Hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie a magyar gazdáknak: ezért vannak most nehéz helyzetben

Az agrár szaktanácsadó szervezetek számos feladatot látnak el, a tanácsadástól kezdve a pályázatok írásán át mezőgazdasági biztosítások kötéséig. Ezek közül melyek a legnépszerűbbek a magyar gazdák körében? Inkább a kisebb, vagy inkább a nagyobb agrárvállalkozások szoktak-e élni ezekkel a szolgáltatásokkal?

A magántanácsadási rendszer Magyarországon már több évtizede működik, és két fő iránya van: a klasszikus szaktanácsadás és az úgynevezett adminisztratív jellegű tanácsadás. Az elsőre példa lehet valamilyen termesztéstechnológia bevezetésének a tanácsadása. A második pedig elsősorban az agrártámogatásoknak a menedzseléséhez, az agrártámogatásokhoz kapcsolódó tanácsadást jelenti. Vagyis azt, hogy megpróbáljuk az ügyfelek számára rendelkezésre álló támogatásokat maximális mértékben elérni, és ehhez igazítjuk a működési struktúráját, a termelés szerkezetét és gazdálkodási módokat. Mi ebben az utóbbiban vagyunk fontosabb szereplők, elsősorban Egerben és térségében, és ott is főleg a szőlő-borágazatban tevékenykedő gazdálkodóknak segítünk.

Az agrártámogatási rendszer a 2004-es európai uniós csatlakozással teljesen átalakult. Magyarország agráriuma a közös agrárpolitika részévé vált, és gyakorlatilag egy uniós szabályozás alá került az agrártámogatások kifizetésének döntő része. Van néhány olyan agrártámogatási elem, amely megmaradt nemzeti támogatásként, ilyen például a gázolaj-támogatás. A támogatások döntő része az uniós szabályozási rendszerbe került, és ezért Magyarországnak is létre kellett hoznia egy akkreditált kifizető ügynökséget, ami az agrártámogatások kezelésével, ellenőrzésével, bonyolításával foglalkozik és ezt auditálja egy, az Európai Unió által megbízott szervezet.

Az EU új Közös Agrárpolitikája a korábbinál szigorúbb követelményeket írt elő az ágazat szereplőinek a támogatások igényléséhez. Milyenek a tapasztalatok, mennyire tudtak ehhez alkalmazkodni a gazdálkodók?

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara igyekezett minél több információt kiadni ezzel kapcsolatban, ám a felelős szaktanácsadó szervezetek számára a legfontosabb információs forrás, a jogszabályok április közepén, húsvét előtt jelentek meg. Az egységes kérelmet azonban már az új szabályok szerint kellett beadnia a gazdáknak, úgyhogy mi a húsvéti ünnepeket a családtól távol töltöttük, hogy felkészüljünk az új szabályozásból, hiszen húsvét után már érkeztek az ügyfelek, és felkészülten kellett várni őket. Ezt megelőzően már az elérhető információk alapján, elkezdtük felkészíteni az ügyfeleinket, több tanácskozást tartottunk. Azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodóknak túl hirtelen és túl nagy mennyiségű változást kellett befogadniuk. Ennek a kezelésére azt a megoldást választottuk ebben az évben, hogy az egységes kérelem elkészítése során, táblánként átbeszéltük és szükség esetén jegyzet formájában rögzítettük a gazdálkodási teendőket.

Hogyan látják, hogy jelenleg milyen kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdasági ágazat szereplőinek?

Amit látunk, hogy minden ágazatban vannak piaci problémák. Az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztő vállalkozások tudtak fejlődni, jól működtek, de ez megtorpant az ukrán gabona hatására. A szőlő-borágazatban hasonló problémák vannak: a szőlő ára nem változott jelentősen az elmúlt években, tehát a gazdáknak alig növekedett a bevétele, míg a kiadásaik - műtrágya, növényvédő szer, gázolaj, gépi költségek - folyamatosan és jelentősen emelkedtek.

A teljes interjút az Agrárszektor oldalán olvashatjátok.

Címlapkép: Getty Images