Budapest 3℃ (borult)
Sokkal durvább a helyzet, mint gondolnánk: a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat.
Az éghajlatváltozás sokféleképpen befolyásolja az ökoszisztémákat.
Ha a problémákat nem sikerül orvosolni, tovább csökkenhetnek a termőterületek, ezzel a termények ára az egekbe szökhet. Melyek ezek? Lássuk!
Nemcsak Észak-Amerikában, de Európában, így Magyarországon is megnőtt a gombás fertőzések száma. A legnagyobb veszélyben a kórházban lévő immunhiányos betegek és az idősek otthonában élők vannak.
Az éghajlatváltozás lehetséges hatásairól tanácskoztak és a károk mérséklésének módjait vették számba a Balatonnal foglalkozó szakértők kedden Tihanyban.
Jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami kedvező az őszi belföldi turizmus számára és kitolja a fűtési időszak kezdetét, de káros hatással lehet a lombhullató erdőkre.
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik.
Jelenleg ezek az élelmiszerek a közeljövőben a kihalás veszélyének vannak kitéve. Ha az éghajlatváltozás tovább folytatódik, akkor valószínűleg ezek élelmiszerek nagyon gyorsan eltűnhetnek a boltok kínálatából.
A városok és régiók létfontosságú szerepének figyelmen kívül hagyása alááshatja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat – figyelmeztettek a helyi és regionális vezetők.
Hazánk rendkívül érzékeny a környezeti változásokra. A sokszorosan nemesített növények és a monokultúrák lesznek leginkább kiszolgáltatva a környezetváltozásnak, mivel a mostani hibrid növények alkalmazkodóképessége rendkívül alacsony.
Elfogadta az Európai Bizottság az úgynevezett „Fit for 55” csomagot, amelynek célja, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátását.
Az éghajlatváltozás következményei egyre inkább érezhetők, az aszályok és a hőhullámok, egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a termelőkre. Ezek az időjárási anomáliák nemcsak a termés mennyiségére, hanem a szőlő minőségére is hatással vannak.
64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató, ami azt jelöli, milyen éghajlatvédelmi haladást értünk el az elmúlt években.
Magyarországon több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben, ami elkerülhető, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A szén-dioxid-kibocsátás és a globális hőmérséklet folyamatosan növekszik, a nemzeti kormányok pedig gyakran nem tudják teljesíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat.
A HelloVidék a Régiók Európai Bizottságától első kézből kapta meg a dokumentumot, aminek a legfontosabb részleteit gyűjtöttük most össze.
Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.
Ha így folytatódik, akkor már januárban fejlődésnek indulhatnak a hidegtűrő növények, sőt egyes években ennél akár hamarabb is indulhat. A melegigényes növények esetében ez még nagyobb károkat okozhat.
Soha nem volt még ennyire sürgős az energiafogyasztás csökkentése és a fenntartható megújuló energiaforrások, mint például a nap-, szél- és geotermikus energia elterjedésének fokozása.
A világ fafajainak csaknem egyharmadát kihalás fenyegeti - derült ki a Botanic Gardens Conservation International (BGCI) nevű szervezet szerdán közzétett jelentéséből.
Idén július 29-re esett a túlfogyasztás napja, ekkorra éltük fel a Föld egy év alatt megújuló tartalékait. A Global Footprint Network és a Schneider Electric új kezdeményezése, a „Lehetőség 100 napja” segíthet, hogy jövőre később jöjjön el ez a nap.