Ezt sokan nem teszik zsebre: brutális drágulás jöhet a vidéki albérletpiacon

HelloVidék   
  Megosztom
Ezt sokan nem teszik zsebre: brutális drágulás jöhet a vidéki albérletpiacon

Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.

A budapesti téglalakások átlagos havi bérleti díja 235 ezer forint volt tavaly, ami 14,1 százalékkal magasabb a 2022-es átlag értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban az előző esztendőben 168 ezer forint volt a lakások átlagos bérleti díja, ami már 30 százalékkal haladja meg az ezt megelőző évet

– derült ki a portál éves összesítéséből.

Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, Budapesten tavaly az V. kerületben volt a legdrágább a bérlakás, átlagosan 321 ezer forintot kértek a bérbeadók. Ennél valamivel kedvezőbb a havi bérleti díj átlag értéke a VI. kerületben (298 ezer forint), majd a II. kerület (294 ezer) és az I. kerület (284 ezer forint) a sorrend. A budai és belvárosi kerületek többsége a 200-250 ezer forint közötti ártartományban mozog. A legdrágább a XII. kerület (247 ezer forint), majd a XIII. kerület következik (241 ezer forint). Jelentős kereslet mutatkozik az egyetemek környékén a XI. kerületben, itt már 236 ezer forintos havi bérleti díj jellemző, ahogy a Duna másik oldalán elterülő IX. kerületben és Óbudán is. A legolcsóbb városrész a belvárosban a VII. és VIII. kerület (200 ezer forint). A külső pesti városrészek kevésbé közkedveltek az albérletkeresők körében, bár a 173 ezer forintos átlagos havi bérleti díj alternatíva lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.

A bérleti díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba van az adott albérletben, annál többet kérnek a bérbeadók

– jellemezte az ár és a szobaszám kapcsolatát a szakember.

Az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 151 ezer forint, míg a kétszobásé 218 ezer forint. A háromszobás lakásokért viszont már százezer forinttal többet kell fizetni, átlagosan 308 ezer forintot. Jellemzően a kisebb, egy-kétszobás lakások drágultak jobban, 14,5 százalékkal, míg a háromszobások esetében 3,8 százalékos bérleti díj emelkedést mért a portál tavaly.

A panellakások bérleti díja továbbra is kedvezőbb a téglalakással szemben. Arról nem beszélve, hogy minél nagyobb a házgyári ingatlan, annál nagyobb az árelőnye az említett ingatlantípushoz képest. Budán és a belvárosban 200 ezer forintos átlag értéken lehetett panellakást bérelni, míg a külső pesti kerületekben 156 ezer forint az átlag. A régió központokban már csak 125 ezer, a kisebb megyei jogú városokban 120 ezer forint volt tavaly az átlagos havi bérleti díj.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

albérlet

vidéki albérletpiac

albérletpiac