Nincs fék az akkumulátorgyár beruházásokon: ezeken a településeken létesülnek új üzemek

Mint ahogy az ismert az akkumulátorgyárak hazai hódításának története a 2017-es gödi Samsung SDI megnyitó ünnepségén kezdődött, melynek során Orbán Viktor miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy Magyarország a járműgyártás mellett, járműfejlesztési és e-autózási nagyhatalommá tétele a cél. Vagyis a kormány feltétlen szándéka az elektromos autóipar felfuttatása hazánkban. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Facebook-posztjában hangsúlyozta: az elmúlt 7 évben mintegy 51 elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra, négyezer milliárd forint értékben.

Ezen beruházások nagy része általában ázsiai cégekhez köthetőek, és egyértelműen a legnagyobb beruházás hazánk akkumulátoripari történetében a Debrecenben épülő kínai CATL gyára, ami 7,34 milliárd euróból épül majd meg. Ezt követi a sorban a koreai SK ON Iváncsái telephelyének építése a maga 681 milliárd forintos beruházásával. Jelenleg Magyarországon 41 tervezett vagy már működő akkumulátor gyár és azokhoz köthető alkatrészgyár üzemel. Jellemzően az ország északi, északkeleti részein érhetőek tetten ezek a beruházások.

Készítettünk egy listát, amin a további, már müködő vagy a jövőben készülő gyáregységek kerülnek említésre (a Portfolio cikke a témában):

• A Komáromban található BYD Electric már készít energiahordozókat (10 milliárd forint),
• Debrecenben üzemel a BMW gyára, ahol akkumulátorok összeállítással is ténykednek (36 milliárd), valamint hasonló a helyzet Kecskeméten a Mercedes-Benznél, ahol akku beszerelést végeznek.

Léteznek már további alkatrész üzemek, amik alapanyag beszállításukkal igyekeznek az akkumulátorgyárak működését segíteni:

• Környén a Lotte Aluminium gyárt az akkumulátor előállításhoz szükséges alumínium fóliát (44 milliárd),
• ahogy Vácon is, úgy Gödöllőn is a Nice LMS akkumulátorházak készítésén ügyködik (5,2 milliárd),
• a debreceni Semcorp gondozásában készülnek szeparátorfóliák (66 milliárd),
• Hevesen van egy hőelvezető ragasztó gyártással foglalkozó üzem, amit a CK EM visz (4,2 milliárd),
• Salgótarjánban alkatrészeket gyárt a Bumchum Precision (13,3 milliárd),
• Újhartyánban van egy katódgyár, amit a Toyo INK üzemeltet (7 milliárd),
• akkumulátor cserélő állomások gyártásán dolgoznak Biatorbágyon a Nio Power jóvoltából (5,5 milliárd),
• Komáromban az SK ON mellett megtalálható az INZI Controls akkumulátormodulkészítő üzeme (14,8 milliárd),
• Szadán a Sang-A Frontec égisze alatt készülnek az akkumulátorgyártáshoz szükséges műanyag alkatrészek (10 milliárd),
• valamint Fóton, ugyan nem gyár található, de fontos megemlíteni, hogy van egy, az akkumulátorok tárolására alkalmazott raktár, amit a HTNS üzemeltet.

De ha ez még nem lenne elég, vannak üzemek, amik még csak bejegyeztetve vannak, de telephelyükön nem épült még semmi, legalábbis nincs róluk hír, vagy már a megépült gyárban még nem kezdődhetett el a munka jog problémák miatt, vagy csak egyszerűen kivitelezés alatt állnak még. Lássuk a második felvonást:

• Nyíregyházára van bejegyeztetve a Sunwoda akkumulátor előállítója, a tervek szerint ez lesz a cég legmodernebb gyára és beszámolók szerint 580 milliárd forintot fognak fordítani rá, ugyanitt készül egy alkatrész gyár, ez a Boysen vállalat alkatrész üzeme lesz 60 milliárd forintból, ám január óta nincs igazán hír róla, tekintettel arra, hogy a helyiek kedélyét igencsak felborzolta ennek az üzemnek a bejelentése,
• Debrecen az akkumulátoripar valóságos fellegvárának tekinthető lassacskán, mivel a szintén nagy felháborodást keltő CATL, továbbá az EVE power, EcoPro és Semcorp üzemei mellett, a Halms is telepet kíván létrehozni 16 milliárd forintból az alföldi nagyvárosban, alkatrész gyártás céljából,
• Vácrátóton is készül egy létesítmény a Nippon Paper Industries karboxi-metilcellulóz előállító üzeme számára, erre 15 milliárd forintot szánnak,
• Gödöllőn is zajlanak a munkálatok, itt az Iljin Materials készül rézfólia gyártásra és 3,8 milliárdot fektetnének be ezért,
• és végül Nyergesújfalun is lesz egy szeparátorfólia gyár az LG és a Toray Industries kooperációjának köszönhetően, ez is egy nagyobb beruházásnak tekinthető a maga 267 milliárdos büdzséjével.

Azonban az elmúlt hetek sem teltek el esemény mentesen augusztus végén jelentette be Szijjártó Péter, hogy Miskolcon az LG és a kanadai Magna közös elektromos autóipari gyárat hoz létre, mind erre 20 milliárd forintot költene a két cég. Ez nem akkumulátor gyár lesz, sőt még csak nem is azok kiszolgálására jön létre, de szorosan összefügg hazánk e-autózási nagyhatalommá válásával. Itt elektromos autók más-más berendezéseit, alkatrészeit, az elektromos motorok különböző elemeit, fedélzeti töltőket és invertereket fognak készíteni. 20 milliárdos beruházásról van szó, és mintegy 200 új munkahelyet teremt ez a beruházás.

Nincs megállás!

Ami ennél érdekesebb, és a napokban mi is cikkeztünk róla, az az Alsózsolcán történek. A szlovén Andara Group azzal állt elő, hogy a településen akkumulátor újrahasznosító üzemet telepítenének 15 milliárd forintból. Ennek a helyiek finoman mondva sem örültek kifejezetten, olyannyira, hogy a beszámolók szerint a biztonságiőröknek kellett közbe avatkozniuk a lakossági fórum során. Ezen fórumon a helyi polgármester állítása szerint ő sem támogatja a beruházást, illetve nem volt arról sem tudomása, hogy a beruházás előtt készült-e a helyszínen környezetvédelmi tanulmány. Ez azért is lényeges mert a környéken védelem alatt álló vízbázis található. A balhéba torkollott lakossági fórumot követően múlt héten rendeztek egy másodikat, ahol közel sem volt olyan forradalom hangulat, mint az első ülésen annak ellenére, hogy a helyiek együttes erővel tiltakoztak az üzem létesítése ellen. A polgármester a második fórumon bejelentette, hogy két petíciót is elindítottak, melyek közül az egyik a helyi lakosok számára jött létre, a másikat pedig bárki aláírhatja. Mindkét petícióval ugyanazt szeretnék elérni, azaz, hogy ne legyen akkumulátor bontó Alsózsolcán.

Összegezve az eddigieket, az akkuipari bejelentések nagyjából 20 ezer új munkahelyet ígérnek és kijelenthetjük, hogy hazánkban az akkumulátor előállításhoz szükséges teljes értéklánc jelen van, egy fázist kivéve, ami a nyersanyag előállítás, ennek egyszerű földrajzi okai vannak. Fontos azt is megjegyezni, hogy az újrahasznosítási fázisban van legjobban lemaradva Magyarország, ez a terület mindenképpen fejlesztésre szorul, mivel az EU-s szabályozások is olyan irányba haladnak, amik az újrahasznosítást szorgalmazzák. A CATL egyébként vizsgálja már annak lehetőségét, hogy Európában hol hozhatna létre egy újrahasznosító üzemet, ugyanakkor Magyarország elméletileg nem jött szóba ennek kapcsán.

Minden éremnek két oldala van.

Az akkumulátor gyártása során több megkérdőjelezhető és fontos tényezőt kell vizsgálnunk. Az ehhez hasonló ipari üzemek velejárója a különböző egészégügyi, környezetvédelmi kérdések felvetődése. Jogosan adódhatnak aggályai azon települések lakóinak, akiket megkerülve, a párbeszédet hanyagolva, a kormány elkezdte megvalósítani a beruházásait. Arról nem is beszélve, hogy ezek a gyárak a lakóövezetek közvetlen közelében épültek meg és érzékelhető hatással van a környezetre, az élővilágra és a helyiek életminőségére. A gödi Samsung gyár esetében a forgalom és zajszennyezés eleve sok kellemetlenséget okoz a helyieknek, ám nem csak ennyi a probléma a létesítménnyel. Többek között balesetek is előfordultak már az üzem területén, valamint sokáig úgy működtek, hogy a tűz- és katasztrófavédelmi előírásoknak nem feleltek meg. Ugyancsak árnyalja a gödi helyzetet a környék talajvizében talált N-metil-2-pirrolidon, azaz az NMP, ami akkumulátor gyártás során használt vegyület.

„Elhangzott ugyan, hogy határérték alatti szinten mutatták ki, de valójában ennél a vegyületnél nincs is még megszabva felszín alatti vízre határérték”

– magyarázta Simon Gergely a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője, a 24.hu-nak adott interjújában.

A helyzetet fokozza az is, hogy a környezetvédők szerint a hazai hatóságok nem jártak el hatékonyan az ügy kivizsgálása esetén.

„Azt például sosem vizsgálták, hogy a Gödnél kimutatott NMP hogyan került oda, de még csak nem is mérték ezt az anyagot, a talajvíz figyelő kutat betemették, a szennyezés forrását pedig azóta sem tudták tisztázni”

– tette hozzá a szakértő.

Egyéni egészségügyi kockázatot is hordozhatnak magukban az akkumulátor gyárak, mivel roppant veszélyes vegyszerek használata jellemzi az ipart. Egy katódgyár esetében, melynek berkein belül az akkumulátor egyik lelkét - tehát a katódot - készítik nagy mennyiségben fordulnak elő egészségre káros szerek. Ilyen a kobalt, ami túlzott mértékben asztmaszerű tüneteket okoz, vagy a mangán, ami károsítja a tüdőt, a májat és a vesét is, valamint a nikkel sem a veszélytelen anyagok közé tartozik, mert roncsolja tüdőt, sőt rákkelő hatása is van.

Az energiafelhasználás is fontos kérés ebben az ügyben, ugyanis az akkumulátor gyártás roppant sok energiát igényel. Debrecen esetében kérdőjelezték meg a helyi lakosok a CATL üzem létjogosultságát mondván, hogy az egyébként is vízhiányos Hajdú-hársági területen lesz e elég víz, ami el tudja látni az üzemet is és a lakókat is. A kínai cég reagált erre a kérdésre, válaszukban azt ígérték a helyieknek, hogy a gyár jelentős részében úgynevezett szürkevizet, azaz tisztított szennyvizet fognak alkalmazni, így nem veszélyeztetik a helyi ivóvízbázist.

Az áram és a gáz ellátás is fontos az ilyen üzemeknek, amiket az államnak biztosítania kell a betelepülő cégeknek.

„Nagyságrendileg 15-16 terawattóra energiaigényről beszélünk, ez pontosan annyi, amennyit a Paksi Atomerőmű most termel. Hogy ezt mennyiben fogják áramból, illetve gázból fedezni, azt nem tudni, a debreceni hatásvizsgálat alapján mindenesetre a kettő között oszlik majd meg a termelés”

- mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse a 24.hu-nak.

A szakértő szerint egy újabb Paks mértékű energetikai beruházásra lenne szüksége az államnak az évtized végéig, azonban erre nem lát sok esélyt.

„Magyarországon a gázt tekintve így is 85 százalékos függőségben vagyunk Oroszországtól, áramban pedig 30 százalék körüli az import. 2030-ig valamennyi napelemes kapacitásnövekedés bizonyosan lezajlik majd, de ez sem elég. Mindez azt jelenti, hogy vagy importot, vagy a gáz alapú termelést kellene fokozni, ami klímavédelmi és gazdasági szempontból sem lehet megoldás”

– tette hozzá.

Kis öröm az ürömben

Habár rengeteg hátrányos következménye lehet annak, hogy hazánkat elöntik a különböző akkumulátor gyártó cégek, szembe kell néznünk a gazdaságot pozitívan érintő hatásaival is. Az új gyártelepek építése élénkítő hatással van a hazai építőiparra, arról nem is beszélve, hogy több ezer új munkahelyet hoznak létre ezek a cégek, csak a sokszor példa tárgyát képző debreceni CATL gyár mintegy 9000 új munkahelyet teremt majd, ezt Dr. Dombi Mihály, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense erősítette meg a 24.hu-nak. A szakértő hozzá tette: a munkahelyteremtés mellet a helyi gazdaság fellendülésére is jótékony hatással lehetnek a gyárak.

Nemrégiben jelent meg egy tanulmány a Nature kiadó gondozásában működő Scientific Reports kiadványában, ami a magyarországi ivóvizek lítium tartalmát vizsgálja. Ez azért hiánypótló felmérés, mert a gyáraknak ugyebár hatalmas vízenergia igényük van, és ebből kifolyólag fennáll a vízbázis szennyezésének veszélye. A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont kutatói, vagyis Dobosy Péter, Illés Ádám és Endrédi Anett, valamint az ELTE Természettudományi Karának tanára és az MTA doktora, Záray Gyula végezték el. A tanulmány arra összpontosít, hogy a felszín alatti vizek megcsapolásával történik-e mennyiségi és minőségi romlás az új üzemek által. Pontosabban a vízbázisok lítium tartalmát vizsgálták, ez azért is fontos, mert, habár a lítium alkalmazott gyógyászati eszköz, csúnya mellékhatásokat képes okozni terápiás dózisban is. Ilyenek például a gyomor- bélrendszeri, neurológiai, vese- és veseműködési stb. zavarok. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ugyan az akkumulátorgyártásból és újrahasznosításból származó esetleges lítiumszennyezés aggodalomra adhat okot, a magyarországi csapvíz és ásványvízforrások jelenlegi lítiumkoncentrációja viszonylag alacsony, és nem valószínű, hogy az emberi egészségre jelentőst hatást gyakorolna.

Hazánk exportja is növekedésnek eredhet a beruházások hatására, valamint további – akár más ágazatokban ténykedő – cégek számára is vonzóvá válhat Magyarország.

„Az előnyök közé sorolnám azt is, hogy a német tőke és a német multinacionális vállalatok mellett más országok, például Kína is egyre többet fektet be hazánkban. Így ez a beruházás a német gazdaságtól való függőséget és az ebben rejlő kockázatot is csökkentheti”

– nyilatkozta az Indexnek Braun Erik, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Ugyanakkor a szakértő azt is hozzátette, hogy amennyiben az üzemekben külföldi munkavállalók lesznek inkább jelen, úgy a magyar emberek felé irányuló munkahelyteremtés veszít a relevanciájából.

Az akkumulátor gyár beruházások a magyar gazdaság számára azért kiemelten fontosak, mert Magyarország gazdaságának nagy hányadát a járműipar teszi ki. Ezért a cél az a járműiparban betöltött nemzetközi szerep megőrzése, illetve annak erősítése. Továbbá nem utolsó szempont az sem, hogy ezeknek a beruházásoknak köszönhetően, valamint a kelet felé való nyitás kereskedelmi értelemben, erősíti az ország kapcsolatát Kínával, Dél-Koreával és Japánnal.

Címlapkép: Getty Images