Gyűlnek a viharfelhők a megyék felett: tömeges leépítés és további recesszió jöhet 2024-ben

A magyar munkaerőpiacot az elmúlt években folyamatosan érték a külső sokkhatások. 2019-ben az alapanyag-problémák, 2020-21-ben a covid, majd 2022-ben az energiaválság sújtotta leginkább a területet. 2023-ban az egyik legfontosabb problémát – közölte beszélgetésünk elején Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója - a magas inflációs környezet jelentette, amely recessziós gazdasági környezettel járt együtt. A szakember szerint a hazai munkaerőpiac látszólag jól teljesített, hiszen a csökkenő népességszám dacára is sikerült a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztattak számát növelni, miközben a nem aktívak száma is csökkent.

A munkanélküliség szintje azonban fokozatosan növekszik

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ennek részben az is az oka, hogy minél több ember lép be a munkaerőpiacra a gazdaságilag inaktív körből, annál nagyobb lesz azok aránya, akik nehezen tudnak megragadni a foglalkoztatásban. Éppen ez a kevéssé versenyképes réteg a legkiszolgáltatottabb recessziós környezetben, nem csoda, hogy közülük sokan most munkanélküliként jelennek meg a statisztikákban.

A recesszió másik hatása, hogy a kevésbé válságálló cégek bedőlnek, és még a nagy, stabil vállalatok is befagyasztják a pozícióikat, halasztják a fejlesztéseiket, a megüresedett helyeiket pedig nem töltik fel azonnal, hanem inkább átszervezik a meglévő állományt.

A harmadik jellemző fejlemény a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint, hogy az egy éve tartó reálbércsökkenés rákényszerítette az embereket arra, hogy kutassanak jobban fizető állások után. Emiatt újra erősödött a verseny az egyes jobb pozíciókért. A partnerek 70%-a arról számol be, hogy újra vannak bejelentkezőik, 40%-uknak sikerül a vártnál korábban betölteni a hiányzó létszámokat, mert hosszú évek óta először minőségi jelentkezők között tudott válogatni.

Beszédes adat, 59 százalékkal többen jelentkeztek egy-egy meghirdetett munkákra

A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért már a tavalyi év utolsó hónapjaiban is visszafogták a munkaerő toborzását, és kivártak:

2023 első 9 hónapjában 17%-kal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a munkavállalói aktivitás: 59 százalékkal többen jelentkeztek a meghirdetett munkákra ugyanezen két időszakot vizsgálva

– hangzott el a Profession.hu 2023-as HR Konferenciáján.

A Proffession.hu szakemberei szerint egy-egy hirdetésre jutó magas átlagos jelentkezésszám hátterében több tényező húzódik: egyrészről az infláció miatt megnövekedett a munkakeresési kedv a jobb fizetés reményében, emellett az elérhető, betöltésre váró állások száma lecsökkent. A kínálat emiatt munkáltatói szempontból bővült, míg a munkavállalók helyzetét vizsgálva valamelyest lecsökkent.

2023-as év egyik legnagyobb problémája a fluktuáció volt

A magyarországi cégek jelentős része 2023-ban - a Profession.hu szerint - óvatosabb és visszafogottabb volt az új toborzásokat illetően, így egyre fontosabbá válik a meglévő munkaerő megtartása. Jelen helyzetben a megnövekedett munkavállalói aktivitás mellett viszont ez egyre nehezebb feladattá válik.

A friss felmérés alapján a fluktuáció a cégek háromnegyedét markánsan érinti.

A jó munkaerő megtartása, szükség esetén annak hatékony megtalálása és a rugalmasság kulcsfontosságú a vállalatok számára a jelenlegi helyzetben, amellyel láthatóan egyre nagyobb arányban számolnak is a munkaadók.

A cégek felismerték, hogy a változékony helyzetekben különösen fontos a tervezés és a rugalmasság, ezeknek hatékonyságát pedig adatok alapján biztosíthatjuk. 2023-ban újra nagyobb arányban készítenek emberierőforrás-gazdálkodási terveket a cégek: 46 százalékuknak van kész HR-stratégiája. A csökkent toborzási intenzitás mellett viszont láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalatok a toborzás hatékonyságának növelésére, 80 százalékuk legalább alkalmanként, tízből négy cég pedig rendszeresen méri és elemzi álláshirdetéseinek eredményességét

– mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.

Kik most a legnagyobb vesztesek? Mely térségeben - megyékben romlottak leginkább a mutatók?

A szokásos lemaradó megyék továbbra is a sereghajtók közé tartoznak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Somogy és Nógrád megyék tartoznak ebbe a körbe. Nógrádi József szerint az utóbbi két megye példája mutatja talán leginkább, mekkora problémát okoz, ha egy régióban nem történtek nagy termelő és infrastrukturális beruházások, amelyek segítenék a bekapcsolódást a gazdasági vérkeringésbe.

A cégek az eláramló munkavállalóik helyét nem töltik fel

Úgy hírlik, egyes helyeken inkább leépítenek és csendben küldik el a dolgozóikat. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint ez annyira igaz, hogy míg bő egy évvel ezelőtt a partnerek átlagosan 4-5 fős létszámigényt jelentettek feléjük, mára ez lecsökkent 1-2 főre. A cégek az eláramló munkavállalóik helyét nem töltik fel azonnal, a korábban tervezett projektek befagyasztása miatt sokszor már nem is indokolt további munkavállalók felvétele. A szakember szerint ez is az oka annak, hogy a munkanélküliség nem tud csökkeni.

Rákérdeztünk arra is, hogy a Nyugat- Dunántúlon arról is hallani, hogy a nagyobb autóipari cégek és beszállítóik nagyobb leépítésre készülnek. Másrészt azt is beszélik pl. Zalaegerszegen, Szombathelyen, hogy a tömegével érkező vendégmunkások (filippinóiak) miatt tömegével kerülnek az utcára a magyarok. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint az autóipart a kereslet határozza meg, amely immár évek óta stagnál. Ahogy fogalmazott, nincsenek információink nagyobb mértékű leépítésekről, sokkal inkább a toborzási megrendelések számának csökkentéséről van szó, arra hivatkozva, hogy recesszió van, és év vége amikor eleve sok gyár téli karbantartást végez.

A filippínók vagy bármely vendégmunkás náció esetében jelentős költségeket vállaltak a cégek, a megrendeléseikben ők kifizették a járulékos költségeket, emiatt a megrendelt állományokat a cégek igyekeznek maximálisan dolgoztatni, hogy az így elindított projektek megtérüljenek. Az idei évben nagyságrendileg további 10 ezer 3.országbeli munkavállaló érkezett, így a létszámuk 50 és 60 fő között mozoghat, a pontos adatot az idegenrendészet tudja megadni. Mindez azt jelenti, hogy amikor a létszámaikat a gyárak csökkentik mert visszaesett a termelés, akkor jellemzően a magyar kölcsönzött állományokat építik le, amelyeket kifejezetten a felfutások időszakára tartottak. Amikor viszont egy cég saját munkaerőt épít le, akkor ott mindig van valami másodlagos ok, egy kényszer is, hiszen alapvetően nagyon rossz üzlet egy kiképzett, jól dolgozó magyar munkavállaló elengedése. A külföldi kölcsönzött munkavállalót ugyanis mindenképpen haza kell küldeni egy-két éven belül, hiszen a törvény nem engedi itt tartózkodni 2+1 éven túl.

- tette hozzá Nógrádi József.

A tervekhez képest gyakoribb a béremelés

A 2023-ban jelentősen több cég hajtott végre béremelést, ennek motivációja pedig a munkavállalók elismerése mellett legtöbbször a megtartásuk elősegítése volt. A kutatás keretében megkérdezett vállalatok 62 százaléka tervezett előzetesen 2023-ra béremelést, végül pedig szeptemberig bezárólag 76 százalékuk emelt a fizetéseken. Ennek mértéke viszont elmaradt a tervezettől, amit a tervektől eltérően alakuló gazdasági környezet okozott: míg a tavalyi elképzeléseik alapján a magyarországi cégek átlagosan 12,2 százalék béremeléssel számoltak, azonban ennek a valós értéke idén 10 százalék lett.

A munkaadóknak érdemes tudatosan kezelniük a munkavállalói igények változását és átgondolniuk, hogyan fordíthatják ezeket a javukra. A bérezés továbbra is a vezető munkavállalói preferenciák között szerepel, annak az álláshirdetésben való feltüntetése pedig mérhető, közvetlen versenyelőnyt jelenthet a vállalatnak. Ezt egyre többen ismerik fel, ez pedig megmutatkozik a bérinformációt tartalmazó hirdetések arányának változásában: 2019. után tartósan 5 százalék körül mozgott a bérezést tartalmazó álláshirdetések aránya, amely 2022 májusára 12 százalékra, majd egy évvel későbbre már 20 százalékra emelkedett

– fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A külső tényezőkre adott válaszok minden helyzetben rejtenek magukban úgy lehetőségeket, mint veszélyeket. Ezeknek érdemes fokozott figyelmet szentelni munkáltatóként. Az adatok alapján jól kiolvashatóak azok a trendek, amelyeket a cégek a javukra tudnak fordítani megfelelő reakcióval és tudatos tervezéssel, vagy éppen előre jelezhetőek, szükség esetén kivédhetőek a kedvezőtlenebb jelenségek.

Milyen tendenciák várhatóak 2024-ben?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint nagy valószínűség szerint még a jövő évben is elhúzódó recesszív környezettel kell számolnunk, nem csak hazánkban, hanem a felvevő piacokon is.

A német gazdaság, amely erősen hat a magyar gazdaságra, rendkívül alacsony növekedést jelzett előre a következő évre. ami azt jelenti, hogy mindez ránk is negatív hatással lesz.

Mivel papíron már alacsony az infláció, erre hivatkozva a cégek a béremelkedés ütemét is fokozatosan visszafoghatják, ami korlátozza az újbóli reálbéremelkedés mértékét.

Mindez egy széles körben fenntartja a fizetéssel kapcsolatos elégedetlenséget, ahogy Nógrádi József hozzátette:

Ez a kör keresni fog jobban fizető állásokat, ha pedig nem találnak, külföldön fognak állás után nézni. A Trenkwalder éves mobilitási felmérése szerint a jobb állás reményében költözést vállalók közt a tavalyi 32%-ról idén 52%-ra ugrott a külföldi irányban gondolkodók száma, ami óriási kockázatot jelent a magyar munkaerőpiac számára. A növekvő munkanélküliség és a recesszív piac, illetve a szigorodó jogszabályok valószínűleg stabilizálják a külföldi munkavállalók létszámát, és már nem lesz akkora mozgás a kölcsönzött állományoknál sem.

Magyarul kevesebb szabad pozíció várható 2024-ben mint 2023-ban és a kölcsönzési pozíciószámok is csökkeni fognak.

- tette hozzá a szakember.

Címlapkép: Getty Images