Belvíz keseríti a magyar gazdák életét: most örüljünk vagy sírjunk a sok csapdék miatt?

A december végi árhullámok jelentősebb kár nélkül levonultak, de a belvízborítás számottevően nem csökkent, és az ünnepek idején jellemző 4-5 fok fölötti napi középhőmérsékletek mellett az őszi vetésekben már károk keletkeztek. A Hungaromet múlt héten jelezte: a tavalyi év utolsó napján és az új év első napjaiban sokfelé esett, ezen időszak csapadékösszege a Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben 5-15 milliméter között, míg máshol 1-5 milliméter között alakult - írta az Agrárszektor.

A decemberi csapadékmennyiség országszerte meghaladta a sokéves átlagot, a Dunántúlon sokfelé több mint kétszerese esett az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A talajok felső egy méteres rétege továbbra is telített, vagy telítettség-közeli állapotban van, a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A belvízzel elöntött területek nagysága azonban tovább nőtt, főleg az Alföldön és a Kisalföldön vannak több mint egy hónapja belvízfoltok. A hőmérséklet ráadásul az ünnepek körül és január első napjaiban is jelentősen, 5-8 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál. A mostani hideg, száraz idő éppen időben érkezett a nagyobb károk elkerüléséhez. Összességében tehát nagy probléma nincs a belvíz miatt.

500-600 ezer hektáron lehet gond

150-200 ezer hektár lehet a belvízzel elöntött terület jelenleg Magyarországon. Ennek egy jó része még nem vetésen van, vagyis ez a termelésben nem okoz problémát

– mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: ezen felül van még a károsan átnedvesedett terület, amelyet nem tart nyilván a statisztika, ez nagyjából 400 ezer hektárra tehető. Az ilyen területek állapotát ma még nem lehet teljesen felmérni, a következő hetek időjárásától függően pozitív vagy negatív irányba is változhat a helyzet ezeken a területeken.

Az utóbbi egy-két napban tapasztalt napos, szeles idő, jelentősen csökkenti az ilyen területek nagyságát, hiszen érdemi párolgást okoz.

A károsan átnedvesedett területek pontos mértéke persze nehezen meghatározható, általában a szakemberek úgy szokták becsülni, hogy a belvíz kétszerese lehet az ilyen földek nagysága. Ezeken a területeken a tömörödési folyamatok elindulnak, vagyis onnantól káros az átnedvesedés, ha a talajpórusok elkezdenek csökkenni, és a víz kiszorítja a levegőt a talajból. Amíg a belvíz szemmel látható, a káros átnedvesedés akár az amúgy jó állapotban lévő táblán belül is előfordulhat, vagyis a mértékét valóban csak saccolni lehet.

Hogy mindez hogyan érinti az idei termést, azt ma még nehéz megmondani, ahogy Petőházi Tamás fogalmazott:

erre majd térjünk vissza március-április környékén.

Sok függ attól, hogy a következő hetekben mennyi csapadék hullik, tartós esőzés esetén ugyanis jelentősen nőhet a károsodott, belvizes terület, míg a napos, szeles időjárás sokhelyütt normalizálhatja a földek állapotát.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!

Címlapkép: Getty Images