A számok nem hazudnak: kiderült, hogy muzsikáltak tavaly a magyar termelők

Az Agrárszektor beszámolója szerint a 2022-es évszázados aszály után például a főbb szántóföldi növények 2023-ban betakarított mennyisége meghaladta az egy évvel korábbit. 2023. december 1-jén pedig sertésből és juhból többet, tyúkból és szarvasmarhából kevesebbet tartottak 2022-höz képest. Hogy hogyan teljesített az agrárium tavaly, az az alábbi cikkünkből kiderül.

A búza betakarított területe 7,6%-kal bővült, hozama közel 1,4-szerese volt az egy évvel korábbinak. A termésmennyiség az összes vármegyében emelkedett. A legfontosabb kenyérgabona közel ötödét Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében takarították be, hektáronkénti hozama Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legkiemelkedőbb (6,7, illetve 6,4 tonna).

A kukorica termésmennyisége közel 2,3-szeresére nőtt, miközben a betakarított területe 6,0%-kal zsugorodott. A hozam és a hektáronkénti termésmennyiség valamennyi vármegyében felülmúlta a 2022. évit - derül ki a KSH adataiból.

A két évvel ezelőtti aszály súlyosságát az Agrárminisztérium becslései is jól mutatják: Magyarországon a 2022-es nyári aszály miatt több, mint 690 ezer hektárnyi földön veszett oda a termés. Az ország emberemlékezet óta először kellett kukoricát importáljon, mivel a szokásos 6,5-9,3 millió tonnához képest kevesebb, mint a fele lett a hozam.

A tavaly előtti forró, száraz nyár az egész északi féltekét súlyosan érintette. Az Európai Unió területén a Copernicus műholdas földmegfigyelési rendszer adatai szerint 2022 nyarán erdő- és bozóttüzek több, mint 750 ezer hektár területet perzseltek fel. Ez több, mint kétszerese a 2006 és 2021 közötti éves átlagnak, ami 260 ezer hektár. Az Egyesült Államokban az árpatermelés több, mint felét érte súlyos aszálykár, többek közt a kukoricaföldek 28%-a, az őszi búza 53%-a, a rizstermesztés 41%-a szenvedte meg az aszályt.

A lap felidézte: az idei év pozitívabban indult a kukorica esetében, ám nem örülhettek sokáig a gazdák: ahogyan lapunk beszámolt róla, a kukorica legsérülékenyebb időszaka, a virágzás már véget ért mire a kánikula megérkezett, a hőstressz így is sokat árt a növényeknek és lényegesen szerényebb terméskilátásokat vetít előre.

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora lesz a kiesés, egy viszont biztos: a tartós hőség nem ígért semmi jót. A szerencsésebb, dunántúli területeken ennek ellenére is hamarosan mínusz egy tonnát lehúzhatnak a gazdák a várt hektáronkénti hozamból. Ahol azonban eddig sem volt elegendő csapadék, ott nem sok kapaszkodó van: egy hektárra vetítve akár 2-3 tonna is lehet a hőség számlájára írható kiesés.

A termés ötödét Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyében takarították be, a fajlagos hozama hét vármegyében 9,0 tonna, vagy afeletti értékre (Borsod-Abaúj-Zemplénben kimagasló 9,6 tonna/hektárra) emelkedett. A napraforgó betakarított területe 0,8, a repcéé 7,6%-kal mérséklődött, ennek ellenére a termésmennyiség országosan 1,5, illetve több, mint 1,2-szeresére bővült.

A napraforgó hozama egy (Zala), a repcéé három (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, valamint Zala) vármegye kivételével felülmúlta az előző évit. A hektáronkénti terméseredmények is növekedtek, utóbbi növénynél valamennyi vármegyében, előbbinél kettő (Vas és Zala) kivételével felülmúlva a 2022. évit.

Nem mutat rossz képet a hazai állattenyésztés

A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarországon 2023. december 1-jén sertésből és juhból többet, tyúkból és szarvasmarhából kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. A szarvasmarha-állomány (862,1 ezer) összességében 2,6%-kal mérséklődött. A hazai állomány közel négytizedét istállózó négy vármegyében (Hajdú-Bihar, Pest, Bács-Kiskun és Békés) 1,6-4,9% közötti mértékben fogyott az állomány. A vármegyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben nőtt legjelentősebben (egyötöddel) a létszám. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Pest és Hajdú-Bihar vármegyében (27, illetve 26) tartották.

A sertésállomány (2,6 millió) 2022. december 1-jéhez képest országosan 1,9%-kal bővült. A sertésállomány közel fele (az 5,4 és 31% közötti növekedést mutató) négy vármegyében, Hajdú-Biharban (16,1%), Baranyában (11,1%), Bács-Kiskunban (9,9%) és Békésben (9,8%) összpontosult. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma Komárom-Esztergom vármegyében (171) a hazai átlag (51) 3,4-, Baranyában (128) 2,5-, Hajdú-Biharban (102) 2,0-szeresét tette ki.

Meglepő számokat mutatott a baromfiágazat

Nemrégiben az Agrárszektor is megírta, hogy több mint felével nőtt Magyarország élősertés- és ötödével a sertéshús-exportja, miközben mindkét kategóriában nőtt a behozatal is, de alig 10 százalékot meghaladó mértékben - ebből is látszik, hogy jól vette az ágazat az akadályokat. A juhok száma (907,1 ezer) országosan 4,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A hazai juhállomány együttesen közel felével rendelkező vármegyék közül

• Bács-Kiskunban 7,8%,
• Szabolcs-Szatmár-Beregben 13%-kal gyarapodott,
• Hajdú-Biharban 7,1%-kal csökkent az egyedszám.

A baromfisok tavaly komoly akadályokba ütköztek a madárinfluenza miatt, tombolt a járvány Európában, köztük Magyarországon is. Év elején arról számoltunk be, hogy januárig több mint 1,5 millió állatot öltek le Magyarországon 2023 novembere óta, kivel megjelent a magas patogenitású madárinfluenza vírusa hazánkban.

Csak abban az időben a betegség jelenlétét 75 baromfitartó telepen. A Nébih kiemelte, a telepek nagy része nem egymástól, hanem a vadmadaraktól fertőződött meg. Bár több országban is elkezdtek kidolgozni vakcinát a madárinfluenza ellen, Magyarországon még nem engedélyezett ezek használata, aminek szakmai és kereskedelmi okai egyaránt vannak.

A KSH adatai arra mutattak rá, hogy a tyúkok száma 1,3%-kal 28,7 millióra fogyott. A vármegyei rangsor elején 7,9, illetve 3,1 millió egyeddel álló Szabolcs-Szatmár-Beregben és Bács-Kiskunban ellentétesen változott a létszám, előbbiben 5,5%-kal bővült, míg utóbbiban az egy évvel korábbihoz képest jelentős, mintegy 28%-os visszaesés következett be.

Címlapkép: Getty Images