Az éghajlatváltozás a világ számos kedvenc ételét fenyegeti. A National Geographic 2020. évi Föld napja című magazinjában Daniel Stone emelt ki néhány „kedvelt élelmiszert”, amelyeknek előállítása, termesztése már most gondot okoz a gazdáknak. Ha a problémákat nem sikerül orvosolni, tovább csökkenhetnek a termőterületek, ezzel a termények ára az egekbe szökhet. Melyek ezek? Lássuk!
Jelenleg könnyű természetesnek venni azokat az élelmiszereket, amelyek tőlünk messzi országokban, más éghajlaton teremnek, viszont az importnak köszönhetően bárhova eljuthatnak. Persze könnyű tagadni, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz a termelésükre, vagy (tévesen) azt feltételezni, hogy a melegebb időjárás hosszabb és jobb növekedési feltételeket jelent. Ez persze nem feltétlenül igaz.
Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete nem számít arra, hogy a világ sok termőföldet veszít 2050 előtt, és azt állítja, hogy addigra kevés élelmiszer fog eltűnni, de minden bizonnyal fel kell készülnünk a növények és ezáltal az étrendünk megváltoztatására. A szakemberek szerint a legjobb, amit tehetünk, ha elkezdjük hozzászoktatni magunkat a helyben termesztett zöldségek, gyümölcsök fogyasztásához. Tehát meg kell tanulnunk fogyasztani és feldolgozni a helyben termesztett, szezonális terményt.
A Treehugger cikke szerint a következő lista feltár néhány olyan ételt, amelyek Daniel Stone szerint megváltoznak az elkövetkező évtizedekben. Ami már most látható: valószínűleg mindegyik drágulni fog a beszűkült terméshozamok miatt.
1. Kávé
A melegebb, csapadékosabb időjárás felgyorsítja az olyan fertőzéseket a magasan fekvő helyeken, amelyek korábban alkalmatlanok voltak az ilyen kártevőknek. Jelenleg az összes kávét az úgynevezett "Bean Belt" vagyis kávé övön termesztenek, amely 70 országot foglal magában, köztük Vietnamot, Brazíliát, Kolumbiát, Tanzániát, Etiópiát és közép-amerikai nemzeteket. Más országok alkalmasabbá válhatnak a kávégyártásra a melegebb időjárás hatására, de ők is érzékenyek lennének a kiszámíthatatlan és szélsőségesebb időjárási mintákra.
További probléma, hogy a vadon élő kávéfajták 60 százaléka a kihalás közelébe kerül a hőmérséklet-emelkedés, a szárazság és az emberi beavatkozás miatt. Míg a legtöbb ember által fogyasztott kávé csak két fajtából – arabból és robustából – származik, ilyen szűk forrása miatt ki van téve a klímaváltozásnak. A vadon élő fajok olyan tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyek ellenállóbbá teszik őket a változásokkal szemben, így kulcsfontosságúak a kávétermés fejlődésében, és elvesztésük katasztrófát jelentene az egész iparág számára.
2. Banán
A legolcsóbb, legsokoldalúbb gyümölcs a szupermarketben egy nap eltűnhet, ha a fusarium wilt (vagy Tropical Race 4) nevű agresszív gombát nem sikerül visszaszorítani. Már Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes részein és legutóbb Kolumbiában is megtizedelte a termést , ahol 2019-ben már rendkívüli állapotot hirdettek.
A National Geographic jelentése szerint bár a felmelegedés kiterjeszthette a banán termőterületét, ugyanakkor "megnövelte a növényeket pusztító gombák kockázatát". A kávéhoz hasonlóan az a tény, hogy a banántermesztés 99,9 százaléka egyetlen fajtára, a Cavendish-re támaszkodik, különösen érzékeny a betegségekre.
3. Bor
A szőlő a legjobb időkben is finnyás növény, de ez még nehezebbé válik a szőlőbirtokosok és borászok számára. Egy év eleji tanulmány szerint 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a világ megfelelő borszőlőtermő vidékei akár 56 százalékkal is csökkenhetnek. Ha ez 4 fok, akkor 85 százalékot veszítünk.
A szőlő érzékenysége nagyrészt abból fakad, hogy nem fejlődött a korral. A ma Franciaországban használt pinot noir és syrah szőlők közül sok genetikailag azonos az ókori rómaiakkal, ami természetesen lehetővé teszi a kiváló származást, de törékennyé teszi a betegségekkel szemben. Zoë Migicovsky posztdoktori kutatót, a Dalhousie Egyetemről mondta azt, hogy: "Több vegyszert és permetet kell használnunk a termesztésben, ahogy a fenyegetések előrehaladnak." A jó hír az, hogy új szőlőfajták nemesíthetők a nagyobb ellenálló képesség érdekében, de ehhez még sok mindennek kell változnia, a címkézési törvényektől a mezőgazdasági gyakorlatokon át a fogyasztók hozzáállásáig.
4. Olajbogyó
A National Geographic is írt arról, hogy a korai fagyok, a heves esőzések és a szél a felére csökkentette Olaszország termelését. Az ilyen szélsőségek sok helyen korlátozhatják a termést." De ez nem minden, korábban arról is olvashattunk, hogy a forró, borongós időjárás gyümölcslegyeket és baktériumokat vonzott az olasz olajfaligetekbe, hogy a hőhullámok megtizedelték a görög termény egy részét, és a spanyolországi árvizek is nagy pusztítást végeztek.
A helyzet azóta csak romlott. A mediterrán termőterületeket jelenleg a Xylella fastidiosa, vagyis az olívalepra nevű baktérium fenyegeti, amely gátolja az olajfa tápanyag-mozgatási képességét, ami miatt az elsorvad és elpusztul. Olaszországban 60 százalékkal csökkent a terméshozam a baktérium felfedezése óta. Hacsak nem tesznek hamarosan határozott lépéseket, egy tál olívabogyó egy kis borral harapnivalónak hamarosan már tényleg csak kiváltság lesz.
Címlapkép: Getty Images