Ezt megérzi rengeteg magyar melós: döntöttek a fizetésekről, komoly összegről is lehet szó
Kényszermegoldás külföldi vendégmunkásokkal enyhíteni a magyarországi munkaerőhiányt, ha már nincs rá szükség, "el lehet zárni a csapot" - jelentette ki Juhász Csongor. A Prohuman csoport ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak adott interjújában arról is beszélt, 2023-ban leginkább a hiányszakmákban készülnek béremelésre a munkaadók. Ezek konkrétan a kékgalléros munkakörben olyan szaktudást igénylő pozíciók, mint például a technikus, a targoncás vagy a műszerész. Ellenben a fehérgalléros munkavállalóknál már nem lesz feltétlenül inflációkövető az bérnövekedés, így ők komoly pénztől eshetnek el. Kifejtette, a vállalat immár hangsúlyosabban a távol-keleti dolgozókkal foglalkozik a környező országokból érkezők helyett. Kijelentette, a hazai lehetőségek kibővültek, és jó, ha ezzel tisztában vannak azok is, akik elhagyták az országot.
Pénzcentrum: A munkaerőpiacon a 2020-as és a 2021-es évünk a Covidról szólt, a 2022-es az energiaválságról és az inflációról, Ön szerint 2023 miről fog szólni? A béremelésekről?
Juhász Csongor: Jelen állás szerint vegyes a kép. Legalábbis ezt mutatja ügyfeleink körében végzett felmérésünk, amely tulajdonképpen eléggé reprezentatívnak tekinthető, mert Magyarországon a Prohumannak különböző iparágakban közel 1000 ügyfele van. Felmértük például, hogy milyen mértékű bérfejlesztés várható idén, és elmondható, hogy leginkább a hiányszakmákban készülnek béremelésre a munkaadók. Ezek konkrétan a kékgalléros munkakörben olyan szaktudást igénylő pozíciók, mint például a technikus, a targoncás vagy a műszerész. Esetükben a munkáltatónak nem áll rendelkezésére túl sok eszköz, ha meg akarja tartani a munkaerőt, emelni kell a fizetésén.
Ellenben a fehérgalléros munkavállalóknál már nem lesz feltétlenül inflációkövető az bérnövekedés, mert bár itt is fontos a megtartás, de az elmúlt időszakban már olyan mértékű emelések voltak, melyek egyes esetekben már feszegetik a gazdasági racionalitás határait is.
Így nehéz megmondani, hogy mennyi lesz az átlag bérnövekmény, de mi arra számítunk, hogy a kékgalléros területeken erősebb, míg a fehérgalléros munkakörökben mérsékeltebb növekedés várható. Mindez az év közepén valószínűleg meg fog állni, ellentétben a múlt évvel, amikor év közben háromszor is láttunk bérkiigazítást. Ez korábban egyáltalán nem volt jellemző a munkaerőpiacra.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok közül, akik kint élnek, többen és többet tudnak megtakarítani.
Ez azért nem feltétlenül van így, sőt, az elmúlt két évben pont ezzel tudtunk hazacsábítani munkaerőt. Bizonyos szakmákban már annyira megnőttek a bérek itthon, hogy megindultak hazafelé a magyar munkavállalók.
Több százezer magyar állampolgár dolgozik a határainkon kívül, a külföldi, távolkeleti munkaerő toborzása helyett, vagy inkább mellette nem lenne érdemes őket is megszólítani, van esetleg erre vonatkozó stratégiája a vállalatnak?
A két dolog nem zárja ki egymást. Az elsődleges célunk mindig az, hogy magyar dolgozókat találjunk, ez a legjobb megoldás a vállalatoknak is. Ha kell a legeldugottabb kis faluban is toborzunk, ha kell szállítjuk a dolgozókat az ország egyik végéből a másikba, de az a helyzet, hogy vannak olyan területek, ahol tényleg nincs már magyar munkaerő, miközben természetesen igyekszünk hazacsábítani külföldről is a magyarokat. Persze külföldi munkavállalás mozgatórugói a magyar és az ázsiai munkaerő esetében is rendkívül különbözőek, sokféle élethelyzet, motiváció állhat a háttérben, amelyeket toborzó, HR szolgáltató vállalatként nyilvánvalóan csak részben tudunk befolyásolni. Az azonban biztos, hogy érdemes megmutatni a külföldön dolgozó magyaroknak is, hogy milyen lehetőségek vannak Magyarországon. Ezzel kell összehasonlítani a jövőbeli céljaikat, és ha a végeredmény vonzó, akkor van esély, hogy hazajönnek.
Mégis leghatékonyabban a konkrét bérekkel lehet csábítani az embereket, igaz?
Igen, a bérek mindig is a prioritási lista elején lesznek, viszont az is fontos, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon nagyon sok szektorban temérdek új munkalehetőség jött létre, illetve bizonyos pozíciókban magasabb minőségű munkakörök jelentek meg, és ezekkel már eredményesebben vissza lehet csábítani akár mérnököket, IT szakembereket is.
A lehetőségek tehát kibővültek, és jó, ha ezzel tisztában vannak azok is, akik elhagyták az országot. Ezért is fontos, hogy a gazdaság fejlődjön, vállalatok, gyárak nyíljanak, létrejöjjenek jó presztízsű munkahelyek újabb és újabb okot adva a hazaköltözésre.
A kékgalléros munkavállalók sokszor azért mentek el a lakóhelyükről, mert ott nem volt annyi lehetőség, ellenben most eljött az az időszak, amikor akár már válogathatnak is. És persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy aki elhagyja az országot, az elhagyja a családját is, és nem minden esetben az anyagiak a legfontosabbak, hanem az, hogy az embernek a magánélete is egyensúlyban legyen a munkájával.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)