Nagy hiba nélküle belevágni itthon: durva károktól védheti magát, aki növényt termesztene

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók.

Az egyes biztosítók igen eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet a különféle káresemények kapcsán

- magyarázza Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője.

E feltételek idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, amit sok esetben tovább bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását. Ezért (bár az igénylés benyújtásáig még másfél hónap áll rendelkezésre) az új, idénre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni.

A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatásának sikerét jól mutatják a számok: míg négy éve még 5 milliárd forintot tett ki az erre a célra szánt összeg, az Agrárminisztérium idénre már 14,3 milliárd forintra emelte ezt a keretet.

A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét néhány éve 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.

Ugyanakkor továbbra is van tere a fejlődésnek: a statisztikák szerint a hazai gazdálkodóknak csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete. Ez az arány csupán fele az osztrák aránynak.

A támogatott növénybiztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. Az adott típustól függően az utólagos díjtámogatás mértéke akár a 70 százalékot is elérheti. 2022-ben a több mint 23 ezer díjtámogatási kérelem alapján 14 milliárd forint támogatást kaptak a gazdálkodók, az „A” módozat esetében 57%, a „B” és „C módozat esetében 40% volt a támogatási arány.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát.

A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ami a számokban is jól tükröződik: miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

• az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
• a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.
• a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
• a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.

Címlapkép: Getty Images