Talán nem túlzás azt mondani, hogy nyáron válogathatunk a leginkább a szezongyümölcsök között, sokak kedvence ilyenkor terem. Gondoljunk csak a málnára, cseresznyére, dinnyékre és más bogyósokra. Ugyanakkor nem voltak egyszerű helyzetben a termelők az elmúlt években, hiszen sem az időjárás, sem a gazdasági helyzet nem kedvezett nekik. Ráadásul sok gazda szerint a munkaerőhiány már többször nagyobb gondot okoz, mint például az aszály vagy az extrém viharok. Hogy hogyan állunk jelenleg ezekkel a gyümölcsökkel itthon, az az Agrárszektor alábbi cikkéből kiderül.
Már tavasz végén, nyár elején beköszöntött a málnaszezon, ám a lap nem sok jóról számolhatott be: mint megírták, évről évre egyre kisebb területen termesztik, 2022-ben már csak 101 hektáron termelték a gyümölcsöt, az éves termésmennyiség 1000 tonna alá csökkent. A klímaváltozás pedig csak tovább nehezíti a dolgot, az elmúlt években tapasztalható szárazság tulajdonképpen megadta a kegyelemdöfést a termelőknek. Az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant.
Napjainkban a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből, a termőterület a 2022-es adatok alapján mindössze 101 hektár. Ami az árakat illeti, június 27-én a Nagybanin a hazai I. osztályú málna kilója 1600 és 1800 forint között volt elérhető. Jelenleg a Tescoban a 125 grammos kiszerelés 1000 forint, míg ugyanez az Auchanban 900 forint. Tavaly (sajnos) szintén nem tudtunk sok jó hírt adni a málnáról, hiszen, a gyümölcs hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni.
Mi a helyzet a cseresznyével itthon?
A cseresznye is kétségen kívül igazi nyári slágergyümölcs, viszont nem túl örömteli adat, hogy Magyarországon a friss cseresznye importja (elsősorban Törökországból) 53 százalékkal 1,42 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest, míg a kivitele 61 százalékkal 237 tonnára csökkent. 2022-es adatok szerint pedig valamivel több mint 3 ezer hektáron termesztik itthon.
A KSH adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben 8,6 és 12 ezer tonna/év között ingadozott a cseresznye termése. AKI PÁIR adataiból pedig kiderült, hogy a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi cseresznye a 19. héten lépett piacra, az előző évihez képest két héttel korábban, 1700 forint/kilogramm áron. Június 27-én a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm magyar (extra) cseresznye 2000-3000 forint között volt kapható.
Örök kedvenc: a görög
A görögdinnye talán a nyár legnagyobb „sztárja”, ha gyümölcsökről van szó, hiszen mi, magyarok előszeretettel fogyasztjuk a meleg napokon. Azzal sem túlzunk, ha azt mondjuk, a magyar dinnyének nincsen párja, így nem meglepően mindig nagy várakozás ötvözi a hazai termést. Jó hír, hogy idén az időjárás miatt még korábban került a boltokba a kedvelt gyümölcs. 2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Június 27-én a Nagybanin a hazai I. osztályú görögdinnye kilója 350 és 420 forint között volt kapható, míg az Auchanban a magyar/görög kilója 258 forint, igaz, ez II. osztályú.
A sárgadinnye szintén kedvelt nyári csemege, melynek június 27-én a kilónkénti ára 350 és 450 forint között volt a Nagybanin. A termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt. Sárgadinnyéből nálunk egyébként a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.
Imádjuk a kajszit, de nem kegyes hozzánk az idő
A kajszi is az a gyümölcs, amit sokat fogyasztunk, az elmúlt évek azonban alaposan betettek a termelőknek. Hazánkban 5000 hektáron termesztik, a legfontosabb termőtájak pedig:
- Pest és Bács-Kiskun vármegyékben,
- valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1100 hektár),
- Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak,
- de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók.
Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe. Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt azonban az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. Míg 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között volt a betakarított mennyiség, 2023-ban már csak 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban, így nem meglepő módon nagy mennyiségű importra szorultunk. A Nagybanin a hazai I. osztályú kajszi kilója 800-1000 forint között volt június végén, míg a Tescoban akciósan 779 forint (bár a származási hely nincsen feltüntetve a honlapon). Az Auchanban pedig egy kilogramm hazai II. osztályú gyümölcs 1000 forintba kerül.
Címlapkép: Getty Images