Ezen a magyar vidéken keres most mindenki lakást: a nyugdíjasok veszik a legdrágábbakat

Az elmúlt hónapokban (október és február között) az Otthon Centrum teljes hálózati forgalmának 3,9 százalékát az állandó debreceni lakcímmel rendelkező vásárlók tették ki, derült ki az OC tranzakciós adatainak összegzése után.

A második legnagyobb magyar várost négy budapesti kerület követi: a XIV. (3,3 százalék), a XI. (2,8 százalék), a XIII. (2,7 százalék), és végül a XII. (2,1 százalék), míg a vidéki városok közül a top háromba Debrecen mellett még Cegléd és Székesfehérvár került be (szintén 2,1 százalék).

Az életkor szerinti megoszlás alapján továbbra is a középkorúak a legaktívabbak a piacon: az OC hálózatán keresztül a legtöbb tranzakciót a 40-49 év közöttikorosztály kötötte 26,5 százalékkal, őket minimális különbséggel a 30-39 év közötti generáció követi 24,7 százalékkal. A 60 év felett ingatlant vásárlók aránya azonban már számottevően alacsonyabb, 14,5 százalék, míg a 70 év felettieké egészen csekély, mindössze 3,6 százalék. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, a vevőprofil megalkotása során azt vizsgálták, hogy ki, hol, mit és mennyiért vesz leginkább. Meglepő trend rajzolódott ki az adatok összesítésekor: habár a vásárlók között a 70 év feletti nyugdíjasok vannak a legkevesebben, mégis ők azok, akik a legtöbbet költik egy ingatlanra.

Míg az országos átlagérték 39 millió forint, addig a 70 év felettiek átlagosan 57 millió forintért vásárolnak. A 40-49 éves generáció 42,3 millió forintért vett ingatlant, ez 8 százalékkal haladja meg az átlagot.

A többi korosztály a középérték alatt költ, és leginkább a fiatal felnőttek lógnak ki a sorból. Az ingatlanpiacra először belépő generáció átlagosan 30,5 millió forintot fordít ingatlanvásárlásra, ami 22 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

Az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a hitelből vásárlók aránya, de az állami támogatásokat is jóval kevesebben veszik igénybe. Ezzel párhuzamosan azonban nőtt a készpénzes vevők hányada, országos átlagban már a 76,1 százalékot is eléri

- ismertette a szakember az adatokat, egyúttal elmondta: a hitelt is igénylők aránya 13,3 százalék, míg az állami támogatásokat hitellel vagy anélkül igénylők aránya 10,5 százalék.

Csakhogy ezek az átlagolt arányok korosztályonként már jelentősen eltérnek; az olló leginkább a fiatal és az idős generáció között nyílik ki. A 30 év alattiak mindössze 54,6 százaléka vásárol csak készpénzzel, míg 20,5 százalék vesz igénybe hitelt, negyedük pedig állami támogatást. Nem meglepő, hogy a 30-39 éves korosztály tagjai között a legmagasabb a hitelből vásárlók aránya, 22,2 százalékkal.

Hatvan év felett azonban már 98 százalékban a készpénz dominál, 70 év felett pedig kizárólag ez jöhet szóba.

Az egyes korosztályok közötti különbség a vásárolt ingatlantípus esetében is megmutatkozik. 30 év alatt a legmagasabb a családi házat vagy panellakást választók aránya, míg a téglalakások kevésbé népszerűek ebben az életkorban.

Ennek oka, hogy a családalapítással összefüggő vásárlás során a kertes ház a legideálisabb, aki viszont ezt nem engedheti meg, az átmeneti megoldásként az olcsó és likvid panelt választja.

Az életkor előrehaladtával nő a lakások iránti kereslet, a 70 évesnél idősebb generáció 60 százalékban a használt téglalakás mellett dönt. További érdekesség, hogy az új építésű lakást vásárlók aránya a 60- 69 év közötti korosztálynál a legmagasabb (8,6 százalék), és ugyancsak ők választják legkevésbé a panelt (13,6 százalék). Az Otthon Centrum legutóbbi felméréséhez képest változás, hogy a nemek között tapasztalt egyenlő arányú vásárlás 53,4 százalékkal eltolódott férfiak felé.

A külföldiek továbbra sem dominálják a hazai ingatlanpiacot, a vásárlók 97,6 százaléka magyarországi lakcímmel rendelkezik. A külföldiek közül a legtöbben német állampolgárok. A háború és a menekülthullám dacára ukrajnai lakcímmel mindössze egy ügyfél vásárolt ingatlant az OC hálózatának közreműködésével az utóbbi fél évben.

Címlapkép: Getty Images