Budapest 14℃ (eső)Leáldozóban a magyar kedvenc gyümölcse: nagy a baj, sorra tűnnek el a hazai ültetvények
Két fontos egyeztetésen van túl a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatósága: a hét első felében a térség feldolgozóüzemeinek képviselőivel ültek le egy asztalhoz, hogy a közelgő almaszezonról egyeztessenek, majd a hét második felében az almásgazdák véleményét hallgatták meg. Egyik találkozó sem volt sajtónyilvános, de mindkét találkozóról kapott a SZON egy-egy beszámolót Rácz Imrétől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökétől.
Az idei egyeztetés kissé más hangulatú volt, mint az előző években, hiszen a feldolgozóüzemek is érzik, hogy rossz az irány, ami felé tartunk. Az elmúlt öt esztendőben hatezer hektárral csökkent vármegyénkben az alma termőterülete, évente tehát több mint ezer hektárral. A 2000 és 2004 között telepített iparialma-célültetvények elöregedtek, alacsony hozamúak. Ennek és a tavalyi aszálynak is a következménye, hogy a feldolgozókapacitások már csak ötvenszázalékos mértékben vannak kihasználva, ami értelemszerűen nem jó sem az almatermesztőnek, sem a feldolgozónak. Ha érdemben nem változik valami, elképzelhető, hogy nem terem majd annyi alma, amennyire a feldolgozóknak minimálisan szükségük van
– kongatta meg, már nem először, a vészharangot Rácz Imre.
A NAK szabolcsi elnöke szerint több kérdés is felvetődik. Akarunk-e az ipari almával mint önálló, az étkezésialma-termesztéstől független ágazattal foglalkozni? Ha pedig fejleszteni akarunk, legyen-e a 2024-től induló VP ültetvénytelepítési támogatások között? Az előállított alapanyag mennyire biztosít a termesztőknek, a feldolgozóknak kiszámítható, biztos megélhetést?
Stratégiai javaslatok
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke is részt vett azon az egyeztetésen, amin a feldolgozók képviselői is jelen voltak. Kiemelte, az Agrárminisztérium ígérete szerint a kormányzat teljes egészében el fogja fogadni és tovább fogja vinni a szakma, a termelők és a feldolgozók közös, egyeztetett stratégiai javaslatait, ezért arra kéri az almapiaci szereplőket, osszák meg velük gondolataikat, elképzeléseiket a jövővel kapcsolatban.
A hazai termőterületek drasztikus mértékben csökkentek, az előállított alapanyag mennyisége látványosan visszaesett, és valóban, a feldolgozókapacitásoknak nagyjából csak az ötven százalékát használjuk. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor néhány éven belül megszűnhet az iparialma-termelés. Senki sem mondhatja rólam, hogy iparialma-párti vagyok, de most mégis ezért emelek szót – fogalmazott a Debreceni Egyetemen is oktató szakember. Hozzátette, jelenleg az ipari alma „igénytelen étkezési” értelmezésben van, ami nagyon rossz. Hektikus alapanyagbázist jelent, kiszámíthatatlan, tervezhetetlen állapotot idéz elő mind a gazdálkodó, mind a feldolgozó számára.
Most vagyunk abban a pillanatban, amikor el kell dönteni, hogy mit tegyünk. Egy-egy ültetvény termőre fordulása 2-5 év. Ha közben a feldolgozás leáll, nem vagy nagyon nehezen tudjuk újraindítani. Ha sikerül is, az elvesztett piaci pozíciókért újra meg kell harcolni. Most kell lépnünk, hogy 4-5 év múlva almánk lehessen. Az iparialma-termesztést a jövőben rentábilisan, olyan célültetvényeken szabadna csak végezni, ahol csak meghatározott fajtákat termesztünk, és legalább 40-50 tonna/hektár a stabil termés. Van öntözés, fagyvédelem, nagy fokú gépesítés, talajművelés, növényvédelem, metszés, betakarítás
– sorolta a FruitVeB elnöke, dr. Apáti Ferenc.
A szakpolitika fókuszában
Jakab István, a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke is jelen volt a szabolcsi gazdákkal folytatott kamarai egyeztetésen.
A mezőgazdaság a tavalyi történelmi aszály után még inkább a politikai és szakpolitikai figyelem középpontjába került, így várhatóan minden olyan javaslat, ami alulról szerveződve érkezik, és a fenntartható, eredményes gazdálkodás lehetőségét foglalja magában, kellő támogatást fog kapni. A ma aktív gazdálkodók nagy része idős korú, és bár tartják a lépést a technológiai fejlődéssel, szívesen dolgoznak, azért számukra is eljön az idő, amikor szívesen átadnák már a stafétát. De a fiatalok hiába járnak jó és magas színvonalú iskolákba, ha a piaci lehetőségek beszűkülése vagy akár megszűnése miatt nem látják biztosítottnak a családjuk megélhetését. Fent kell tartani a vármegye klasszikus termelési szerkezetét és kisgazdálkodói jellegét. A helyben termelt áruk helybeni értékesítése is elősegíti a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kialakulását
– fogalmazott Jakab István.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
