Megszólalt a cápa: óriási hiba rögtön közpénzzel elhalmozni minden vállalkozót
A startup-halálozás első számú oka, hogy a startup olyan terméket épít, amit nem lehet eladni. De mi az, ami sikerre van ítélve, és mennyiben támogatja az induló vállalkozásokat a hazai startup-ökoszisztéma? Erről beszélgetett a Pénzcentrum dr. Kozma Andreával (a CEU InnovationsLab igazgatója); Balogh Péterrel (szoftverfejlesztő, üzletember, az NNG navigációsszoftver-gyártó cég alapítója, angyalbefektető, 2019 óta a Cápák között televíziós műsor szereplője); Györkő Zoltánnal (angyalbefektető, a BalaBit alapítója); és Kövesdi Gáborral (a Brancsközösség.hu Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke).
Pénzcentrum: Nemrég indult el az RTL-en a Cápák között új évada, így nyitó kérdésként Petyához fordulnék: Ha a befektetéseket és a vállalkozókat is nézzük, akkor miben különbözik egy show-műsor a való életben, pusztán piaci alapon működő startup ökoszisztémához képest?
Balogh Péter: Meglepő módon egészen hasonlít a Cápák között műsor és egy valóságos első találkozó egy befektető és vállalkozó között. Bár a nézők csak egy vágott, az izgalmas részeket tartalmazó verziót látnak, a felvétel alatt mi néha akár két órán át beszélünk a vállalkozókkal, és tényleg akkor látjuk őket először. Ami persze különbség, hogy általában egy első találkozón nem szoktuk eldönteni, hogy beszállunk, eddig csak pár hét alatt és pár megbeszélés után jutunk el. Ami viszont nagyon egyezik, hogy ugyanazokkal lehet kiakasztani egy Cápát, mint egy Angyalt. Ha mellébeszélünk, ha nem vagyunk felkészültek, ha nem értjük a piacunkat, ha értelmezhetetlen a cégértékelésünk vagy éppen ha nincs kijelölt célunk, hogy hova akarunk eljutni.
Pénzcentrum: Egymást érik a különböző inkubátorprogramok Magyarországon: az állam által gründolt szereplőktől, a nagyobb piaci versenyzőkön át (pl. bankok), az oktatási intézményekig rendkívül széles a paletta. Mi alapján érdemes programot választania egy startupnak? Egy rosszul megválasztott program lehet akár a bukás záloga is?
Kozma Andrea: Az inkubátor programba való jelentkezés előtt mindenkinek érdemes végiggondolnia, hogy miért jelentkezik és mit vár a programtól. Fizikai infrastrukturát, megerősítést, arról hogy érdemes-e foglalkozni a projekttel, közösséget, tanulást, mentorokhoz való hozzáférést, egy konkrét intézményhez (említetted a bankokat) való kapcsolódást vagy mást. Bukás záloga biztos nem lehet egy rosszul választott programban való részvétel, az azonban kiderülhet, hogy az alapítók olyan projekten dolgoznak aminek nincs piaca. Ebben az esetben az ő idejüket, forrásaikat “spórolja meg” a program azzal, hogy mielőbb szembesülnek az alapítókat azzal, hogy nem érdemes foglalkozni a projekttel, és kezdjenek egy új projektbe.
Balogh Péter: Szerintem az egy szuper fejlődés, hogy bár idén szinte teljesen felszáradtak a korai fázisú startupoknak szánt befektetői források, azért továbbra is indulnak inkubátorprogramok. Azt gondolom, hogy minden új ilyen program növeli a versenyt, szélesíti a kínálatot és növeli azoknak a csapatoknak a számát, akik segítséget kapnak az induláshoz. Ami talán különleges a mi most indult programunk kapcsán, hogy pusztán piaci alapon, nem egy nagyvállalat CSR programja keretében és nem is állami pénzből indítunk most egyet. Ez azért fontos, mert meg akarjuk mutatni, hogy üzleti alapon is lehet, és ha ez sikerül, akkor az a teljes startup ökoszisztéma érettségének lesz egy újabb bizonyítéka.
Azt nem hiszem, hogy egy rosszul választott program kinyír egy jó csapatot - hiszen az egyik legfőbb ismertetőjele egy életképes cégnek az, hogy tud reagálni a számára kedvezőtlen vagy felesleges helyzetekre. Ugyanakkor azért az sem mindegy, hogy kitől tanulunk, kivel dolgozunk, mert ha a kudarcot nem is ez okozza, a sikerben segíthet egy jól választott inkubátor.
Györkő Zoltán: Az inkubátor program kiválasztása pont olyan mint befektetőt választani. Mit építünk? Kell ahhoz egyáltalán inkubátor? Mit ad az nekünk? Mi az adott inkubátor stratégiája? Mit kér? Mit ígér? Mik a referenciái? Kikkel fogok együtt dolgozni? Rosszul választott inkubátor (ahogy a befektető) ritkán lehet a bukás záloga, de lehet holt teher, vagy akár akadályozó tényező a jövőre nézve.
Kövesdi Gábor: Az inkubátoroknál nagyon fontos, hogy meglegyen a piaci alapú működés szelekciója, és azok maradjanak fenn, akik értéket teremtenek. Ezt alapul véve azt gondolom, hogy mindig van értelme újabb inkubátorok indulásának, hiszen a tyúk vagy a tojás esetét valamelyik félnek el kell kezdenie megoldani. Egy startup szempontjából a választásnál alapvető fontosságú az inkubátor működésén belül az iparág, a követelmények, a lehetőségek amiket kínál - kapcsolatokban és tőkében egyaránt. Ezek mellé fontos megnézni az adott inkubátor portfolióját - hogy milyen csapatok kerültek ki és milyen sikereket értek el. Ezzel egyenértékűen kiemelendő az adott szemeszteren belüli többi csapat összetétele, hiszen az ottani közösségben kialakuló üzleti és baráti kapcsolatok későbbiekben hasznosak lehetnek. Egy rosszul választott inkubátor akár egy startup bukását is jelentheti és nagyban tudja hátráltatni a fejlődésben.
A teljes beszélgetés a Pénzcentrum oldalán olvasható.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)