Özönlenek a vietnámi, mongol, kazah melósok az országba: ezek a városok a célpontjaik

HelloVidék: Kezdjük egy általános helyzetképpel, hogyan alakult az elmúlt időszakban a hazai vidéki munkaerőpiac, mik a legújabb trendek? Mennyire befolyásolja a munkaerőpiacot az őrült infláció – vele a fizetések elértéktelenedése?

Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője: A 2023-as év elején ugyanazt a munkaerőpiaci lendületet tapasztaljuk, amit a 2022-es év során egész évben érzékeltünk. A munkáltatók – ha talán egy leheletnyivel óvatosabban – újabb létszámigényeket fogalmaznak meg, folyamatos a munkavállalók toborzása és munkába állítása. Ebből egyelőre arra következtethetünk, hogy a cégek megrendelésállománya megvan, a termékre/szolgáltatásokra szüksége van. Az persze más kérdés, hogy jelenleg milyen pénzügyi környezetben történik mindez, a kamatok magasak, az infláció megnehezíti az életünket. A vállalatok az erejükhöz mérten kénytelenek az infláció bérekre gyakorolt hatását ellensúlyozni, hiszen munkaerőhiányos a piac, azaz a munkavállalók nagyon könnyen váltanak olyan munkáltatókhoz, ahol a bérek magasabbak.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A jelöltek létszáma már október óta folyamatosan emelkedik, miközben lassan csökken a hirdetések száma.

Mindez azt jelenti, hogy közel 20 százalékkal több a jelentkezőnk, és 10-15 százalékkal kevesebb a hirdetett pozíció, illetve létszámigény az előző év hasonló időszakához képest.

Mi a Nyugat-Dunántúlon azt tapasztaljuk, hogy a koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de azóta elindult a visszarendeződés, és még tömegesebben vannak jelen a külföldi munkavállalók. Országosan is ez a jellemző? Ha igen, mi ennek az oka, és mióta tart?

Göltl Viktor: A külföldi munkaerő ütemes beáramlása 2014 óta zajlik. Korábban főként az ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon. Még 2021-ben, egy törvénymódosítással a kormány a szerb és az ukrán munkavállalók mellett jelentősen megkönnyítette további 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. A könnyített munkaerő-kölcsönzés lehetővé vált a vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, indonéz, kazah, észak-macedón és bosznia-hercegovinai munkavállalók részére is, ugyancsak könnyített eljárással.

Nagyon fontos kihangsúlyoznom, hogy ezek a külföldi munkavállalók munkavégzési céllal, a legális idegenrendészeti eljárás során jutnak el Magyarországra

, azaz nem összekeverendőek az illegális migrációs folyamatok során hazánkba megérkezni próbáló emberekkel. Az ország számos pontján dolgoznak külföldről származó munkavállalók, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanúgy, ahogy például Győr-Moson-Sopronban. A külföldi munkaerő beáramlásának az oka, hogy a Magyarországon működő cégeknek jóval nagyobb létszámú munkaerőre van szüksége, mint amit Magyarországon megtalálnak. Emiatt a hazánkban működő vállalatokhoz érkező külföldi munkaerő a magyar honfitársaink munkahelyét is védik, hiszen a cégek működését stabilizálja, hogy van elegendő munkavállaló.

Nógrádi József: A külföldi munkaerőre egyre nagyobb igény van, ennek oka, hogy a cégek megbízható, fix munkaerőt akarnak, aki terhelhető, nem opció számára, hogy máshol is dolgozhat, lelkes és motivált a túlórázásra.

A külföldi munkaerő egy része ráadásul keresztény kultúrkörből érkezik, angolul beszél és bizonyítani akar, mindezt pedig kiszámítható bérért teszi.

Hány külföldi vendégmunkás dolgozhat az országban? Hogy alakulnak a számok? Honnan érkeznek a legtöbben? Mik a vidéki célvárosok?

Göltl Viktor: Körülbelül százezer emberről beszélünk összességében, ami így leírva soknak tűnhet, de képzeljünk el inkább egy olyan tornasort, amelyikben 100-an állunk egymás mellett és abból 2 ember külföldi, 98 ember pedig magyar. A külföldi munkavállalók száma az elmúlt 8-10 évre visszatekintve növekedett, évről évre, ahogy a magyar gazdaság is fejlődött.

A legtöbb munkavállaló – közel 50% – még mindig a szomszédos Ukrajnából érkezett hazánkba.

A célvárosokat inkább úgy nevezném, hogy azokra a lokációkra érkeznek a munkavállalók, ahol a közép- és nagyvállalatok gyártókapacitásai is megtalálhatóak.

Nógrádi József: A külföldi vendégmunkások száma 80-100 ezer fő között van, és a létszámuk folyamatosan növekszik. A sláger forrásterület ma a Fülöp-Szigetek, ahonnan angolul beszélő, keresztény, magasan képzett munkavállalók érkeznek európai standardizált és koordinált folyamatok mentén, az ottani kormánnyal együttműködésben/. A célpontok az iparilag fejlett, tőkeerős cégek, amelyek gyakran munkaerőhiányos városokban működnek.

Ilyen város például Győr, Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg is.

De ide tartoznak azok a területek is, ahol új nagyberuházások indulnak, melyek jóval az adott körzet lehetőségein felül igényelnek munkaerőt. Ilyen például Komárom, Tatabánya, Nagykanizsa de említhetném Iváncsát is.

Van elég munkásszálló vidéken? Hol sikerül a külföldi dolgozóknak szállást találniuk?

Göltl Viktor: Igen, van, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy a munkavállalók elhelyezése megoldott. Azért így beszélek, mert elsősorban lakásokban, családi házakban, panziókban helyezzük el a munkavállalókat, mert ők sem szeretnek tömegszállón, munkásszállón lakni. Vannak olyan földrajzi helyek Magyarországon, ahol az utóbbi az egyetlen elhelyezési lehetőség, de inkább igyekszünk a magyar kkv-kkal, kisvállalkozókkal karöltve megoldani a külföldi munkavállalók elszállásolását és így járulunk hozzá a magyar kkv-k megerősödéséhez.

Nógrádi József: Már régóta probléma, hogy általában nincsen, és bizony a jelenlegi rendszerben ez azt is jelenti, hogy már a bérbe adható magánházak is elfogytak. Mindez csak nehezíti a munkaerő behozatalát és extra költségeket generál, de sokan emiatt saját maguk kezdtek munkásszálló-építésbe. Ahol mégis találni munkásszállót, ott általában 3-4000 Ft/fő/éj áron tudjuk elhelyezni a közeli cégekhez érkező embereinket.

Visszajelzések alapján nem mindig békés a vidéki lakosság és a külföldiek együttélése. Önök mit tapasztalnak?

Göltl Viktor: Ott, ahol különböző emberek dolgoznak vagy élnek együtt, természetes módon előfordulnak súrlódások, egyet nem értések – és ehhez még csak nem is kell, hogy eltérő nemzetiségűek legyenek vagy más-más országokból származzanak. Akárcsak a magyarok, úgy a külföldi munkavállalók is emberek, egyben egyének: minden csoportban vannak adott esetben nehezebben beilleszkedő, problémásabb személyek, túlnyomó többségük azonban békés, jól alkalmazkodó. Mindeközben érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a külföldi munkavállalók pénzt költenek Magyarországon – így például bevételt termelve a helyi magyar élelmiszerboltosnak, a pékségnek, az étteremnek, a szállásadónak, a személyszállítónak, a mobiltelefonosnak és a dohányboltosnak.

Nógrádi József: Nem tudunk hosszú múltra visszanyúló tapasztalatokról beszélni, viszont feszültséggel kapcsolatos visszajelzés nem érkezett a partnereinktől. Ennek a kérdéskörnek inkább a belső motivációs tényezőit emelném ki. Az alapvető motivációja ugyanaz minden ideérkező és már hazánkban dolgozó munkavállalónak: a biztos megélhetést szeretnék biztosítani családjuknak és maguknak. Ebben nincs különbség. A helyi hivatalos és nem hivatalos, de meghatározó szervezetekkel is felvesszük a kapcsolatot annak érdekében, hogy a beilleszkedés/integráció rendben megtörténjen. (pl.: önkormányzat, helyi boltok, [hit]közösségek, stb) Ettől függetlenül is elképzelhető ellenérzés helyi szinten, amennyiben az érintett cégek a korábban helyiek által feltöltött sorokon cserélik külföldiekre a dolgozókat, ami már önmagában feszültséget szülhet.

Milyen bérekért dolgoznak a külföldiek Magyarországon? Ilyen fizetési feltételekkel + ingyen szállással nem találni magyar munkaerőt? (Nem érné meg a cégeknek, ha a magyar munkaerőnek is adnának ingyen szálláslehetőséget?)

Göltl Viktor: A magyar Munka Törvénykönyve a bérazonosság elve alapján működik, azaz egy külföldi munkavállaló ugyanannyit kell, hogy kapjon, mint a magyar munkavállaló. A szállást a cégek bárkinek felajánlják, akár magyarnak, akár külföldinek, csupán az a tapasztalatunk, hogy például

egy Bács-Kiskun megyei lakos már nem akar Komárom-Esztergom megyei munkahelyre menni dolgozni, ahol a cég biztosít szállást.

Nógrádi József: A bérek színvonala ugyanaz, mint a magyarok esetében, nem kaphatnak kevesebb bért. Az országon belüli migráció jelenleg is működik, de sajnos nem mindig hatékony: sok esetben jóval magasabb fluktuációs számokat produkálnak a hazai munkavállalók, mint a külföldi munkaerő. Ahogy azt mondani szokás HR berkekben, van aki állást, és van aki munkát keres és a kettő közt a hozzáállásban hatalmas a különbség. A munkát kereső külföldi munkavállalók ilyen szempontból általában megbízhatók, ami sokszor többet ér a járulékos költségeknél.

A munkásszállás kapcsán jut eszünkbe, tavaly jött a hír, hogy a Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkásokat Szombathelyen egy, a rezsiválság miatt bezárt szállodába szállásolták el. Mennyire jellemző – hogy ilyen tömegben, egy országból, egy városba érkeznek külföldi munkások? Mennyire sikeres az ő beilleszkedésük?

Göltl Viktor: A Fülöp-szigeteken élő filippínó emberek jól beilleszkednek Magyarországon. Katolikus vallásúak, nagy részük kifejezetten jól beszéli az angol nyelvet és gyorsan felveszik a magyar kultúrát, tanulják a magyart. Az, hogy melyik városba érkeznek filippínó munkavállalók, az attól függ, hogy mely vállalatnál van olyan létszámú munkaerőigény és mely cégnél van olyan feladatkör, amit például filippínó munkavállalókkal meg lehet oldani.

Nógrádi József: Sikeres, ráadásul ők beszélnek angolul, ami segítheti a beilleszkedésüket. Templomba járnak, ami sok esetben a helyiekben szintén növeli az elfogadottságot. Alázatosak, mosolygósak és kedvesek ami szintén segít. A partnerekkel együttműködve segítjük a beilleszkedésüket, ami nem csak a munkahelyi környezetükre igaz, hanem azon kívül is, hiszen a mindennapokban egy közösség tagjaivá válnak.

Milyen tudnak hamar beilleszkedni a magyar munkaerőpiacra a külföldi vendégmunkások? Milyen képzést kapnak a cégektől?

Göltl Viktor: Példának okáért a Fülöp-szigetekről érkező kollégák –már a korábban említett okoknak köszönhetően – könnyedén és jól beilleszkednek Magyarországon. Ami a nyelvi akadályokat illeti, valóban nem beszélnek magyarul, ahogyan például az ukránok sem, mégis körülbelül ötvenezer ukrán dolgozik nap mint nap Magyarországon. Tolmácsok és/vagy egy összekötő nyelv segítségével (pl. angol) megoldhatóak ezek a kihívások. Nagyon eltérő, hogy mely vállalat milyen képzést biztosít a munkavállalói részére, így erre nincsen lehetőség átfogó, mindenkire érvényes választ adni.

Jellemzően milyen fajta munkát végeznek a külföldiek nálunk?

Göltl Viktor: A legnagyobb létszámban a fizikai munkát végző személyek érkeznek, de mivel – sok másik EU-s országhoz hasonlóan – hazánkban is vannak úgynevezett hiányszakmák, szellemi és fizikai szakmák egyaránt, ezért a hiányszakmákba is jönnek dolgozni a külföldi munkavállalók.

Nógrádi József: Vannak, akik operátoroknak érkeznek, mások gépbeállítók, gépkezelők, targoncások, de bármely hiányszakmára lehet behívni külföldi munkavállalókat.

Csak férfiak jönnek, vagy vannak női külföldi munkavállalók is?

Göltl Viktor: Férfiak, nők, párok, teljesen vegyesen – attól függően, hogy egy adott munkakörben milyen feladatok vannak és azok milyen kompetenciákat igényelnek.

Nógrádi József: Cége válogatja, hogy kiket, milyen munkavállalókat kérnek. A Trenkwalder esetében a behozott munkavállalók körülbelül fele nő.

Pár héttel ezelőtt a WHC álláshirdetésben filippínóul beszélő HR-munkásokat is keresett. Sikerül ilyen speciális szakembert vidéken találni? Mennyire okoz gondot a külföldi munkavállalók esetében a magyar nyelv hiánya?

Göltl Viktor: A tagalog/filippínó–magyar nyelv párosítás valóban nem gyakori, de a honlapunkon meghirdettük a pozíciót, bízva abban, hogy vannak hazánkban olyan fiatal diákok, akiknek már meglehet ez a kompetencia-párosítása. Amennyiben mégsem lesz jelentkező az álláshirdetésre, abban az esetben összekötő – angol – nyelven beszélő kollégát fogunk keresni.

A külföldi munkavállalók esetében a magyar nyelv hiánya okozta kihívások tolmácsok és/vagy egy összekötő nyelv segítségével (pl. angol) könnyedén áthidalhatók.

Címlapkép: Getty Images