy a bankokhoz és a Molhoz hasonlóan lenyeljék az árstop okozta veszteséget.
Neubauer Katalin megemlítette, ugyan a kétezer fő alatti településeken működő kisboltok cirka egy év után igényelhettek 1–3 millió forintnyi támogatást a veszteségeik mérséklésére (ami valamennyire nyilván segítséget jelent), de az ennél csak egy kicsivel nagyobb lélekszámú települések kisboltjai nem pályázhattak, pedig nyilván náluk is jelentős a veszteség.
Hogy mennyivel többet vásárolhattak a vevők az egyes árstopos termékekből, arról egyelőre nincs adat, de például a 2,8 százalékos UHT-tejnél lehet tudni, hogy a magyar tejipar dupla mennyiséget szállított az üzletekbe 2022-ben 2021-hez képest – mondta Neubauer Katalin. És mivel így a magyar feldolgozóiparban hiány keletkezett a zsíros tejből, importból kellett alapanyagként beszerezni a tejtermékek gyártásához, ami felhajtotta az árakat.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
