Több tízezer kisvállalkozó sorsa pecsételődött meg: hogyan élnek meg a KATA beszántása óta?
A KATA, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója egy olyan adózási forma volt, amely sok kisvállalkozónak segített egyszerűen és olcsón adózni. 2022 szeptemberében azonban a kormány drasztikusan megváltoztatta ezt az adónemet, és új szabályokat vezetett be, amelyek megnehezítették a katás vállalkozások működését. De vajon hogyan élték meg ezt a változást a vállalkozók? Hogyan befolyásolta ez a növekedésüket, a versenyképességüket, az áraikat? Felkerestünk néhány exkatás vállalkozót és szakembereket, akik megosztották velünk tapasztalataikat.
A KATA eltörlésének célja az volt, hogy több pénzt szedjen be az állam, és megakadályozza az adóelkerülést és az adóversenyt. A döntésnek a katás vállalkozók nem örültek, és sokan attól féltek, hogy nem tudnak megfelelni az új feltételeknek, vagy hogy jelentősen növekszik az adóterhük, amelynek volt valóságalapja.
Először exkatás vállalkozókat kerestünk fel, akik megosztották velünk tapasztalataikat, a KATA eltörlését követő első évről. Tuska István egyéni vállalkozó osztotta meg először saját tapasztalatait:
Átalányadózó lettem, mint a legtöbb katás. Semmilyen nehézséggel nem szembesültem az adózási forma váltásakor. Tevékenységet nem befolyásolta, meg a növekedést sem. Én is emeltem árat, mint mindenki más, így versenyhátrány sem ért. Nagyjából 1,2 millióval több az éves adóm, mint volt a kata alatt.
Németh Klaudia egyéni vállalkozó álláspontja a kata eltörléséről:
KATA után átalányadós lettem. Az első számú nehézség a váltás miatt az volt, hogy kiválasszuk a könyvelővel, hogy az átalány vagy a tételes adózás lesz-e nekem megfelelő. Mivel költséget nem tudok elszámolni, átalányadózás mellett döntöttünk. Abszolút negatívan befolyásolta a vállalkozás növekedését a váltás, mivel a költségeim jelentősen megnőttek, emiatt jóval kevesebb a tényleges nyereség. Mivel személyes szolgáltatást nyújtok és a munkafolyamatok egészen kicsi százaléka automatizálható, nem tudok sokkal többet és gyorsabban dolgozni, így az ügyfelek száma és az elvállalható munka mennyisége is korlátozott. Bár a kiszervezés segítség lenne ezen a téren, éppen a személyes szolgáltatás mivolta miatt nem megoldás, mivel a hozzám fordulók az én tudásomat szeretnék, azt vásárolják meg, nem pedig egy másik emberét. A versenyképesség véleményem szerint továbbra is szilárd lábakon áll, hiszen többen a szakmán belül a KATA módosítása miatt nem tudtak versenyben maradni, azonban mivel vállalkozóknak dolgozom, közülük is estek ki jó páran, akik az adónem változása miatt nem tudják finanszírozni a szolgáltatásaimat. De ellenpéldát is tudok, mivel van olyan ügyfelem, aki szintén átalányadóssá kényszerült válni, és éppen a megnövekedett költségei miatt van szüksége rá, hogy a gondjaimra bízza vállalkozása ezen részét, hogy több pénzt tudjon keresni. A KATA alatt igen kedvezményes volt az adózás, most átalányadósként ennek a dupla költségével kell számolnom, azt kell kitermelnem.
A szakmai oldal sok érdekességet árult el a Kata eltörlésével kapcsolatban
Horváth Antónia adótanácsadó a következőkről számolt be:
Nem pánikoltam, amikor megváltoztatták a Katát. Ha jobban figyelek a költségvetési törvényre, már akkor láttam volna, hogy változások jönnek. Az átalányadózást régóta ismerem, mert egyéni vállalkozókkal foglalkozom. Régen mindenkinek ajánlottam, de senki nem akarta. A Kata túl egyszerű és kényelmes volt. Amikor megváltoztatták, mindenki pánikolt, de én örültem egy kicsit. Végre elő kellett venni a vállalkozói gondolkodást, mert itt már tervezni és számolni kell. A kényelmes katásoknak végre vállalkozóként kellett gondolkozniuk. Azok a másodállású egyéni vállalkozók, akiknek van egy főállású munkaviszonyuk, végre észrevették, hogy van egy kedvezőbb adózási mód is, nem kell 25 ezer forintot fizetniük. Amit nem látnak a vállalkozók, de most kezdik megérezni, főleg a harmadik negyedévben, az az, hogy megnőttek az adóterhek. Amíg el nem érik az szja-mentes keretet, addig szja-t nem fizetnek. Ha főállású vállalkozóként dolgozik valaki, akkor a minimálbér és vagy a garantált bérminimum után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha másodállásúként vállalkoznak, akkor az szja-mentes értékhatárig sem szja-t, sem TB járulékot, se szochót nem fizetnek. Még a legkisebb vállalkozók is lassan elérik vagy átlépték ezt az szja-mentes keretet, és észrevették, hogy növekedtek az adóterhek. Néhol brutálisan emelkedtek a fizetési kötelezettségek, ezért biztos lesz egy réteg, aki megszünteti a vállalkozását vagy más irányokba kell gondolkoznia. A katások hozzászoktak, hogy egyszerűen működik az adózásuk. Nekik nagyon fáj, hogy most könyvelőhöz kell fordulniuk. Az átalányadózás egy annyira más típusú adózás, mert annyi háttértörvényt kell ismerni hozzá, hogy nem szabad laikusként bevállalni könyvelő nélkül. A vállalkozók nem szeretnek könyvelőt vagy adótanácsadót alkalmazni. Azt gondolják: „az állam megemelte az adóterheket, kirúgott minket a katából. Én nem fogok fizetni a könyvelőnek 15-20 ezer forintot, hogy segítsen nekem egy nehezebb módban. Inkább magamnak könyvelek átalányadózóként."
De ez hiba, mert annyi buktató van. A Facebook csoportokban is látni, hogy milyen laikusak a kérdések, még az adónemek között sem tudnak különbséget tenni, nemhogy egy könyvelést levezényelni. Egy réteg úgy érzi: ha tudtam a katát egyedül csinálni, akkor az átalányadót is tudom. Idővel ki fognak bukni a hibák, mert mi szakemberek, azért tanulunk évekig könyvelést, adózást, hogy átvegyük ezt a vállalkozóktól. Van egy sértődöttség a vállalkozókban, amit félre kellene tenni és valóban vállalkozóként kellene gondolkodniuk. A könyvelő havi díja a bírságok tízszeresei is lehetnek akár.”
Lakatos Klára adótanácsadó és mérlegképes könyvelő, okleveles közgazdász az Egy könyvelő élete blog oldal írója beszámolt arról, hogy milyen élményei voltak a helyzettel kapcsolatban:
Az irodámban 41 KATÁ-s ügyfél volt és a saját könyveléssel foglalkozó BT-m is KATA-sként működött. Az irodában a hír kirobbanását követően mindenkivel egyesével leültem, és átbeszéltük a lehetőségeket. Kalkuláltunk várható bevétellel, különféle adózási módok terheivel. Mindezt azért, hogy a vállalkozók is felkészülhessenek a váltásra hosszú távon. Sajnos sokan csak addig jutottak el, hogy csak a 2022-es évre terveztek és a hátralévő 4 hónapra (2022.09-12 hóra). Ez még nem is volt olyan fájdalmas az átalányadózózást választóknak, hiszen az 1.200.000 Ft-os adómentes jövedelem adóterhei (ami 40 %-os költséghányad mellett 2.000.000 Ft adómentes bevételt jelent), vállalható összeggel voltak csak magasabbak, mint előtte a KATA 25/50.000 Ft-ja. De mi már számoltuk előre a 2023-as évet is, és az sok vállalkozó esetében akár 3-4x-ére növekedő adóterhet vetített előre.
Rengeteg olyan megkeresésünk volt tavaly augusztusban, amikor a korábban könyvelő nélkül működő vállalkozó kétségbeesetten próbált találni valakit, aki segít neki a döntésben. Volt aki könyörgött, hogy már 5-6 másik könyvelőt felhívott, és senki nem vállalta. Mi sem tudtunk vállalni ilyen ügyfeleket, hiszen a saját ügyfélkörünkre koncentráltunk, nekik segítettünk a döntésben. A médiában "1 percesnek nevezett módosítás" a valóságban ügyfelenként min. 1-2 óra volt, de ettől akár több is lehetett. Hiszen az is idő volt, amíg a tervezésekkel, ügyféltájékoztatással foglalkoztunk, majd kitöltöttük és beküldtük a tényleges változásbejelentőt (és egyéb kapcsolódó bejelentő nyomtatványokat). Mindezt a sokszor döcögve működő kormányzati felületeken. Az új adózási forma hatására minden érintett versenyképessége romlott. Sok vállalkozó az árai alapján tudott versenyképes lenni, amihez a KATA olcsó és tervezhető mértéke hozzájárult. Az első reakció minden fél esetében az áremelés volt, bár nem feltétlenül olyan mértékben, amennyivel a terhei megnőttek.
A KATA havi összege 2022.08.31-ig 3 féle volt: aki nem minősült főfoglalkozásúnak (pl. volt legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nyugdíjas volt) 25.000 Ft/hó összeget fizetett. A főfoglalkozású vállalkozók alap esetben havi 50.000 Ft-ot fizettek, vagy vállalhatták a magasabb összegű 75.000 Ft/hó összeg megfizetését. 2022.09.01-től azoknak akik maradhattak, csak az 50.000 Ft/hó fizetendő maradt meg a fentiek közül.
Ehhez képest az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében, aki főfoglalkozású volt és bevétele belefért az adómentes keretbe, 2022-ben a minimálbér (200.000 Ft/hó) vagy a garantált bérminimum (260.000 Ft/hó) után meg kellett hogy fizesse a társadalombiztosítási járulékot (18,5%), és a szociális hozzájárulási adót (13%). Ez minimálbér esetén 2022-ben 66.250 Ft volt, és a garantált bérminimum esetén 86.125 Ft, szemben az 50.000 Ft-os KATA-val. Az adómentes határ felett viszont a jövedelem 46,5 %-a a fizetendő adó. Ráadásul az egyenlőtlenül befolyó bevételek magasabb összes adót eredményeztek ugyanakkora összegű éves bevétel esetén.
E miatt hozták be 2023-ban az átalányadónál a göngyölítéses szabályt, ami valamennyivel kiegyenlítettebbé teszi az adóterhet, de egy első negyedévben fizetendő adó összege és az év utolsó negyedévében fizetendő összegek között is többszörös eltérés lehet.”
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)