Elárasztotta Európát a hamis méz: ilyen címke mögé bújva rejtőzködik a boltok polcain

Az Agrárszektor cikkéből kiderül, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan javult a méhészkedési kedv Magyarországon, az ágazat gyakorlatilag megduplázódott, jelenleg 20 ezer körüli méhészt tartanak számon, amely 1,2 millió méhcsaládot tart. Ezzel az Európai Unió méhcsaládszámának tíz százalékát gondozzák a magyar méhészek. Ugyanakkor egy évtizede már stagnál a méhcsaládok száma, a jelenlegi piaci körülmények között pedig egyre több méhész kényszerül feladni tevékenységét. Jelenleg soha nem látott krízishelyzetben van a mézpiac, az ágazat uniós szereplői jó ideje megoldásra várnak. A magyar méhészek többsége is a nemzetközi piactól függ, amely súlyos zavarokat él meg napjainkban.

Uniós szintű lépésekre lenne szükség

Az Agrárszektor a jelenlegi helyzetről és a szükséges uniós lépésekről kérdezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét.

Már látni, hogy sok az eladó méhészet, a méhcsaládok ára a harmadára esett. A statisztikában a tényleges számok 1-2 év elteltével fognak megjelenni, de az érzékelhető, hogy ahol magasabb költséggel dolgoznak és a szakmai tudás nem olyan mély, ott sok méhész feladni kényszerül a tevékenységét. Beporzási gondokról egyelőre nem beszélhetünk és ellátási gond sem fordulhat elő, hiszen háromszor annyi mézet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk országos szinten. Ugyanakkor ebben a piaci helyzetben már uniós szintű lépésekre lenne szükség

- hangsúlyozza Bross Péter.

Egyértelműen látható, hogy a piacnak nem az a problémája, hogy túltermelés van az unióban, a krízishelyzetet az okozza, hogy a mézpiacon óriási mennyiségben vannak jelen a hamisított mézek. A „Kaptárakból” elnevezésű akció céljául azt tűzték ki, hogy a harmadik országokból származó mézekből, az EU határain mintát vesznek, melyeket az EU Közös Kutatóintézetének (JRC) Geel-ben (Belgium) található mézlaborjába küldenek vizsgálatokra. Kimondottan idegen cukrokat, vagyis nem nektár-eredetű cukrokat kerestek a mézekben. A projekt eredménye drámai képet mutatott.

Az eredmények kimutatták, hogy a harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamis és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van a uniós piacon

- mondja Bross Péter.

Uniós címke mögé rejtett hamisítványok

Európa mézből közel félig önellátó, 40 százalék importra szorul, de vannak olyan tagországok, többek között Magyarország, ahol több mézet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elfogy. A nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, mert az körülbelül 30 százalékkal olcsóbb az uniósnál.

Harmadik országokban termelt mézek tömkelege található meg a boltok polcain, európai uniós címke mögé rejtve.

A nyugat-európai élelmiszerláncok polcain elérhető méz háromnegyede Kínából és Ukrajnából vagy Argentínából származik, amiről a fogyasztó nem tud, hiszen a címkén az európai uniós jelzés is szerepel.

Sokkal szigorúbb nyomon követésre lenne szükség az unióban, mondhatni a kaptártól a csuporig. Ellenőrizni kellene a harmadik országbeli homogenizált mézeket, hogy valóban méhészektől származnak-e. A másik megoldandó feladat az eredethamisítás kérdése. Előfordul, hogy egy áruházlánc meghatározza, hogy bizonyos országokból származó mézeket nem hajlandó forgalmazni, de az onnan származó minősíthetetlen mézeket a beszállítók egy része egy uniós tagországban átcímkézi, majd máris bekerülhet az áruházláncok polcaira. Ezt követően az átcímkézést végző cég fél év múlva megszűnik. Az, hogy az ilyen ügyekben az uniós hatóságok miért nem tudnak fellépni, érthetetlen. Másrészt a méznek van körülbelül 100 olyan paramétere, ami objektíven mérhető, ebből csupán mintegy 12 összetevő van a méz direktívában. Sajnos a mézhamisítók megoldják, hogy ennek megfeleljenek, de ha méz direktíva újra definiálása, kibővítése megtörténne végre, akkor rengeteg hamis mézet jogilag is hamis méznek lehetne tekinteni a piacon. Ideje lenne már uniós szinten elérni, hogy ne lehessen a mézek eredetét eltüntetni a címkén. Ha több országból származó mézet kever össze a mézet kicsomagoló cég, akkor legyen köteles a származási országokat feltüntetni. Pesszimista vagyok ebben a kérdésben, hiszen már 20 éve szeretnénk, ha végre megoldódna ez a probléma az unióban, de mostanáig még mindig nem történt meg

- jegyezte meg Bross Péter.

Címlapkép: Getty Images